Néphadsereg, 1980. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-19 / 29. szám
Négy évvel ezelőtt azzal az elhatározással zárták be a nagykanizsai helyőrségi művelődési otthon kapuját, hogy a szükséges belső átalakítási-felújítási munkálatok után legkésőbb hat hónap múlva újra megnyílik a katonacsaládok második otthona. A klub vezetői még álmukban sem gondoltak arra, hogy a hat hónapból négy esztendő lesz. Az ok a következő volt: a felújítási munkák során súlyos statikai hibákra derült fény, amely a kisebb átalakítás helyett szükségessé tette a teljes klubrekonstrukciót. KLUBOK A KLUBBAN Nos, néhány héttel ezelőtt ismét megnyílt a valóban újjávarázsolt nagykanizsai helyőrségi művelődési otthon. A városképbe jól illeszkedő saroképület — megőrizve jellegzetes klasszicista stílusát — valósággal újjászületett. Belső kiképzése, a nagy klubterem, a könyvtár, a színházterem esztétikus, ízléses kialakítása, a presszó és az ebédlő vendégcsalogató berendezése, a szakköri helyiségek bő választéka, a lépcsőház világos, tágas tereivel, azonnal megnyerte a látogatók tetszését A művelődési intézmény újjászületése feletti első örömök után nyomban felvetődtek a következő kérdések: vajon az átépítést követte-e a klubélet tartalmi megújulása, s most, a klubnyitás után gazdagodik-e a művelődési otthonban a közművelődés eszköztára? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a megújult helyőrségi művelődési otthonban Debreczeni Attila alezredessel, a klub eddigi igazgatójával, aki a napokban vonult nyugállományba, Pintér Ferenc őrnaggyal, a helyőrségparancsnok politikai helyettesével, Bernáth János századossal és Mucsi József hadnaggyal, kultúrmunka-instruktorokkal, László Ferenc határőr őrnaggyal és Horváth Istvánnéval, a klub gazdasági vezetőjével. — Nem vitás, hogy fejtörést okozott nekünk a helyőrségi klub több évi kényszerszünete — idézte a múltat Debreczeni Attila alezredes. — A korábban már jól működő kiscsoportok további létezése s a művelődési intézmények egészének addig kivívott népszerűsége és rangja függött attól, hogy mit teszünk. Rövid idő alatt sikerült egy méreteiben lényegesen kisebb épületet szereznünk, s ennek a szükséges átalakításait a klubrekonstrukciót végző építőipari vállalat járulékos beruházásként elvégezte. Ez az épület lett a gyorsan népszerűvé váló „MINI-FEK", vagyis a fegyveres erők kisklubja. Itt folytatta munkáját a nyugdíjasok klubja, az úttörő-honvédelmi klub, a huszonévesek klubja és itt jött létre a nők klubja is. Innen szervezték meg a Rákóczi-emléktúrát, itt teremtették meg a szervezési feltételeit annak, hogy a katonacsaládok klubba járó gyerekei számára balatoni nyári táborozást rendezzenek. S természetesen a hivatásos katonák, valamint a társ fegyveres testületek tagjai számára itt szerveztek hétvégi családi összejöveteleket, itt kapott otthont az autós-motoros klub, itt tartotta összejöveteleit a kertbarátok köre, s mindemellett a rendszeres politikai tájékoztatókra, vitakörökre is ebben a kis klubban került sor. Már ez a felsorolás is jelzi, hogy a kis művelődési intézmény az elmúlt évek során jelentős szerepet töltött be a Nagykanizsán élő hivatásos katonák szabadidejének hasznos eltöltésében. HOGYAN TOVÁBB? — Nagyon vártuk az új helyőrségi művelődési otthon megnyitását — hangsúlyozta Pintér Ferenc őrnagy. — Minél közelebb kerültünk a kapunyitáshoz, annál többször gondoltunk arra: hogyan tovább? Alaposan áttanulmányoztuk a helyőrségi művelődési otthonok időközben megjelent új szabályzatát, létrehoztuk a helyőrség közművelődési tanácsát, a társadalmi munkabizottságokat és a közművelődési aktívahálózatot. A társadalmi testületek közreműködésével felmértük a helyőrségben élő katonacsaládok művelődési igényét, és a sokoldalú elemzés végső summája az volt: az új lehetőségek kihasználásával folytassuk az eddigi közművelődési munkát. A megújult művelődési intézmény természetesen nem versenyezhet a városban néhány éve megnyílt Hevesi Sándor Művelődési Központtal. A katona közművelők egyébként kezdettől fogva a jó együttműködésre gondoltak, s a művelődési központ vezetőivel történt eddigi megbeszélések igen biztatóak. Így például a város egészét érintő kulturális programok rendezésében az új művelődési központban számítanak a hivatásos katonák részvételére ugyanakkor az új klubban beinduló kiscsoportos szakkörök módszertani segítségét is megígérték. Jól tudjuk, hogy jelenleg nincs könynyű helyzetben a helyőrségi művelődési otthon — vette át a szót Mucsi József hadnagy. — Nincs még kinevezett igazgató, ugyanakkor a művelődési otthon teljes kapunyitására csak szeptemberben számíthatnak. Ezzel együtt volt már a klubban vasárnap délelőtti bábelőadás gyerekeknek, rendszeresen itt tartjuk a helyőrség szintű politikai tájékoztatókat, itt próbál a helyőrség amatőr népitánccsoportja, valamint zenekara, és többször volt már a megújult klubban műsoros családi est. Ez utóbbi természetesen inkább a kikapcsolódást, a kulturált szórakozást, mint a művelődést szolgálja, de ezekkel a kellemes estékkel is szeretnénk újra vonzóvá tenni művelődési otthonunkat. KELL A KLUBREKLÁM Sok szó esett beszélgetésünk során a klub propagandamunkájáról. Valamenynyien egyetértettek abban, hogy sok múlik azon, miképp tájékoztatják a közvéleményt a helyőrségi művelődési otthon egyre gazdagabb programválasztékáról. Könnyebb ugyanis a már egyszer megszerzett közönséget elveszíteni, mint megtartani. Mivel a cél az, hogy hétről hétre növekedjen a helyőrségi művelődési otthon látogatottsága, ehhez az eddigieknél hatékonyabb tervszerűbb propaganda- és reklámtevékenységre van szükség. Ehhez a helyőrségben levő alakulatok politikai helyettesei és kultúrmunka-instruktorai nyújthatnak legtöbb segítséget, együttműködve természetesen a klub jelenlegi megbízott vezetőivel. Sokan vannak még, akik csak alkalmi látogatók a helyőrségi művelődési otthonban, és ezért szeretnék, ha minél több tagja lenne a kiskluboknak. Horváth Istvánné hangsúlyozta, hogy a következő hónapokban újabb kiscsoportos körök beindítására van lehetőség, így például megfelelő helyiséget kaphat ezután az újjáalakuló sparktács- és fotószakkör. ősztől sor kerül a művelődési otthonban a rendszeres filmvetítésekre is. A megnyitás óta eltelt rövid idő természetesen nem elég a hosszú távú tervezéshez szükséges alapos számvetések elkészítéséhez. Azt viszont megnyugtató volt tapasztalni, hogy a helyőrségi művelődési otthon tevékenységéért felelős politikai munkások valóban szívügyüknek érzik az új klub tartalmi munkájának mielőbbi megújulását is. KATONA ISTVÁN Nagykanizsa új színfoltja a megszépült helyőrségi művelődési otthon - Nem tétlenkedtünk az új klub felépítéséig sem (Debreczeni Attila nyugállományú alezredes) - A klub munkáját jelentősen elősegítheti majd a helyőrség most létrejött közművelődési tanácsa (Pintér Ferenc őrnagy) A könyvtár ősszel már nemcsak a könyvbarátok, hanem a lemezkedvelők otthona is lehet - Anyagi lehetőségeink megengedik két új szakkör létrehozását is (Horváth Istvánné) Fotó: MARKUS ANDRÁS Kulturális jegyzet A FILMKLUBOK JÖVŐJÉRŐL filmklubok létrehozása és működtetése már évekkel ezelőtt napirendre került alakulatainknál, de a kezdeti nekibuzdulást kevés tett követte. Jellemző, hogy ma még csupán 15-20 filmklub működik többkevesebb rendszerességgel a hadseregben, pedig alig lehet vitatni, hogy tevékenységük jelentősen gazdagíthatná a közművelés eszköztárát. A filmklubok élményt nyújtanak azáltal, hogy lehetőséget kínálnak egy-egy korszak vagy társadalmi jelenség sokoldalú megvilágítására, ezek összefüggéseinek művészi erejű bemutatására. S akkor még nem szóltunk a filmsorozatok ismeretterjesztő hasznáról: a rendezői életműveknek, a sajátos stílusjegyeket viselő filmeknek, egy-egy ország bizonyos időszakban született filmjeinek, a nagy irodalmi alkotások megfilmesített változatainak megtekintése jelentős ismeretgazdagodással is jár. A filmekben rejlő nevelési lehetőség is megsokszorozódik, ha a katonanézők a meghatározott céllal választott filmeket meghatározott sorrendben vetítve nézik végig. Alapvetően másfajta nyomot hagy az emberben, ha valaki a sokféle minőségű, műfajú és tematikájú filmek áradatában találkozik egy-egy kimagaslóan értékes alkotással és más, ha ezeket egymás után és meghatározott művészi koncepció alapján — netán az előzetes filmismertetőt meghallgatva — nézi végig. Márpedig a filmklubok által szakszerűen megkomponált filmsorozatok komplex hatásukat éppen ezzel, az eszmei-művészi szempontból értékes alkotások sorával érik el. A szakszerűen működtetett filmklubok vezetője a vetítések előtt ismertetőt, bevezetőt tart, információkkal segíti a nézőket, mintegy előkészíti őket a filmalkotások értőbb befogadására. S a vetítéseket követő kollektív megbeszélések és viták további lehetőséget kínálnak a film nyújtotta élmények elmélyítésére. A rendezői szándékok tudatosításán, a színészi játék vizsgálatán, a film egyes mozzanatainak elemző megvilágításán keresztül mód nyílik az értelmezések ütköztetésére, illetve tisztázására. A szakszerűen irányított vita — miközben szembesítik a különböző méreteket — egyben újfajta, érzékenyebb és több mindent megragadni képes látásmódhoz segít hozzá. A hadseregben az eddig több-kevesebb eredménnyel működő filmklubok legfőbb gyengéje az volt, hogy vezetőik felkészületlensége miatt a filmprogramok is legtöbbször magukon viselték az átgondolatlanság jegyeit. Jellemző, hogy a sorozatok megtervezésekor inkább az egyéni ízlés érvényesült, mintsem a nevelési cél, és a vetítéseket megelőző tájékoztatók, illetve a filmeket követő viták is meglehetősen felszínesek voltak. Most azonban megteremtődött a feltétele annak, hogy hadseregünkben a filmklubmozgalom új szakaszába lépjen. Két évvel ezelőtt a Módszertani Központ kétéves filmklubvezetői tanfolyamot szervezett a film iránt érdeklődő, a filmpropagandát szívesen vállaló fiatal tisztek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak részére. A tanfolyam vezetőjének, Veress Józsefnek, a MOKÉP igazgatóhelyettesének az irányításával havonta kéthárom napos összevonásokon ismerkedhettek a hallgatók a filmmel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel. A filmklubvezetői tanfolyam hallgatói áttekintették a filmtörténet alapműveit és egy-egy filmtörténeti korszak vagy irányzat elméleti és történeti megvilágítása után filmvetítésekre került sor. Előadások hangzottak el az időszerű filmpolitikai kérdésekről, a filmesztétika alapjairól, a dokumentumfilmek szerepéről, a filmsorozatok szerkesztési elveiről, a vitavezetés módszereiről, a filmklubok szervezésének és működtetésének lehetőségeiről. A hallgatók jelentős mennyiségű szakirodalmat is feldolgoztak. A kétéves filmklubvezetői tanfolyam vizsgája azt tükrözte, hogy a filmkultúrával kapcsolatban új szemlélet, új beállítódás alakult ki a hallgatókban. A Népművelési Intézet szakemberekből álló vizsgabizottsága elégedett volt a hallgatók felkészültségével és megállapították: a tárgyi tudásuk és tájékozottságuk párosult az elemzőkészséggel, az egyéni látás- és gondolkodásmóddal. A tanfolyam valamenynyi hallgatója sikeresen tett eleget a vizsgakövetelményeknek. 21 képzett, működési engedéllyel rendelkező film klubvezetővel gyarapodott tehát a hadsereg közművelődési szakembergárdája Sok múlik azon, hogy a tanfolyamra „beiskolázó” alakulatok, illetve helyőrségi művelődési intézmények igénylik-e a végzett klubvezetők tevékenységét, segítik-e megteremteni munkájuk feltételeit. CSOMÁK ERVINA