Néphadsereg, 1981. január-június (34. évfolyam, 1-24. szám)
1981-05-09 / 19. szám
Vörös zászló az erdőgazdaságnak Az MN Veszprémi Erdőgazdaság most ismételt, öt esztendő múltán — az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából meghirdetett szocialista munkaverseny eredményeként — ismételten elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Elnökségének Vörös Zászlaját. A zászlóátadási ünnepségen részt vett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és dr. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkárhelyettese. Borsodi Imre, az erdőgazdaság igazgatója az elmúlt öt esztendő munkájára visszatekintve az eredményességet meghatározó egyik leglényegesebb vonásként említette: „Műszaki, termelési és brigádtanácskozásainkon mindig együtt, közösen vitattuk meg a feladatokat, igényeltük, figyelembe vettük és hasznosítottuk dolgozóink véleményét.” Milyen konkrét haszonnal járt a közös gazdálkodás és az együttes cselekvés? Az erdőgazdaság dolgozói öt év alatt 768 ezer köbméter fát termeltek ki, hét százalékkal többet, mint az előző ötéves tervben. Az erdőfelújítás meghaladja az 1700 hektárt, s több mint 300 hektáros új erdő telepítése dicséri a gazdaság dolgozóinak szakavatott tevékenységét. 220 hektáros erdőtelepítésre a tanácsi és a csekély termőképesmű termelőszövetkezeti területeken került sor, s ez jelentős mértékben növelte Várpalota és Veszprém város zöldövezetét. Az erdőgazdaság termelési értéke, árbevétele éves átlagban több mint 10 százalékkal emelkedett, öt esztendő alatt a nyereség meghaladta a 60 millió forintot. A hatékonyság növeléséhez a gazdasági vezetők a legfontosabbnak a korszerű üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárását, a nehéz, de legeredményesebben fejleszthető munkaterületek gépesítését tartották. A korábbi eredmények fokozásához, a bővített újratermelés megvalósításához átgondolt, megalapozott, jól előkészített műszaki fejlesztésre és munkaerő-gazdálkodásra volt szükség. Hogy ez mennyire sikerült, azt mi sem bizonyítja jobban: az egy főre jutó termelési érték öt év alatt 57 százalékkal emelkedett. A veszprémiek nagy figyelmet fordítottak korszerű, hatékony gépeik kihasználására, az energia- és az anyagtakarékosságra. Elérték, hogy az egyik legnehezebb erdei munkát, a faanyagrakodást teljesen gépesítették. Egy köbméter faanyag kitermelésére — egészen a vagonba rakásig — mindössze 32 órát fordítanak, s ez az idő 40 százalékkal kevesebb az öt évvel ezelőttinél, s az országos átlaghoz képest is kitűnő teljesítmény. A gazdaság vezetőinek figyelme a fakitermelési lehetőségek korlátozottsága miatt az utóbbi időben egyre inkább a fafeldolgozás továbbfejlesztésére, a termékszerkezet korszerűsítésére irányult. Összesen 50 millió forintot fordítottak fejlesztésre, amelyhez 11 millió forintos állami támogatást is kaptak. Ennek keretében végezték el a zirci fűrészüzem felújítását — 34 millióba került —, amely munkát határidőre, költségkereten belül és saját kivitelezésben teljesítettek. Ezzel elérték, hogy fakitermelésükből a fűrészelhető faanyagot — kevés kivétellel — saját üzemükben dolgozzák fel. A tervszerű, körültekintő, emberközpontú gazdálkodást dicséri, hogy a gazdasági vezetők a termelési eredmények fokozása mellett nem feledkeztek meg dolgozóik munkakörülményeinek javításáról. Az erdő harmonikus környezetével, ózondús levegőjével nyugtat, pihentet, felüdülést nyújt, de csak szép időben. Az erdei dolgozóknak viszont ez a munkahelyük, ahol egész évben — hidegben, sárban, hóban, szélben — helyt kell állniuk. A gazdaság a szociális körülmények javítására a legutóbbi tervidőszakban több mint 30 millió forintot költött: teljessé vált a kulturált személyszállítás; a munkahelyek többségén melegedőket létesítettek; az egészségvédelmet szolgálja a megelőző és rendszeres szűrővizsgálat; a motorfűrész-kezelők gyógyüdültetése megoldott, az erdei munkahelyeken az igénynek megfelelő a meleg étkeztetés. A korszerűsödő, egyre jobban felszerelt munkahelyeken a dolgozók anyagilag is megtalálják számításukat: öt év alatt a munkások jövedelme 40 százalékkal emelkedett. Ennek is tulajdonítható, hogy a gazdaság ereje törzsgárda tagjaiban van, az erdészetekben, a fafeldolgozó üzemekben 150 arany, 310 ezüst és 330 bronz jelvényes törzsgárdatag dolgozik. Nagy segítséget jelent a feladatok teljesítésében az évről évre fejlődő szocialista brigádmozgalom. A gazdaság 29 brigádja közül a legutóbbi értékeléskor 14 arany, hét ezüst, három pedig bronz fokozatot ért el. A szocialista brigádok vállalásaik teljesítésével az 1980-as évben ötmillió forint többletnyereséget hoztak létre. Mindezek ismeretében joggal fogalmazhatott úgy az ünnepségen felszólaló Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, hogy a Veszprémi Erdőgazdaság az V. ötéves tervidőszakra meghatározott termelési, gazdálkodási és fejlesztési célkitűzéseit az ágazati elvárásoknak megfelelően, korszerű technikai színvonalon, jó hatásfokkal teljesítette. A honvédelmi miniszter ennek az országgyarapító tevékenységnek az elismeréseként adta át a Minisztertanács és a SZOT Elnökségének Vörös Zászlaját az erdőgazdaság igazgatójának. Ez alkalomból a gazdaság dolgozói közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát ketten, ezüst fokozatát ketten, bronz fokozatát hárman kapták meg; 16-an lettek a Kiváló Munkáért kitüntető jelvény birtokosai, tudatosan jobbra törekedve Ezen a május elsején az MN Elektrotechnikai Javító Üzem dolgozóinak háromszoros oka volt az ünneplésre. Az üzem megkapta a Kiváló Vállalat kitüntető címet; a Szinkron Szocialista Brigád kiérdemelte az MSZMP KB Kongresszusi Oklevelét és az ezzel együtt járó Szakma Kiváló Brigádja címet; Kiss Ferenc kinevezett polgári alkalmazott, villamos karbantartó csoportvezető a munka ünnepe előtti napon — a magyar néphadsereg dolgozói közül elsőként — a Parlamentben vette át a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. A kiváló vállalatot köszöntő ünnepségen részt vett Oláh István vezérezredes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes, valamint dr. Kőrössy Jenő, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára. Az üzem jó hírű munkásközösségének tevékenységét Oláh István vezérezredes méltatta. Kiemelte, hogy az Elektrotechnikai Javító Üzem vezetői, dolgozói a legutóbbi tervidőszakban tudatosan vállalták a termékszerkezet korszerűsítését, a minőség javítását, az anyaggal való ésszerű takarékosságot, a termelés és a munka szervezettségének javítását, a gépek, a berendezések, a munkaidő jobb, az eddigieknél teljesebb kihasználását. Azaz olyan tényezők mellett tettek hitet, amelyet pártunk és kormányunk a gazdasági élet javítása, a népgazdasági egyensúly helyreállítása érdekében meghatározott. Valamennyi eredmény azt bizonyítja, hogy az üzem dolgozói megértették a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, a magyar néphadsereg harckészültségét szolgáló politikai, szakmai feladatok magas szintű, jó minőségű, határidőre való elvégzésének szükségességét. Az utóbbi öt év meggyőzően igazolta az üzem életképességét. A jól szervezett munka eredménye, hogy 1978 óta nem vettek igénybe gazdálkodási előleget, s ez idő alatt a költségvetési irányzat 96 százalékos felhasználásával 27 millió forintot takarítottak meg. Az eredményes tevékenységre utal, hogy az anyagmentes termelési érték az 1976. évi 40 millió forintról 1980-ra 62 millió forintra emelkedett. A tervszerű, jól szervezett üzemi tevékenység eredményeként öt év alatt összesen több mint 62 millió forint nyereséget értek el, s ez kedvező lehetőségeket teremtett jelentős beruházásokra az üzem, de a helyőrség területén is. A kongresszusi és felszabadulási munka versenyben tett vállalások teljesítése az üzem 1980-as gazdasági eredményeiben éreztette leginkább hatását. Az éves termelési tervet — jó minőségben — 1980. december 22-én teljesítették. Éves költségvetési tervüket több mint 10 millió forint megtakarítással, termelésiérték-tervüket 110,9 százalékra teljesítették, és 12,8 millió forint nyereséget értek el. A hazai igények és az exportterv kifogástalan kielégítéséhez jelentős mértékben hozzájárult az egyre szélesebb mértékben kibontakozó újítómozgalom. Az 1979 második féléve óta benyújtott 108 újításból 95-öt hasznosítottak, s ezek az ésszerűsítések több mint kétmillió forint hasznot eredményeztek. A mindig jobbra és többre törekedő munkásközösségek a speciális berendezések javítása során szerzett tapasztalataikat, a termelékenység növekedése jóvoltából felszabaduló kapacitást, az egyre nagyobb mértékben kibontakozó exporttevékenységet is eredményesen hasznosították. Az üzemrészek dolgozói minőségi munkájukkal hozzájárultak a testvéri hadseregek technikájának hadrafoghatóságához, ezzel is öregbítve a magyar néphadseregben dolgozó mérnökök, technikusok, szakemberek, munkások jó hírét. Az eredmények azt igazolják, hogy a munkaverseny során a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti szervek, az üzem állami vezetése jó együttműködésben, eredményesen valósították meg a politikai munka valamennyi területének feladatait. A KISZ akcióprogramjában meghatározott feladatok szorosan kapcsolódtak az üzem szocialista vállalásainak teljesítéséhez és a mozgalmi munka módszereivel hatékonyan segítették azok végrehajtását. Ezt bizonyítja többek között, hogy ez idő alatt az üzem KISZ- bizottsága,tagsága ismételten elnyerte a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándorzászlaját, a legutóbbi időszakban pedig a kiváló KISZ-szervezetnek járó zászlót. A vállalati tevékenység értékelését követően Oláh István vezérezredes átadta Kalina Béla ezredesnek, az üzem igazgatójának a Kiváló Vállalat címet igazoló oklevelet; Márföldi Mihály, a Szinkron Szocialista Brigád vezetője pedig az MSZMP KB Kongresszusi Oklevelét vette át a vezérkari főnöktől. Többen a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst és bronz fokozatú kitüntetésben részesültek, illetve megkapták a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt. A megtisztelő elismerés átvétele után mondotta a 11 fős Szinkron Szocialista Brigád vezetője, Márföldi Mihály: „Az elkövetkezendőkben is mindent megteszünk a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztéséért, elért eredményeink megszilárdításáért. Versenyezzünk tovább, és az elkövetkezendő eredmények értékelésekor is győzzön a jobb!" Többszörös kiváló brigádok A magyar néphadsereg tápiószecsői alakulatának ünnepi állománygyűlésén — amelyen részt vett dr. Kőrössy Jenő, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára — Kovács Pál altábornagy, miniszterhelyettes a honvédelmi miniszter képviseletében köszöntötte a megjelenteket. Méltatta az alakulat dolgozóinak munkásságát, amellyel a legutóbbi ötéves terv minden esztendejében példásan teljesítették termelési tervüket. Elismerően szólt múlt évi erőfeszítéseikről, melyeknek eredményeként eleget tettek a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben vállalt felajánlásaiknak. E nagyszerű helytállásért tolmácsolta a munkáskollektívának a honvédelmi miniszter, az MSZMP Néphadseregi Bizottsága, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsa elismerését, köszönetét. Ezt követően átadta a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kitüntetését, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet a Ságvári Endre nevét viselő 19-szeres szerelő szakmunkás szocialista brigádnak, az MSZMP Néphadseregi Bizottsága Kongresszusi Oklevelét és a Vállalat Kiváló Brigádja címet az Ady Endre 19-szeres szerelő szakmunkás szocialista brigádnak, majd miniszteri kitüntetéseket adott át az alakulat dolgozóinak. A kiemelkedő esemény alkalmából az ünnepi állománygyűlés résztvevői őszinte, meleg hangú ünneplésben részesítették kitüntetett dolgozó társaikat. Jogos büszkeséggel tették, hiszen mindkét brigád tagjai hosszú, kitartó munkával, lankadatlan szorgalommal dolgoztak, hozzájárultak az alakulat ötéves tervének teljesítéshez. A Varga István vezette Ságvári Endre Szocialista Brigád 20 esztendeje vesz részt az alakulatnál folyó szocialista munkaversenyben; tagjai hosszú ideje példamutatóan teljesítik a szocialista módon élni, dolgozni, tanulni hármas követelményt. Munkájuk minősége az utóbbi évtized alatt kifogástalan volt, egyetlen reklamáció sem érkezett. Okosan bánnak a munkaidővel, az emberi munkával, és az energiát is a lehető leghatékonyabban használják fel. Sikereikhez hozzájárult a szakmai és általános műveltségért végzett következetes munkájuk is. Nem véletlen, hogy a brigád művezetőt, szolgálatiág-vezetőt és műszaki ellenőrt adott az alakulat középvezetői gárdájának. A szocialista kollektíva tagjai az utóbbi öt év alatt önként csökkentették az időnormákat. Például tavaly 477 órával kevesebb időt számoltak el azonos teljesítmény mellett, s ezzel egyetlen év alatt több mint 700 ezer forint megtakarítást értek el, öt évvel ezelőtt egy év alatt 67 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg, azóta az egymást követő években egyre többet, 1980-ban már 205 ezer forintot meghaladó eredményt értek el. Élenjárnak a műszaki fejlesztésben. Az újítómunkában is példát mutatnak: a 13 tagú brigád az ötéves tervidőszak alatt évente hat, összesen 30 újítást dolgozott ki. Ezek több mint 450 ezer forint gazdasági eredményt adtak. Mindent egybevetve a Ságvári brigád öt év alatt 1 millió 678 ezer forint megtakarítást ért el, miközben munkájukkal jelentős részt vállaltak néphadseregünk harckészségének fenntartásából, erősítéséből. A brigádnak nagy tekintélyt ad, hogy munkaeszközeiket, szerszámaikat, gépi berendezéseiket szocialista megőrzésre vették át. Mindenütt ott vannak, ahol értelmes célért hasznos társadalmi munkát lehet végezni. Részt vesznek az alakulathoz vezényelt hivatásos, tartalékos tisztek, sorkatonák, főiskolai hallgatók szakmai képzésében; a mezőgazdaság megsegítésében ; gyermekintézmények létesítésében és felszerelésében; öregek napközi otthonának támogatásában. Az utóbbi években 1100 órányi társadalmi munkát végeztek. Nagyszerű emberségükre vall, hogy öt év alatt 124 alkalommal összesen 43 liter vért adtak térítésmentesen, s öten kiváló véradók. A munkavédelemben tanúsított felfogásuk akár tanulmány tárgya is lehetne, hiszen évek A Tóth II. Sándor irányította Ady Endre Szocialista Brigád hasonlóan kiemelkedő teljesítménnyel vált érdemessé az elismerésekre. 20 évvel ezelőtt alakult meg a közösség, azóta mindig ott van a munkaverseny-mozgalom élvonalában, tagjai a szocialista munka, az öntudatos munkafegyelem élharcosai. Munkájuk mennyisége és minősége hosszú évek óta kifogástalan. A normaidőket — a Ságvári brigádhoz hasonlóan — öt év alatt összesen 1579 órával csökkentették, s több mint 200 ezer forint értéket takarítottak meg ily módon. Az anyag- és alkatrészfelhasználásban ugyancsak több mint 200 ezer forint megtakarítást értek el, öt év alatt 24 újítást valósítottak meg, és a technológia fejlesztésével munkaterületükön 30 százalékos termelékenységnövekedést produkáltak, összes megtakarításaik értéke meghaladja a másfél millió forintot. A két brigád eredményeiben — miként azt Varga István, a Ságvári brigád vezetője felszólalásában hangsúlyozta — széles bázisként ott van az alakulat további 39 szocialista brigádjának az ereje, szorgalma, a vállalati és mozgalmi vezetők erőfeszítése, a munkaverseny-mozgalmat szüntelenül szervező, irányító szakszerű tevékenysége. Ennek elismerését fejezte ki a Szocialista Munka Intézete cím, melyet ez alkalommal adtak át az alakulat parancsnokának. A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének Vörös Zászlaját Czinege Lajos hadseregtábornok adta át Márföldi Ferenc brigádvezető újabb versenyre hívta a vállalat szocialista brigádjait Az üzem dolgozói jelentős mértékben hozzájárultak a magyar néphadsereg harckészültségéhez Tóth II. Sándor, az Ady Endre 19-szeres szocialista szakmunkáskollektíva, a Vállalat Kiváló Brigádja vezetője miniszteri kitüntetésben részesült A Ságvári Endre 19-szeres szerelő szakmunkás szocialista brigád tagjai a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetésről szóló oklevéllel óta senki sem szenvedett balesetet a munkahelyén. Kiss Ferencnek, az MN Elektrotechnikai Javító Üzem villamos karbantartó csoportvezetőjének emlékezetes nap marad az életében április 30-a: ekkor vette át a Parlamentben a Szocialista Munka Hőse kitüntetést és kitüntető címet. Az elismerés átvétele után így vallott a nem mindennapi eseményről: — Hihetetlennek tűnt az egész. Meghívó a Parlamentbe, állami kitüntetés, méghozzá Losonczi elvtárs kezéből. Csak akkor kezdett valósággá válni az álom, amikor helyet foglaltam a Parlament kupolacsarnokában, s Losonczi elvtárs beszéde után bennünket, nyolcunkat sorban szólították a kitüntetés átvételére. Azt hiszem, ugyancsak remegett a hangom, amikor megköszöntem a nagy elismerést. És csak akkor kezdett oldódni az izgalmam, amikor az ünnepség végén a feleségem az örömtől sírva a nyakamba borult. Mert ő is ott volt. És megérdemelte, hogy ott legyen. A kitüntetés egy darabja tulajdonképpen őt illeti, az asszonyt, a feleséget, az anyát, aki zokszó nélkül vállalt mindent a családi terhekből, amikor engem túlórázásra, éjszakai vagy vasárnapi munkára szólított a kötelesség. Igen, így pontos a fogalmazás: szólított a kötelesség! Mert bár nem vagyok katona, rendfokozatban is csak a honvédig vittem, de 26 éve dolgozom az üzemben, s hozzánőttem a hadsereghez, a munkahelyemhez és persze a munkatársaimhoz. Ez a két év híján három évtized nagy kötőerő és tudom, kötelesség és felelősség is. Bárki legyen, aki ennyi időt tölt el egy munkahelyen, arra mindenki figyel, annak vigyáznia kell minden lépésére, minden szavára. Nekem a munka, a becsületes helytállás előbbre való mindennél. És van még egy nagyon nagy hajtóerő. A főnökeim, a munkatársaim megbecsülése, szeretete, gondoskodása. Enélkül sem én, sem a kollektíva, sem az üzem egész közössége nem tudna olyan jó eredményeket elérni. El sem tudom mondani, milyen nagy ünneplésben részesültem az üzemben, meg a rokonságban is. A felejthetetlen parlamenti perceket felejthetetlen május eleji napok követték. Arra különösen büszke vagyok, hogy a fiam kétszer köszöntött fel: egyszer bent, mint az üzem dolgozója és otthon, családi körben. A menyemtől is ugyanígy kaptam a gratulációt. Szóval, mindenki köszöntött. Osztozom Losonczi elvtárs gondolatával: bár mi csak nyolcan kaptuk meg a kitüntetést, de a megbecsülés, a köszönet a többieknek, ki tudja hány ezer becsületes munkásembernek is szól. S e naptól még inkább hirdetem, és magam persze eszerint élek: előbbre jutásunk, további megbecsülésünk alapja — a kifogástalan minőségű, szorgalmas munka. Az MN Beruházási és Fenntartási Főnökség Építéskivitelező Vállalata kollektívájának Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes adta át a Kiváló Vállalat kitüntetést. Három intézmény Élenjáró Vállalat címet kapott: az MN Erdő-, Vad- és Mezőgazdaságnak Horváth István vezérőrnagy, a politikai főcsoportfőnök első helyettese, az MN Híradótechnikai Üzemnek dr. Damó László vezérőrnagy, a vezérkari főnök helyettese, a budapesti MN Textiltisztító és Javító Üzemnek Szórádi Zoltán ezredes, megbízott hadtápfőnök nyújtotta át. A paksi Kun Béla sorkatona Szocialista Brigádot a KISZ KB Kongresszusi Oklevelével és az Kiválóak, elentársik azzal járó Alakulat Kiváló Ifjúsági Brigádja címmel tüntették ki. Az elismeréseket Bokor József vezérőrnagy, a Hátországvédelmi Parancsnokság politikai osztályvezetője adta át. Az MN Gépkocsiszín Parancsnokság Technika Szocialista Brigádjának a KISZ KB Dicsérő Oklevelét Szabó Tibor alezredes, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a HM ifjúsági osztályának vezetője nyújtotta át. A kongresszusi és felszabadulási versenyben kiemelkedő teljesítményt elért további 28 alakulatnak, intézménynek — amelyeket a honvédelmi miniszter oklevéllel és emléktárggyal jutalmazott meg — ugyancsak e napokban adták át az elismeréseket. A 7—8—9. oldal anyagait írta: BÜKI PÉTER, CSERJÉS GYULA, K. TÓTH ISTVÁN, SZAKÁLY GÁBOR Fotó: GOTTLIEB GÉZA, KUTAS RUDOLF és TÓTH ANDRÁS