Néphadsereg, 1979. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-16 / 24. szám

ÉPÍTŐK ÉS TANULÓK A nagy beruházásokon Valóban úgy igaz, ahogyan ol­vasónk írja: az építő-műszaki alakulatoknál a katonák elsajá­títják a háborús rongálások hely­reállítását, s eközben nemcsak azok tökéletesítik szaktudásukat, akik már valamilyen szakmában jártasak. Szakmát tanulhatnak azok is, akik még szakképzetle­nek. Az igyekvőknek mód és le­hetőség nyílik magasabb képzett­ség megszerzésére, egyéni sorsuk kedvező alakítására, miközben részt vesznek nagy népgazdasági jelentőségű beruházásokon. Az egyik építő­műszaki ma­gasabb egység alakulatai például megalakulásuk óta, azaz a 15 esz­tendő alatt összesen 20 milliárd forint értékű építőmunkát végez­tek el a kiemelt beruházásokon. Az utóbbi időben pedig évenként közel 3 milliárd forint termelési értéket hoznak létre. Az említett alakulatok részt vettek — többek között — tíz bu­dapesti lakótelep építésén és a fővárosi kórházak rekonstrukció­jában. Ott voltak az alapkő leté­telétől a befejezésig a Lenin Ko­hászati Művek, a Gagarin Hőerő­mű, a győri házgyár, a Magyar Vagon- és Gépgyár, a pécsi urán­város, a beremendi cementmű, a péti Nitrogén Művek, az almás­­füzítői bauxitfeldolgozó, a székes­­fehérvári Ikarus és Könnyűfém­mű, a DCM és az algyői olaj­program, a százhalombattai hő­erőmű és a dunaújvárosi papír­gyár építkezésein. S ez a felsoro­lás — bár hosszú — mégsem tel­jes. Sok minden kimaradt belőle. Hogy csak egyet említsünk meg, ami legfontosabb: a Paksi Atom­erőmű építése. Az egyén számára is előnyös Sokszor és sokan felvetették a kérdést: nem pazarlás-e a fiatal szakemberek kivonása a népgaz­dasági termelőmunkából azzal. Tisztelt szerkesztőség! A minap olvastam a Népsza­badságban arról, hogy az építő­műszaki alakulatoknál szolgála­tot teljesítők számára lehetőséget adnak valamilyen építőipari szak­ma elsajátítására. A dolog úgy áll, hogy eddigi életemben nem éreztem vonzódást egyetlen álta­lam ismert mesterség iránt sem. Elkényelmeskedtem az időt. Tü­relmem sem volt szakképzettség megtanulására, de most látom, hogy akinek szakmai képzettsége van, annak több a becsülete. Ezért érdekelne, hogy milyen munkákban vesznek részt azok a fiatalok, akik építő­műszaki ala­kulatoknál töltik a katonaidejü­ket? Nagyon remélem, hogy én is olyan helyen szolgálok majd, ahol szakmát tanulhatok, meg­­ismerkedhetem a legmodernebb építőipari tevékenységekkel. Sze­retném pótolni a mulasztásaimat, a katonai szolgálat alatt élni sze­retnék a lehetőségekkel. Klemen Dezső hogy behívják őket katonának? Erre a válasz csak egy lehet: a katonai szolgálat állampolgári kö­telesség, s ha megfelelően üte­mezve hívják be a szakembere­ket, akkor nemhogy hátrány, ha­nem előny is származik belőle. Jó példa erre az is, hogy a kato­nakorba lépett paksi szakemberek is a munkahelyükön maradva töl­tik szolgálati idejüket. Ugyanakkor jó példával járnak elöl ezeknél az alakulatoknál az iskolázás, a továbbképzés terüle­tén is. A néphadseregen belül itt született meg az ötlet, hogy akik nem fejezték be, végezzék el leg­alább az általános iskolát. A be­remendi cementmű építkezésén kezdődött 1969-ben: feltűnt a pa­rancsnokoknak, hogy főként az építőiparból bevonult fiatalok közt milyen sokan vannak, akik a nyolc általánost sem végezték el. A helyi általános iskola taná­raitól kértek és kaptak segítsé­get, s a tanári diplomával rendel­kező tisztek kezdték tanítani a rászorulókat. A helyi kezdemé­nyezésből aztán országos akció lett, s 1973 óta az egész hadsereg­ben szervezetten folyik a tanítás. Az építő­műszaki alakulatoknál azóta közel tízezer katonát isko­láztak be, s közülük jelentős szá­zalékban le is vizsgáztak. Ennek olyan haszna is van, hogy az utóbbiak — megkedvelve a ta­nulást — a leszerelés után is folytatják azt, s így magasabb képzettséget szerezve eredménye­sebben dolgozhatnak. A szakmai képzést is megkezd­ték három esztendővel ezelőtt. Tavaly előtt és tavaly több mint ezren tettek eredményes szak­munkásvizsgát. Ezenkívül a spe­ciális tisztes tanfolyamokon több száz brigádvezetőt képeztek ki, akik visszatérve a polgári életbe, magasabb beosztásban, értékes munkát végeznek majd. Akik az építő­műszaki alakula­toknál töltik katonaidejüket, nagyrészt az építőiparból vonul­tak be. Tehát az ő politikai kép­zésük, nevelésük kiemelt feladat. S hogy parancsnokaik mennyire komolyan veszik ezt, arra a leg­jobb bizonyíték, hogy az építő­műszaki egységeknél is megszü­letett a magyar néphadsereg első kiváló százada, s az első élenjáró zászlóaljaknak is gratulálhattak. De a feladat kettős jellegének megfelelően a szocialista brigád­­mozgalom is fontos szerepet kap: a katonák 96—98 százaléka vesz részt benne. Az elmúlt évben például 428 brigád kapta meg a szocialista brigádmozgalom kü­lönböző fokozatú jelvényeit. Katonák közreműködésével Sokan felteszik a kérdést: mi lehet az oka, hogy ugyanaz­zal a feladattal könnyebben, gyor­sabban megbirkózik adott eset­ben egy katonai alakulat, mint a polgári építőipari vállalat? A vá­lasz nagyon egyszerű: a polgári életben sok esetben hiányzik az, amit a beöltözöttek katonai fe­gyelemnek hívnak. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt az ózdi Kohászati Üzemek Rúd- és Drót­húzó Hengerműve átadási ün­nepségén az egyik magas rangú állami vezető tréfásan megjegyez-­­ te: ..Sokkal jobban mennének az ügyeink, ha néhány kivitelező vállalat vezetőit időn túl is be­hívnák.” S ha ez így tréfásan hangzik is, azt már nem egyszer megállapították a különböző léte­sítmények átadási ünnepségein, legutóbb éppen Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes, hogy: „Be­ruházásaink a katonák aktív­ szakértő közreműködése nélkül nem készültek volna el határidő­re.” JUSZT LÁSZLÓ A ferencvárosi felüljáró építésén a vasbetonszerelő brigád átlagosan 110 százalékot teljesített Az alapok elkészültek, jöhetnek a panelek ... Fotó: TÚRI GÁBOR A gépkezelést a honvédségnél tanulta, tudását majd a polgári életben hasz­nosítja ... évforduló/1919 A KIMS kongresszusa A KIMSZ első kongresszusa 1919. jú­nius 20-án az Újvárosháza Váci utcai épületében már nehéz körülmények között ült össze. Egy héttel korábban fejeződött be a munkásmozgalom megosztottságáról minden eddiginél többet eláruló pártkongresszus. A Vö­rös Hadsereg az úgynevezett Clemen­­ceau-jegyzék elfogadása nyomán a felszabadított északi területek kiürí­tése előtt állt. Élelmiszerhiány, kis­hitűség, pogromhangulat, kirobbant és kitörőben levő ellenforradalmi láza­dások a hátországban. Ilyen körül­mények között zajlott le az ifjúkom­munisták seregszemléje, tanúbizony­ságot téve sok tízezer fiatal hűségé­ről a forradalmi eszme és a Tanács­­köztársaság iránt. A Vörös Újságban joggal álltak e sorok: „A nemzetközi ifjúmunkások magyarországi csoport­ja, a Kommunista Ifjúmunkások Or­szágos Szövetsége országos kongresz­­szust tart az új Városházában, ez ér annyit, mint egy fegyveres győze­lem.” A kongresszuson 334 küldött 16 na­pirendi pontban megtárgyalta a szö­vetséget érintő valamennyi fontos kérdést. Mint a pártkongresszust, az ifjúsági szövetség kongresszusát is több külföldi forradalmi párt és cso­port képviselője üdvözölte. A mind­végig zsúfolásig megtelt teremben be­szédet mondott több kommunista nép­biztos. A kommunista vezetők nyíl­tan szólították fel az ifjakat: legyen szövetségük a töretlen forradalmi esz­me hordozója. A KIMSZ első kongresszusa elvi és akcióprogramot, valamint szervezeti szabályzatot fogadott el. A program­ban a következő főbb elvi és gya­korlati álláspontokat és tennivalókat rögzítettek: „A nemzetközi ifjúmun­kás-mozgalom egyik szerve vagyunk. Vezető szerepet és segítést kell vál­lalnunk orosz testvéreinkkel együtt; politikai programunk a kommunisták programja, mestereink, Marx és Le­nin, célunk a kommunista világfor­radalom; kulturális programunk, a tudomány, a technika, irodalom, mű­vészet mindenkori állásának megfe­lelő ismeretek elsajátítása és ezek alapján álló világnézet megteremtése. A lehető legmagasabb rendű erkölcsi és esztétikai életformák megvalósí­tása. Magas fokú testkultúrával együtt egészséges szellemi kultúra teremtése; meg kell szüntetnünk az ellentéteket a főváros és a vidék, a város és falu, az ipari és földmunkásság között; meg kell szüntetnünk az ellentéteket a szellemi és fizikai munkás között; osztályszolidaritáson túl általános em­beri szolidaritásra neveljük az ifjú­munkásokat; új munkásnemzedék ne­velése.” A KIMSZ mintegy válaszul a párt­­gyűlésen született kompromisszumra, véglegesen felvette a Kommunista If­júmunkások Magyarországi Szövetsé­ge nevet és kommunista vezetőséget választott. Kérésére a Komintern Bu­dapestre hívta össze a Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé alakuló kongresszusát, amelyet végül a Ta­nácsköztársaság megdöntése követ­keztében 1919 őszén Berlinben tartot­tak meg. Összességében a KIMSZ első kong­resszusának érdeme: a huszadik szá­zadi Magyarország első modern, élet­képes politikai jellegű ifjúsági tömeg­szervezetének szilárd alapokra helye­zése a KIMSZ programjának, szerve­zeti szabályzatának megalkotásával, központi vezetőségének megválasztá­sával; a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének bekap­csolása a nemzetközi forradalmi if­júsági mozgalom áramkörébe. A KIMSZ első kongresszusa mara­dandót alkotott. Erre az utókor is tanú. Lengyel József méltán írta a „Visegrádi utca” című művében, hogy ez volt talán a legérdekesebb és biz­tos a legszebb kongresszusa a Ta­nácsköztársaság időszakának, törté­nelmileg is egyik kiemelkedő pontja a magyar proletárdiktatúrának. N. J. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI POLITIKAI HETILAPJA. Fősz.rk.skG: SZEPESI FERENC. Főszerkesztőhelyettes: BALLAGÓ LÁSZLÓ. Olvasó­­sz.rk.sztó: NÉMETH GYÖRGY. Tördelő- és képszerk.skG: FÖLDIÁK GYÖRGY. Szerkesztőség: Budapest Vill., Kerepesi út 29/B. Telefon: 331-170. Postacím: 1440 Budapest, Pf. 22. Felelős kiadó: Zrinyi Katonai Kiadó, Bedő László igazgató. Készült a Zrinyi Nyomdában. Megjelenési terzsszám: 79.2313 2-24 . Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető postahivatalokban, kézbesítőknél és a Posta hírlapüzle­teiben. Előfizetési díj egy hónapra: 12,- Ft, negyedévre 36,- Ft, félévre 72,- Ft, egy évre 144,- Ft. Indexszám: 23­34. NÉPHADSEREG

Next