Néphadsereg, 1979. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-16 / 24. szám
ÉPÍTŐK ÉS TANULÓK A nagy beruházásokon Valóban úgy igaz, ahogyan olvasónk írja: az építő-műszaki alakulatoknál a katonák elsajátítják a háborús rongálások helyreállítását, s eközben nemcsak azok tökéletesítik szaktudásukat, akik már valamilyen szakmában jártasak. Szakmát tanulhatnak azok is, akik még szakképzetlenek. Az igyekvőknek mód és lehetőség nyílik magasabb képzettség megszerzésére, egyéni sorsuk kedvező alakítására, miközben részt vesznek nagy népgazdasági jelentőségű beruházásokon. Az egyik építőműszaki magasabb egység alakulatai például megalakulásuk óta, azaz a 15 esztendő alatt összesen 20 milliárd forint értékű építőmunkát végeztek el a kiemelt beruházásokon. Az utóbbi időben pedig évenként közel 3 milliárd forint termelési értéket hoznak létre. Az említett alakulatok részt vettek — többek között — tíz budapesti lakótelep építésén és a fővárosi kórházak rekonstrukciójában. Ott voltak az alapkő letételétől a befejezésig a Lenin Kohászati Művek, a Gagarin Hőerőmű, a győri házgyár, a Magyar Vagon- és Gépgyár, a pécsi uránváros, a beremendi cementmű, a péti Nitrogén Művek, az almásfüzítői bauxitfeldolgozó, a székesfehérvári Ikarus és Könnyűfémmű, a DCM és az algyői olajprogram, a százhalombattai hőerőmű és a dunaújvárosi papírgyár építkezésein. S ez a felsorolás — bár hosszú — mégsem teljes. Sok minden kimaradt belőle. Hogy csak egyet említsünk meg, ami legfontosabb: a Paksi Atomerőmű építése. Az egyén számára is előnyös Sokszor és sokan felvetették a kérdést: nem pazarlás-e a fiatal szakemberek kivonása a népgazdasági termelőmunkából azzal. Tisztelt szerkesztőség! A minap olvastam a Népszabadságban arról, hogy az építőműszaki alakulatoknál szolgálatot teljesítők számára lehetőséget adnak valamilyen építőipari szakma elsajátítására. A dolog úgy áll, hogy eddigi életemben nem éreztem vonzódást egyetlen általam ismert mesterség iránt sem. Elkényelmeskedtem az időt. Türelmem sem volt szakképzettség megtanulására, de most látom, hogy akinek szakmai képzettsége van, annak több a becsülete. Ezért érdekelne, hogy milyen munkákban vesznek részt azok a fiatalok, akik építőműszaki alakulatoknál töltik a katonaidejüket? Nagyon remélem, hogy én is olyan helyen szolgálok majd, ahol szakmát tanulhatok, megismerkedhetem a legmodernebb építőipari tevékenységekkel. Szeretném pótolni a mulasztásaimat, a katonai szolgálat alatt élni szeretnék a lehetőségekkel. Klemen Dezső hogy behívják őket katonának? Erre a válasz csak egy lehet: a katonai szolgálat állampolgári kötelesség, s ha megfelelően ütemezve hívják be a szakembereket, akkor nemhogy hátrány, hanem előny is származik belőle. Jó példa erre az is, hogy a katonakorba lépett paksi szakemberek is a munkahelyükön maradva töltik szolgálati idejüket. Ugyanakkor jó példával járnak elöl ezeknél az alakulatoknál az iskolázás, a továbbképzés területén is. A néphadseregen belül itt született meg az ötlet, hogy akik nem fejezték be, végezzék el legalább az általános iskolát. A beremendi cementmű építkezésén kezdődött 1969-ben: feltűnt a parancsnokoknak, hogy főként az építőiparból bevonult fiatalok közt milyen sokan vannak, akik a nyolc általánost sem végezték el. A helyi általános iskola tanáraitól kértek és kaptak segítséget, s a tanári diplomával rendelkező tisztek kezdték tanítani a rászorulókat. A helyi kezdeményezésből aztán országos akció lett, s 1973 óta az egész hadseregben szervezetten folyik a tanítás. Az építőműszaki alakulatoknál azóta közel tízezer katonát iskoláztak be, s közülük jelentős százalékban le is vizsgáztak. Ennek olyan haszna is van, hogy az utóbbiak — megkedvelve a tanulást — a leszerelés után is folytatják azt, s így magasabb képzettséget szerezve eredményesebben dolgozhatnak. A szakmai képzést is megkezdték három esztendővel ezelőtt. Tavaly előtt és tavaly több mint ezren tettek eredményes szakmunkásvizsgát. Ezenkívül a speciális tisztes tanfolyamokon több száz brigádvezetőt képeztek ki, akik visszatérve a polgári életbe, magasabb beosztásban, értékes munkát végeznek majd. Akik az építőműszaki alakulatoknál töltik katonaidejüket, nagyrészt az építőiparból vonultak be. Tehát az ő politikai képzésük, nevelésük kiemelt feladat. S hogy parancsnokaik mennyire komolyan veszik ezt, arra a legjobb bizonyíték, hogy az építőműszaki egységeknél is megszületett a magyar néphadsereg első kiváló százada, s az első élenjáró zászlóaljaknak is gratulálhattak. De a feladat kettős jellegének megfelelően a szocialista brigádmozgalom is fontos szerepet kap: a katonák 96—98 százaléka vesz részt benne. Az elmúlt évben például 428 brigád kapta meg a szocialista brigádmozgalom különböző fokozatú jelvényeit. Katonák közreműködésével Sokan felteszik a kérdést: mi lehet az oka, hogy ugyanazzal a feladattal könnyebben, gyorsabban megbirkózik adott esetben egy katonai alakulat, mint a polgári építőipari vállalat? A válasz nagyon egyszerű: a polgári életben sok esetben hiányzik az, amit a beöltözöttek katonai fegyelemnek hívnak. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt az ózdi Kohászati Üzemek Rúd- és Dróthúzó Hengerműve átadási ünnepségén az egyik magas rangú állami vezető tréfásan megjegyez- te: ..Sokkal jobban mennének az ügyeink, ha néhány kivitelező vállalat vezetőit időn túl is behívnák.” S ha ez így tréfásan hangzik is, azt már nem egyszer megállapították a különböző létesítmények átadási ünnepségein, legutóbb éppen Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, hogy: „Beruházásaink a katonák aktív szakértő közreműködése nélkül nem készültek volna el határidőre.” JUSZT LÁSZLÓ A ferencvárosi felüljáró építésén a vasbetonszerelő brigád átlagosan 110 százalékot teljesített Az alapok elkészültek, jöhetnek a panelek ... Fotó: TÚRI GÁBOR A gépkezelést a honvédségnél tanulta, tudását majd a polgári életben hasznosítja ... évforduló/1919 A KIMS kongresszusa A KIMSZ első kongresszusa 1919. június 20-án az Újvárosháza Váci utcai épületében már nehéz körülmények között ült össze. Egy héttel korábban fejeződött be a munkásmozgalom megosztottságáról minden eddiginél többet eláruló pártkongresszus. A Vörös Hadsereg az úgynevezett Clemenceau-jegyzék elfogadása nyomán a felszabadított északi területek kiürítése előtt állt. Élelmiszerhiány, kishitűség, pogromhangulat, kirobbant és kitörőben levő ellenforradalmi lázadások a hátországban. Ilyen körülmények között zajlott le az ifjúkommunisták seregszemléje, tanúbizonyságot téve sok tízezer fiatal hűségéről a forradalmi eszme és a Tanácsköztársaság iránt. A Vörös Újságban joggal álltak e sorok: „A nemzetközi ifjúmunkások magyarországi csoportja, a Kommunista Ifjúmunkások Országos Szövetsége országos kongreszszust tart az új Városházában, ez ér annyit, mint egy fegyveres győzelem.” A kongresszuson 334 küldött 16 napirendi pontban megtárgyalta a szövetséget érintő valamennyi fontos kérdést. Mint a pártkongresszust, az ifjúsági szövetség kongresszusát is több külföldi forradalmi párt és csoport képviselője üdvözölte. A mindvégig zsúfolásig megtelt teremben beszédet mondott több kommunista népbiztos. A kommunista vezetők nyíltan szólították fel az ifjakat: legyen szövetségük a töretlen forradalmi eszme hordozója. A KIMSZ első kongresszusa elvi és akcióprogramot, valamint szervezeti szabályzatot fogadott el. A programban a következő főbb elvi és gyakorlati álláspontokat és tennivalókat rögzítettek: „A nemzetközi ifjúmunkás-mozgalom egyik szerve vagyunk. Vezető szerepet és segítést kell vállalnunk orosz testvéreinkkel együtt; politikai programunk a kommunisták programja, mestereink, Marx és Lenin, célunk a kommunista világforradalom; kulturális programunk, a tudomány, a technika, irodalom, művészet mindenkori állásának megfelelő ismeretek elsajátítása és ezek alapján álló világnézet megteremtése. A lehető legmagasabb rendű erkölcsi és esztétikai életformák megvalósítása. Magas fokú testkultúrával együtt egészséges szellemi kultúra teremtése; meg kell szüntetnünk az ellentéteket a főváros és a vidék, a város és falu, az ipari és földmunkásság között; meg kell szüntetnünk az ellentéteket a szellemi és fizikai munkás között; osztályszolidaritáson túl általános emberi szolidaritásra neveljük az ifjúmunkásokat; új munkásnemzedék nevelése.” A KIMSZ mintegy válaszul a pártgyűlésen született kompromisszumra, véglegesen felvette a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége nevet és kommunista vezetőséget választott. Kérésére a Komintern Budapestre hívta össze a Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé alakuló kongresszusát, amelyet végül a Tanácsköztársaság megdöntése következtében 1919 őszén Berlinben tartottak meg. Összességében a KIMSZ első kongresszusának érdeme: a huszadik századi Magyarország első modern, életképes politikai jellegű ifjúsági tömegszervezetének szilárd alapokra helyezése a KIMSZ programjának, szervezeti szabályzatának megalkotásával, központi vezetőségének megválasztásával; a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének bekapcsolása a nemzetközi forradalmi ifjúsági mozgalom áramkörébe. A KIMSZ első kongresszusa maradandót alkotott. Erre az utókor is tanú. Lengyel József méltán írta a „Visegrádi utca” című művében, hogy ez volt talán a legérdekesebb és biztos a legszebb kongresszusa a Tanácsköztársaság időszakának, történelmileg is egyik kiemelkedő pontja a magyar proletárdiktatúrának. N. J. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI POLITIKAI HETILAPJA. Fősz.rk.skG: SZEPESI FERENC. Főszerkesztőhelyettes: BALLAGÓ LÁSZLÓ. Olvasósz.rk.sztó: NÉMETH GYÖRGY. Tördelő- és képszerk.skG: FÖLDIÁK GYÖRGY. Szerkesztőség: Budapest Vill., Kerepesi út 29/B. Telefon: 331-170. Postacím: 1440 Budapest, Pf. 22. Felelős kiadó: Zrinyi Katonai Kiadó, Bedő László igazgató. Készült a Zrinyi Nyomdában. Megjelenési terzsszám: 79.2313 2-24 . Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető postahivatalokban, kézbesítőknél és a Posta hírlapüzleteiben. Előfizetési díj egy hónapra: 12,- Ft, negyedévre 36,- Ft, félévre 72,- Ft, egy évre 144,- Ft. Indexszám: 2334. NÉPHADSEREG