Népfront, 1977 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Sarlós István: Újévi köszöntő 1976-tal ismét egy mozgalmas, sok munkával, örömmel és gonddal teli esztendőt zártunk le. Fejlődésünk természetes vonása az, hogy minden új állomás, minden új szakasz a korábbinál nagyobb körül­tekintést és több tudást igénylő feladatokat állít elénk. Ezért a lezárt szakaszról szóló számadás arról szól, hogy állampolgáraink és külö­nösen a vezető funkciókban levők eleget tettek-e kötelességüknek, elismerés vagy bírálat illeti-e őket a végzett munkáért. Most az új esztendő első napjaiban a mögöttünk levő 12 hónapról szólva joggal lehet elsőbbséget adni az elismerésnek. Annak ellenére, hogy több vonatkozásban nem valósultak meg gazdasági terveink, bátran megállapíthatjuk : az emberek döntő többsége teljesítette a kötelességét s a termelés eredményeinek a tervhez képest alacsonyabb szintje a szándékainktól és akaratunktól független okokra — az idő­járásra és a világpiaci helyzet alakulására — vezethető vissza. Az ötödik ötéves terv első évének eredményeit ismerve és főként az e mögött rejlő összefogást és emberi helytállást értékelve vállalhat­juk és vállaljuk az 1977-es év nagyobb és ezért nehezebb célkitűzé­seinek megvalósítását. A gazdasági fejlődés mértéke és üteme függ attól, hogy milyen anyagi lehetőségek állnak a rendelkezésünkre. Ez közismert igazság — de méginkább igazság az, hogy az ember szerepe, akarata, felké­szültsége és lelkesedése nélkül az anyagi lehetőségek létre sem jöhet­tek volna. De az ember — mindenki tud erre példákat felsorolni — mindig többre képes, mint amire a feltételeket az eszközök megterem­tik. Ez a többlet az, ami a­­ társadalmunkra jellemző s ami milliárd 1

Next