Népfront, 1980 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Hazánk A szocialista nemzeti egység útján Dr. Szentistványi Gyuláné, a HNF­OT titkárának beszéde, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 35. évfordulóján Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1944. december 3-án, a felszabadult Sze­geden bejelentette megalakulását a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Megalakításában a kommunisták vezetésével részt vettek mindazok, akik szembefordultak a fasizmussal és a „független, szabad demokratikus Ma­gyarország megteremtéséért” küzdöttek. A kommunisták kezdeményezték a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front keretében a pártkoalíció megvalósí­tását a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek részvételével. A pártkoalíció az osztályszövetség és a politikai összefogás kerete volt, a munkások, parasztok a haladó értelmiségiek, az antifasiszta, hazafias de­mokratikus érzelmű osztályerők, a magyar nép sorsáért felelősséget érző csoportok és emberek között. E napokban nem volt kétséges, hogy a hitleri fasizmus és magyar követőik végnapjaikat élik, de az­­ország, a nép rend­kívül súlyos helyzetben érkeztek el az új korszak kezdetéhez. A demokrati­kus Magyarország megteremtéséhez nehéz harcokon át vezetett az út. Harmincöt esztendővel ezelőtt a Szovjetunió vörös hadseregének katonái már hazánk földjén küzdöttek a fasiszta haderők ellen. A szovjet hadsereg 1944. szeptember végén lépett Magyarország területére, győzelmei súlyos csapásokat mértek a harmadik birodalomra és a német fasizmussal érdek­­közösséget vállaló magyar uralkodóosztályokra is. A szovjet harcosok áldo­zatos küzdelem során szabadították meg az országot a német megszállóktól, a magyar fasiszták véres diktatúrájától. Népünk emlékezetében örök tisz­telet övezi őket. A nagy véráldozattal járó felszabadító harc a megbontha­tatlan szovjet—magyar barátság egyik, szilárd pillére. A magyar uralkodókörök egyes csoportjainak a fasiszta Németország győ­zelmébe vetett reményei a II. világháború során már a sztálingrádi döntő fordulat után megtörtek. A Volga-menti történelmi csatában elszenvedett vereséget a német fasizmus többé nem tudta kiheverni. A szovjet hadsereg újabb és újabb nagyszerű győzelmei, az antifasiszta koalíció létrejötte és megerősödése, a szövetséges hadseregek offenzívái, az európai népek függet­lenségi mozgalmának erőteljes kibontakozása, a partizánharcok sikerei, nap mint nap közelebb hozták a fasizmus feletti teljes győzelmet. Ennek ellenére a magyar uralkodóosztályokat szovjetellenességük, a néptől való félelmük a náci birodalom politikai érdekeinek szolgálatában tartotta. E szolgálat hűsége az ellenforradalmi rendszerben gyökerezett, amely a Magyar Tanács­­köztársaság megdöntése után a burzsoázia és a földbirtokos osztály szövet­ségéből született. A meghatározó változások az erőviszonyokban, 1943-tól

Next