Néphadsereg, 1980. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-16 / 7. szám
AZ ELMÚLT HÉT VÉGÉN TOVÁBB FOLYATATÓDTAK HADSEREGÜNKBEN A KOMMUNISTÁK MAGAS SZINTŰ, A XII. KONGRESSZUST ELŐKÉSZÍTŐ TANÁCSKOZÁSAI. MINDENÜTT AZ ALAPOS ELEMZŐ MUNKA, ŐSZINTE, KRITIKUS ÉS ÖNKRITIKUS HANG ÉS TETTREKÉSZSÉG VOLT A JELLEMZŐ. A PÁRTÉRTEKEZLETEK RÉSZTVEVŐI ALÁHÚZTÁK: EGYETÉRTENEK A KÖZPONTI BIZOTTSÁG KONGRESSZUSI IRÁNYELVEIVEL ÉS TÁMOGATJÁK A DOKUMENTUMBAN MEGHATÁROZOTT BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI, GAZDASÁGPOLITIKAI, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS CÉLOKAT, FELADATOKAT. A HADSEREG KOMMUNISTÁI A XII. KONGRESSZUSTÓL AZ EDDIG KÖVETETT POLITIKA JÓVÁHAGYÁSÁT ÉS FOLYTATÁSÁT KÉRIK, MERT EZ A ZÁLOGA HAZÁNK KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉSÉNEK, NÉPÜNK TOVÁBBI FELEMELKEDÉSÉNEK. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN HÁROM MAGASABB EGYSÉG PÁRTÉRTEKEZLETÉNEK MUNKÁJÁRÓL SZÁMOLUNK BE. folyamatos ésszerűsítési, újítási tevékenységükkel a korábbinál lényegesen takarékosabban munkálkodnak. Az Asztalos János kiváló brigád a kongreszszusi munkaversenyben többek között egy óvoda épületének teljes külső és belső felújítását vállalta a munkaidőn kívül. A fegyelmi bizottság elnöke beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy évről évre csökkent azok száma, akikkel szemben a párt fegyelmező eszközeit kellett használni. Ma már az a meghatározó, hogy a párttagok évente átlagosan két-három alkalommal érdemelnek ki dicséretet vagy jutalmat. A magasabb egység törzsfőnöke tájékoztatta a pártértekezlet résztvevőit arról a további önbizalmat serkentő tényről, hogy a legutóbbi harckészültségi ellenőrzések tapasztalata, valamennyi alegység a lerövidített normaidőkön belül is képes a kiváló eredményre. Ez elsősorban annak arculajdonítiható, hogy emelkedett az önálló munka színvonala, a parancsnokok és a beosztottak gyorsan képesek igazodni a változó körülményekhez. Nagyon érdekes és valóban megszívlelendő volt az a javaslat, amit éppen a hatszoros kiváló címmel rendelkező zászlóaljparancsnok vetett fel: „A jövőben az eddigieknél fokozottabban törekedjünk a szóbeli parancs tekintélyének a visszaállítására. Az egyszerűbb intézkedések esetében ne duplázzunk Méltóan a kiváló címhez „Magasabb egységünk történetében az elmúlt öt év során értük el a legkiemelkedőbb eredményeket a párttagság, a hivatásos katonák, az egész személyi állomány ideológiai, politikai nevelése, a harckészültségi, kiképzési, anyagi-technikai feladatok teljesítése, a pártélet, a tömegszervezetek pártirányításának területén. Mindezeket meggyőzően bizonyítja magasabb egységünk tagjainak szilárd erkölcsi-politikai állapota, magas szakmai tudása, amelynek eredményeképpen ebben az időszakban valamennyi harcászati gyakorlatunkon jó, az éleslövészeteken kiváló, a legutóbbi felügyeleti szemle ellenőrzései során pedig összességében kiváló eredményt érhettünk el" — összegezte az elmúlt időszak leglényegesebb eredményeit a magasabb egység pártértekezletén elhangzott beszámoló. Ezek a tiszteletet, megbecsülést érdemlő tények adták meg a tanácskozás hangulatát. De sem a beszámolóban, sem pedig a hozzászólásokban szó sem volt önteltségről, hanem az öszszegzést követő vitát éppen a továbblépés lehetőségeinek kutatása, elemzése jellemezte. A pártbizottság beszámolója konkrétan fogalmazott, mégsem lehetett összetéveszteni egy parancsnoki jelentéssel. Elsősorban azért nem, mert a laktanyai élet, a kiképző-nevelő munka területeinek elemzésekor elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott területen milyen formában valósult meg a kommunisták példamutatása, társaikat is serkentő cselekvőkészsége; a pártmunka milyen formákban testesült meg, hogyan járult hozzá a sikerhez. Jó volt hallgatni — tények bizonyítják —, hogy az elmúlt években tovább javultak a kiképzést, a szocialista versenymozgalmat segítő pártpolitikai munka módszerei. A legutóbbi kiképzési időszakban egy zászlóalj hatodszor, egy pedig harmadszor nyerte el a kiváló címet. Tíz kiváló századot avathattak, amelyek közül egy kilenccedszer, kettő pedig nyolcadszor vált méltóvá az elismerésre. A hozzászólásokban tükröződött, hogy a magasabb egység kommunistái magukénak érzik az elmúlt öt esztendőről készített összegzést. Véleményük, javaslataik a munka további irányát is meghatározták. Az ifjúsági munkainstruktor elmondta, hogy egyik KISZ- szervezetük egymás után háromszor értemelte ki a KISZ KB vándorzászlaját. Ezt követően viszont nem léptek előre, megelégedtek eredményeik tartásával, s ez már kevésnek bizonyult. A kiképzést segítő hasznos, értelmes mozgalmi munkában a többi KISZ-szervezet nemcsak utolérte, hanem el is hagyta a korábbi győzteseket, tovább kellett adniuk a zászlót. A fiatalok a saját példájukon tapasztalhatták, hogy csak a mindig többre, jobbra való törekvés alapozhatja meg a sikert. A tanácskozás résztvevői érdeklődéssel hallgatták a szakszervezeti titkár hozzászólását, aki mindjárt azzal kezdte, hogy látványos eredményekről nem tud beszámolni, mert esetükben nem termelő üzemről van szó. Három szocialista brigádjuk elsődleges feladata a laktanyai, a lakótelepi karbantartási, javítási munkák végzése. De az igenis eredmény, hogy hosszabb ideje nincs reklamáció, minőségi kifogás tevékenységük után. Dolgozóik különböző célszerszámok készítésével, írással, mert az csak a bürokráciát szaporítja.” A háromszoros kiváló zászlóalj parancsnoka a szükséges és nélkülözhetetlen előrelátás fontosságát hangsúlyozta. Alegységüknél a parancsnokok következetesen törekednek arra, hogy minden katona a reá tartozó mértékben legyen „beavatott”, folyamatosan ismerje a soron következő feladatokat. Jó példa erre: ez az alegység is részt vesz majd az idei díszszemlén. A konkrét felkészülési időszak még nem kezdődött el, de a szabad időben már több olyan rendezvényre, beszélgetésre került sor, amelyeken az idősebb hivatásos katonák felelevenítették a korábbi díszelgések tapasztalatait és az alaki foglalkozásokat is már az ünnepi felvonulás jegyében tartják. Ugyanennek a zászlóaljnak az egyik politikai munkása azokról a módszerekről beszélt, amelyekkel még vonzóbbá, érdekesebbé és tartalmasabbá tehetők a politikai oktatás foglalkozásai. Meggyőződése szerint elsősorban az ismeretbővítés formáit lehet és kell változatosabbá tenni. Törekedni kell a különféle tényanyagok felhasználására, az eddigieknél jobban kell építeni a film és a televízió adta lehetőségekre. A magasabb egység nem csak a szorosan vett katonai feladatok teljesítésében ért el kimagasló eredményeket, hanem, ahogy arról a városi pártbizottság titkára is említést tett: a katonák jól beilleszkedtek a tágasabbközösségibe is, méltán érdemeltékki a polgári lakosság megbecsülését. Az alegységek hivatásos és sorkatonái a városukért is felelősséget éreznek, aktívan kiveszik részüket szebbé formálásában, gazdagításában. A katonák csupán az elmúlt esztendőben 70 ezer társadalmi munkaórában, több mint egymillió forint értékben gyarapították városukat. Mórocz Lajos vezérőrnagy — hozzászólásában — emlékeztetett arra, hogy 1976-ban ez akatonai közösség a magyar néphadsereg történetében elsőként érte el a kiváló magasabb egység címet. A jelen eredményei azt bizonyítják, hogy az alegységek azóta is tartják ezt a szintet, ami elsősorban a szilárd, szakmailag és politikailag megalapozott vezetésnek, a teljes állomány önzetlenségének, magas fokú hivatástudatának, töretlen lendülettel végzett munkájának tulajdonítható. Ez a tény egyben a jövő tennivalóját is meghatározza: a korábbinál bonyolultabb körülmények között, a megnövekedett, magasabb követelményeknek eleget téve is megtartani a kiváló címet. A magasabb egység pártbizottsága titkárának ismételten megválasztott Hegedűs Sándor alezredes valamennyi kommunista nevében mondotta: „Ez évi programunkban a díszszemlén való részvétel mellett még több kiemelkedő harcászati gyakorlat és éleslövészet szerepel. Olyan feladatok várnak ránk, amelyek sikeres teljesítésével ismételten igazolhatjuk, hogy valóban méltók vagyunk a kiváló címre. A kommunista becsület valamennyiünket a hagyományok méltófolytatására kötelez.” K. T. 1. A hátországvédelmi parancsnokság építő műszaki magasabb egységének csapatainál lezajlott taggyűlések egyik általánosítható tapasztalata: a tanácskozások jó hangulatban, bizakodó, derűs légkörben zajlottak le. Ugyanilyen jó légkörről és hangulatról számolhatok be a magasabb egység pártértekezletéről is — akár a pártbizottság beszámolójának értékelő és egyben előremutató megállapításaira, akár a hozzászólások pozitív hangvételére gondolok. Mi az alapja ennek a jó, bizakodó hangulatnak? A választ így lehetne egy mondatba sűríteni: a magasabb egység építő alakulatai az elmúlt öt esztendőben egyre javuló, egyre elismerésre méltóbb munkát végeztek. Konkrétan: a követekzvényeknek megfelelően fejlődött a magasabb egység harckészültségi és mozgósítási készsége, javult a személyi állomány politikai, katonai képzettségi foka, fejlődött a parancsnokok vezetési készsége, hatékonyabb lett a törzsek tervező, szervező, elemző, értékelő és irányító tevékenysége. Új lendületet vett a szocialista versenymozgalom, javultak a szolgálati, munka- és életkörülmények, s például — Budapest kivételével — kielégítő a hivatásos katonák lakáshelyzete. A pártbizottság értékelésében az első helyen szerepel, hogy jelentős a fejlődés a harckiképzésben, s következetes szemléletbeli javulás tapasztalható a hivatásos és továbbszolgálók körében a katonák felkészítésében, nevelésében. való és az élenjáró katonák száma 1979-ben — az 1977. évihez viszonyítva — több mint háromszorosára nőtt, az élenjáró alegységek száma 22-re emelkedett, s a beszámolási időszak utolsó évében három század a kiváló, négy zászlóalj pedig az élenjáró címet érdemelte ki. A beszámoló őszintén szólt a gondokról is. Például arról, hogy nem javult kellő mértékben a harckiképzés, s az erőfeszítések ellenére sem tudták tartani a téli hónapokban elért kiképzési eredményeket. Gondot jelent továbbra is, hogy a kiképzés során tanultakat — például a szolgálati szabályzat előírásait — nem alkalmazzák elég következetesen a napi munkában, a napirend szerinti életben. A gyakorlati szakkiképzésben, a kiemelt népgazdasági beruházások kivitelezésében is mind elismerésre méltóbb eredményeket érnek el. Az építő műszaki magasabb egység katonái megtalálhatók az ország legkülönbözőbb pontjain, például a Bélapátfalvi Cementmű építkezésétől a Paksi Atomerőművön keresztül a miskolci Lenin Kohászati Műveknél folyó munkálatokig. A beszámolási időszak kezdő éveihez viszonyítva 1979-re megduplázódott a termelési érték, ami öt év átlagában 11,9 milliárd forintot tesz ki. A teljesítmények öt esztendő alatt 12,3 százalékkal nőttek, s 1979-ben túlhaladták a 100 százalékot. A bérbevételi tervet évenként 5—10 millió forinttal túlteljesítették, s eljutottak odáig, hogy 1979- ben már állami támogatás nélkül fedezték költségkiadásaikat, amely nemcsak a teljesítmények növekedését reprezentálja, hanem az alakulatok gazdálkodásának javulását is bizonyítja. Javult a munkahelyi rend és fegyelem is, 4,4 százalékkal csökkent a kieső idő. Az eredményeknek több forrása van. Az egyre javuló munkához jó feltételeket teremtett a párt, az állami és a katonai vezetés, a közvetlen elöljárók irányító tevékenysége, a beruházó és foglalkoztató vállalatokkal való jó kapcsolat, a magasabb egység párt- és KISZ-szervezeteinek mozgósító munkája. A kommunista közösségek — a pártbizottság által kiadott feladatterv, állásfoglalás alapján — jelentősen hozzájárultak a helyes gazdaságpolitikai szemlélet megszilárdításához, az egyre bonyolultabbá, nehezebbé váló építőipari feladatok megoldásához, s nem utolsó sorban a termelőmunka hatékonyságának javításához, a munkaidő tökéletes kihasználásához, a szocialista versenymozgalom, a brigádmozgalom lehetőségeinek további kiszélesítéséhez. A versenymozgalom különösen nagy hajtóerő a feladatok teljesítésében. A kiváló és élenjáró katonák és alegységek sikereiről már volt szó, itt csak azt szeretném hozzátenni: az alegységek, a munkakollektívák mindegyike bekapcsolódott a kongresszusi és felszabadulási versenybe, s a brigádok 92 százaléka időarányosan már teljesítette is munkavállalásait. Az eredmények, a sikerek kovácsolói a párttagok, az ifjúkommunisták. A magasabb egységnél örvendetesen magas a sorkatona párttagok száma: arányuk eléri a 40 százalékot. Az ő lendületük, példamutatásuk óriási erő a feladatok megértetésében, teljesítésében, a versenymozgalom lendületének megtartásában. Közülük kerül ki a legtöbb kiváló katona, példamutató rajparancsnok, brigádvezető. Ennek a bázisnak a növelését a pártszervezetek egyik elsőrendű feladatuknak tartják. Például a múlt évben 23,3 százalékkal nőtt a párttagok aránya, s az újonnan felvetteknek 95 százaléka sorkatona. Elkötelezettségüket, erejüket növeli az a tény is, hogy a párttagok sorába belépett katonafiatalok 71 százaléka munkás. A sorkatonák a pártértekezleten is méltóképpen képviselték katonatársaikat, megbízóikat. A tanácskozás 23 felszólalója között hét sorkatona volt. Őszintén mondták el véleményüket — elsősorban a kiképzésről, a szakmai munkáról, a kollektívák erejéről, a versenymozgalomról. Sokáig emlékezetesek maradnak Kocsis Mihály honvéd „vallomásnak” is beillő szavai: „Jólesett, hogy a bevonulás után azonnal bevontak minket a pártszervezet munkájába, tájékoztattak az alapszervezet ötesztendős munkájáról, s bekapcsolódtunk az irányelvek megvitatásába. Mi, ifjúkommunisták azt valljuk: aktívan részt kell vennünk az alapszervezet életében, példát kell mutatni minden területen, s nem szabad megtűrni a lazaságot, a fegyelmezetlenséget. Arra kérjük az idősebbeket, bízzanak bennünk, fiatalokban, adjanak feladatokat, s mi igyekszünk azokat a tőlünk telhető legjobban teljesíteni”. Sz. G. A töretlen fejlődés útján Meghozta gyümölcsét az a megkülönböztetett figyelem, amelyet a kiképzési időszak megkezdése előtt a tisztek, tiszthelyettesek felkészítésére fordítottak. Az előrelépés forrása az is, hogy a parancsnokok, a párt- és KISZ-szervezetek komplex feladatként kezelték a kiképzés hatékonyságának növelését. Jó eredmények szülenek a politikai oktatásban, a lőkiképzésben, a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre való felkészülésben. Javult a testnevelési, a harcászati, az őrszolgálati, a forgalomszabályzó, a karhatalmi, az alaki és szabályzatismereti kiképzés is. A magasabb egységnél kimagasló eredménynek tartják, hogy a beszámolási időszak második felében új lendületet vett, tömegmozgalommá vált a szocialista versenymozgalom. A tények sokatmondóak, aki Mórocz Lajos vezérőrnagy hozzászólásában elismerően szólt a magasabb egység hivatásos és sorkatonáinak szakmai felkészültségéről Fotó: TÓTH ANDRÁS A polgári alkalmazottak szocialista brigádjai csatlakoztak a kongresszusi versenyhez Az 1945-ös párttagok csoportja a°náakozás szünetében A szerző felvételei Az újonnan felvett párttagok 95 százaléka sorkatona A magasabb egység kommunistáinak küldöttértekezletén részt vett és felszólalt Horváth István vezérőrnagy, a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyettese megállapították, hogy az szilárd és kedvezően alakul. A párttagság egységesen vesz részt a XI. kongreszus határozatainak végrehajtásában, teljesíti a kapott megbízatásokat, példát mutat a szocialista er- Fegyelmezetten,áldozatkészen „A pártszervezetek tevékenységük során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a csapatok politikai helyzetének, a személyi állomány erkölcsi-fegyelmi állapotának javítására” — rögzítette többek közt a harckocsizó magasabb egység pártbizottságának írásiban kiadott beszámolója, amelyhez Varga József ezredes fűzött szóbeli kiegészítést. A sokoldalú, alapos értékelésben fontosságának megfelelő szerepet kapott az erkölcsi-politikai, fegyelmi helyzet alakulásának, a pártszervezetek ez irányú tevékenységének elemzése. Az összességében kedvező folyamatok, a tényekkel bizonyítható fejlődés méltatása mellett azonban igen önkritikusan mutattak rá a még fellelhető hiányosságokra, tennivalókra. Ezek során megállapították: a beszámolási időszakban a politikai munka harckészültségre gyakorolt hatása szempontjából döntő kérdésnek tekintették az erkölcsi-fegyelmi nevelés folyamatos, magas szintű érvényesülését. Ennek szellemében fejlődött a politikai szervek ellenőrző munkája, az emberi kapcsolatok szocialista tartalmának erősítéséért végzett tevékenysége. Ugyanakkor kiütköztek azok a hiányosságok is, amelyek megszüntetése az elkövetkező években jelentős feladatokat jelentenek majd. Ezek közt említették a vezetők példamutatásának folyamatos biztosításáért, a hivatásos katonák szilárd fegyelméért, a napi élet szervezettségéért végzendő következetes munkát. Az elmúlt évek során a nagy jelentőségű, bonyolult feladatok végrehajtásában a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek minden esetben áldozatkész helytállást, magas fokú fegyelmezettséget tanúsítottak. S ugyanez elmondható a sorkatonákról is, akik bebizonyították, hogy képesek a haza fegyveres védelméből reájuk háruló feladatok jó szintű megoldására. Ezzel a megállapítással kapcsolatban Horváth István vezérőrnagy, a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyettese felszólalásában arra is figyelmeztetett: senkinek sincs joga ahhoz, hogy visszaéljen az emberek öntudatos áldozativállalásával! Ehhez a gondolathoz csatlakozik a beszámolónak az a megállapítása, amely miközben elégedetten nyugtázza a szocialista emberi kapcsolatok, függelmi viszonyok terén tapasztalható folyamatos fejlődést, arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére még mindig előfordul az önérzetet sértő magatartás a hivatásos katonák részéről, valamint a sorkatonák egymás közti kapcsolatában. A fegyelmi helyzet szilárdulását jellemzi, hogy az elmúlt öt év átlagában nőtt a dicséretek száma, s a hivatásos és sorkatonák 75—80 százaléka évente részesül dicséretben, elismerésben. A magasabb egység katonái a népgazdasági feladatok során becsülettel teljesítik kötelességeiket. Igen jelentős az az eredmény, amelyet a különböző szintű hazai és nemzetközi gyakorlatokon elértek. A korábbi években esetenként észlelt kedvezőtlen tendenciákat a parancsnokok, a párt- és politikai szervek együttes fellépésével, a kommunisták példamutatása alapján sikerült megállítani. Ennek következtében megindulhatott a kedvező irányú fejlődés. Tennivalók persze még vannak. Ezek közül a beszámolóban és a hozzászólásokban is hangsúlyt kapott, hogy az anyagi-technikai eszközökkel való pazarlást, a társadalmi tulajdon elleni vétséget meg kell szüntetni. Továbbra is gondot okoz az italozásból eredő cselekmények lassú ütemű csökkenése és a közúti közlekedés szabályainak megsértése — főleg magángépjárművekkel. A kommunisták fegyelmi helyzetéről szólva a résztvevők a beszámoló, valamint az írásban és szóban közölt adatok, tények alapján szintén egyhangúan kötes megvalósításában, az állami törvények, a katonai kötelezettségek teljesítésében. A pártszervezetek által végzett pártfegyelmi vizsgálatok hozzájárultak az egyes párttagok fegyelmi neveléséhez, a kommunista kollektívák erősítéséhez. A magasabb egységnél mindenütt az elvszerűség, a megalapozottság jellemezte a pártfegyelmi nevelőmunkát. Előtérbe került az egyénekkel való foglalkozás, mely kedvezően hatott a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítésére. Ugyanakkor sokakat elgondolkoztatott az egyik sorkatona küldött, Vas Ervin őrvezető hozzászólása, aki a sorállományú párttagok tevékenységéről mondta el személyes tapasztalatait. „Sajnos, a polgári élethez hasonlóan, a sorkatonák egy részénél is tapasztalhattam, hogy nem mindig népszerűek azok az emberek, akik a munkában, a katonai és politikai kiképzésben élenjárnak — jelentette ki a magyar néphadsereg kiváló katonáinak jelvényét viselő tisztes. — De a népszerűség érdekében sem tűrhetjük el a kompromisszumot. S alakulatunknál a sorállományú párttagok ezt tetteikkel is bizonyítják. Igyekszünk példamutatással, közös fellépéssel megfelelő hatást gyakorolni a közösségre, amikor továbbra is kérjük parancsnokaink és a pártvezetőségek támogatását, segítségét. Azt hiszem, nem mellékes megemlítenem, hogy egységünknél a sorkatona párttagok közül mindössze egy nem ért el a szocialista versenymozgalomban címet. A napi élet feszes, szabályzat szerinti végzése, irányítása, szervezése érdekében sok a tennivaló. Erről beszélt Sajtos László alezredes az egyik harckocsi egység parancsnoka is. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy számos olyan szolgálati feladat van, amelyeket ha átmenetileg elhanyagolnak, már lényegesen több időre, energiára van szükség ahhoz, hogy ismét elérjék a korábbi szintet. A pártértekezleten részt vevők aktivitására jellemző: a küldöttek egyharmada kért szót, hogy alátámassza a beszámolóban elhangzott megállapítások helyességét, s kiegészítse azt a saját munkaterületén, pártalapszervezetében szerzett tapasztalataival. B. P. A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja A szerző felvételei