Néphadsereg, 1988. július-december (41. évfolyam, 27-53. szám)

1988-07-02 / 27. szám

sütörtök hajnalra elbo­rult az ég és gondter­helten tekintgettek fel­felé az MN atlétikai bajnok­ság rendezői és résztvevői. Ám az ünnepélyes megnyitó­ra már ragyogó napsütésben került sor. Nun Mihály ezre­des, a hátországi és polgári védelmi parancsnok első he­lyettese üdvözölte a rendezők nevében a megjelenteket, köztük dr. Erdélyi Pétert, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkárhelyettesét, és sport­szerű versenyzést kívánt a Népstadion futópályáján fel­sorakozott katonasportolók-Mint később kiderült, a jó idő végig kitartott. A MASZ nemzetközi versenyeken is kipróbált bírógárdája pedig a megszokott magas színvona­lon irányította az eseménye­ket. Keretprogramként mint­egy háromszáz gyerek ver­sengett tizenhét számban, a BHSE serdülő viadalán. Tízkor dördült el először a rajtpisztoly. A 400-as sík­­futók, a magasugrók és a diszkoszvetők kezdték, majd sorban, menetrendszerű pon­tossággal peregtek a többi szám eseményei. A diszkoszvetés győztese, Kóczián Jenő a második na­pon megnyerte a súlylökést is. Rajta kívül még egy sportoló állhatott fel kétszer a dobogó legmagasabb foká­ra, Sári Zoltán, aki a 800 és 1500 méteres síkfutásban dia­dalmaskodott. Mindketten a HAPVP versenyzői, így iga­zán sokat tettek azért, hogy a rendezőik megnyerjék a csapa­tok pontversenyét. Kóczián egyetlen centiméterrel maradt el súlylökésben a hadseregbaj­­noki csúcstól, érthető volt a végén a csalódottsága. — Nem­rég operált bal térdem még nem bír többet — mondta. Azért így is 2 méter 43 cen­timéterrel szárnyalta túl a második helyezettet. A két nap során Pál Fe­renc jutott a legmagasabbra, ő nyerte a magasugrást, 204 centiméter után megpróbál­kozott a 210-zel is, de nem si­került átugrania. Háromezres akadályon Lóczi Miklós főhadnagy nagy tak­tikai csatában nyert az erő­sebben kezdő és sokáig veze­tő Zsigovics ellen. Lóczi, aki a 4X800-as fegyveres váltó hajráembereként egy ezüstöt is szerzett, szinte önkívület­ben fut, minden idegszálával győzelemre tör és nagyon szereti sportágát. Pedig csak huszonkét évesen, kilenc esz­tendeje kóstolt bele és még nagyon sokáig nem akarja abbahagyni. Különben nem ez a hobbija, van egy fél holdnyi telke, ott szeret ka­pálni. Három fiára is büsz­ke és arra, hogy 4,7-es átlag­gal végzi az akadémiát. Jö­vőre is szeretne indulni. Akárcsak Meggyes László, a távolugrás győztese. — Még csak február óta vagyok ka­tona, jövőre is megpróbálok győzni, s a hármasban is, ahol idén harmadik lettem — hallottuk tőle. Sóti József, a gerely bajno­ka arra büszke, hogy legyőz­te a hadseregbaj­noki csúcs­tartót, Halász Tamást. Bizo­nyára örömet okozott ezzel Encsi Istvánnak, aki civil ko­rában a Bp. Építőkben irá­nyította az edzéseit Bizony, a két nap során nemigen találkoztunk olyan versenyzővel, aki jó ered­ményét ne civil korában, iga­zolt sportolóként alapozta volna meg. A tömegsportjel­­leget a bajnokság felmenő rendszere biztosítja, ám a sorkatona korúak már öregek ahhoz, hogy ifjú tehetségként felbukkanhassanak. Hallot­tunk olyan elképzelésről, hogy két kategóriában kelle­ne megrendezni a versenye­ket, így a „tiszta­ amatőrök” is esélyt kapnának. Csatlós Ferenc, az 5000 mé­teres síkfutás utolsó helye­zettje nem volt elkeseredve. — Mániám a futás, de in­kább a tájfutást kedvelem. Indulok a járőrbajnokságon is, remélem, ott jobb ered­ménnyel — mondta. Igazi csapatsikert hozott a 4X800-as fegyveres váltó. Nem volt gyenge pontja az együttesnek. Romhányi Antal alezredes készítette fel őket, ő maga is boldog volt a si­ker láttán, most mégis bú­csúzni készül. — Huszonhat éve dolgozom a Kálián főis­kolán, kedvencem az atlétika. Az utolsó három évben mi nyertük ezt a számot. Pálya­futásom alatt körülbelül 20— 25 bajnokságot nyertek „fiaim" a különböző atlétikai számokban. Idén nyugdíjba megyek, ezért külön öröm, hogy csúccsal búcsúztattak. — Azért nem engedjük el végleg, visszahívjuk — súgta meg Ferencz Attila alezre­des, testnevelés-vezető. Még egy ismerős arccal ke­vesebb lesz itt jövőre. Bencze János alezredes, a HAPVP testnevelés-vezetője, a mosta­ni versenytitkár is nyugdíjba vonult. Az egykori kiváló ko­sárlabdázó, Európa-bajnok, ti­zenötszörös magyar bajnok és kétszáz négyszeres válogatott a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démián kezdett friss testne­velőtanári diplomájával, on­nan került mai beosztásába. Szurkol a Zalaegerszegnek, ahol fia kosarazik és Bp. Honvédnak is, ahol annyi fe­lejthetetlen évet töltött. — A mostani versenyről elmond­ Mz atlétikai bajnokság a Népstadionban hátom, bár magam is rendező vagyok, hogy az előkészítés és a lebonyolítás is mintasze­rű­elt. Remélem nem sze­rénytelenség ez a részemről, akik ismernek tudják, hogy önkritikus alkat vagyok — mondta. — Szerencsés volt a Népstadionba hozni a bajnok­ságot. Öröm egy ilyen csodá­latos környezetben versenyez­ni. Ha rajtam múlna, jövőre és azután is ez lenne a szín­hely. A Magyar Néphadsereg 1988. évi atlétikai bajnokságának eredményei 100 MÉTERES SÍKFUTÁS: Baj­nok: Láng­ László MN 5212, 10,83 mp; 2. Bekecs Sándor HÁPVP, 10,87 mp; 3. Papp Tamás MN 5232, 11,38 mp. 200 MÉTERES SÍKFUTÁS: Baj­nok: Havas Endre HAPVP, 21,85 mp; 2. Bekecs Sándor HAFVP, 21,77 mp; 3. Lányi László MN 5232, 22,61 mp. 400 MÉTERES SÍKFUTÁS: Baj­nok: Kiss László HAPVP 48,38 mp; (MN-bajnoki csúcs); 2. Né­meth Zoltán MN 7203, 49,57 mp; 3. Varga­­Attila KLKF 49,66 mp. 800 MÉTERES SÍKFUTÁS: Baj­nok: Sári Zoltán HÁPVP, 1:56,08 p; 2. Dobi Gábor HÁPVP, 1:56,24 p; 3. Tercsák Tamás MN 2284, 1:56,79 p. 1500 MÉTERES SÍKFUTÁS: Bajnok: Sári Zoltán HÁPVP, 4:02,96 p; 2. Dobi Gábor HÁPVP, 4:03,11 p; 3. Jávor Szabolcs KLKF 4:03,31 p. 5000 MÉTERES SÍKFUTÁS: Bajnok: Tóth József MN 7203, 14:53,72 p; 2. Major József KGYRMF 15:00,40 p; 3. Marko­­vics Péter MN 5232, 15:06,68 p. 4X100 MÉTERES VÁLTOFUTÁS: Bajnok: HÁPVP, 43,35 mp; 2. ZMKMF, 44,22 mp; 3. MN 5232, 44,22 mp. 4X400 MÉTERES VÁLTÓFU­­TÁS: Bajnok: HÁPVP 3:21,50 p; 2. ZMKMF 3:28,45 p; 3. MN 5313, 3:29,10 p. 00 MÉTERES GÁTFUTÁS: Baj­nok: Szekeres Péter HÁPVP, 14,12 mp (MN-bajnoki csúcs); 2. Polgár Róbert ZMKMF, 14,83 mp; 3. Szloboda Mihály ZMKMF, 15,23 mp. 400 MÉTERES GÁTFUTÁS: Baj­nok: Szabó Pál MN 5313, 52,64 mp; 2. Fügedi Zsolt ZMKMF, ROÓZ PÉTER A szerző felvételei 55,10 mp; 3. Tóth István KLKF, 57,83 mp. 3000 MÉTERES AK­AD­Á­LY FU­TÁS : Bajnok: Lóczi Miklós HM és VK, 9:31,77 p; 2. Zsigovics Ti­bor MN 8300, 9:34,00 p; 3. Sváb Ferenc MN 8300, 9:36,99 p. MAGASUGRÁS: Bajnok: Pál Ferenc HÁPVP, 204 cm; 2. Far­kas László HÁPVP, 200 cga; 3. Molnár János MN 5313, 200 cm. TÁVOLUGRÁS: Bajnok: Megy­­gyes László MN 7203, 696 cm; 2. ötvös Gyula MN 5313, 692 cm; 3. Kiss Zsolt KLKF 690 cm. HÁRMASUGRÁS: Bajnok: Frikker Márton, KGYRMF, 14,76 m; 2. ötvös Gyula MN 5313, 14,45 m; 3. Meggyes László MN 7203, 14,20 m. DISZKOSZVETÉS: Bajnok: Kó­czián Jenő HÁPVP, 48,02 m; 2. Paksi János MN 5232, 45,50 m; 3. Ódor Lajos MN 7203, 41,90 m. GERELYHAJÍTÁS: Bajnok: Só­ti József KLKF 62,56 m; 2. Ha­lász Tamás MN 7203, 61,30 m; 3. Mádi Zoltán MN 6639, 59,70 m. SÚLYLÖKÉS: Bajnok: Kóczián Jenő HÁPVP, 17,80 m; 2. Paksi János MN 5232, 15,37 m; 3. Ha­lász Tamás MN 7203, 14,80 m. 4X800 MÉTERES FEGYVERES VÁLTÓ: Bajnok: KGYRMF (Sze­pesi Imre, Katona Attila, Fábián Miklós, Tóth Zoltán) 9:04,0 p; 2. HM és VK, 9:10,0 p; 3. HÁPVP 9:21,17 p.­­ MAGYAR NÉPHADSEREG 1988. ÉVI ATLÉTIKAI BAJNOKSÁGA pontversenyének végeredménye: Bajnok: HAPVP 235 pont; 2. MN 7203 182 pont; 3. MN 5313 147 pont. Sóti József gerelye hatvanké méternél messzebbre szállt -­­ nem túlságosan zsúfolt lelátói előtt Végig az élen futva nyert a Killián főiskola fegyveres váltója, a győzelmi dobogón érték csak utól őket a többiek Háromezres akadályon Lóczi (187 rajtszámmal) győzött. Mellette a későbbi hatodik, Vaszilovics A 24. olimpiai játékok hány: vízéul Tisztesség vagy te, Sport! Ha tőled jó, igaz kincs a dicséret, mert csak derék munkával nyerhető. A versengésnek görbe útjai s hitvány fogások sorsa büntetés. És megvetéssel sújtanák, aki a pálmát álnok csellel küzdené ki. Pierre de Coubertin: Óda a sporthoz Szuperbiztonság Vajon mit tesznek a koreai ren­dezők, hogy elkerüljék az 1972-es muncheni olimpián történtekhez hasonló véres eseményeket? Nos, a dél-koreai rendőrség ezerfőnyi különleges osztaga öt éve tanulja a speciális fegyverforgatást, a kábítóbombák, a lézeres irányzékkal felszerelt mesterlövészpuskák, valamint az elektronikus aknakeresők kezelését. A kommandósok nap­hosszat tréningeznek az akadálypályákon. Rajtuk kívül a nyá­ri olimpiai játékok megnyitó napján háromszáz helyszínen 100 ezer rendőr és katona ügyel a biztonságra, és még 200 ezer testőrt is alkalmaznak. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági hivatal szakemberei szemmel tartják hatezer olyan személy mozgását, akikről feltételezhető, hogy kapcsolatban állnak a nemzetközi terrorizmussal. Neve: Némethné Jánosi Zsuzsa Születési éve: 1963 Családi állapota: férjezett Iskolai végzettsége: Testnevelési Főiskola, edzői szak­tív: 1975 óta Első egyesülete: BSE Legjobb eredményei: csapat világbajnok (Lausanne, 1987), vb egyé­­ni hatodik. Kétszeres Világ Kupa-győztes, 8 Világ Kupa-versenyt nyert. Minden korosztályban legalább egy magyar bajnokságot nyert. Kétszeres felnőtt bajnok vagyok. Edzője: German Szvesnyikov (szovjet), a világ egyik legeredmé­nyesebb vívója. Első mestere: Szlávy Géza Példaképe: az édesanyja, Ducza Anikó, a remek tornász, több­­szörös főiskolai világbajnok, olimpiai és világbajnoki bronzérmes. Hobbija: a könnyűzene és a nagymama. Világ Kupa győzelem után A hölgyekkel szembeni kö­telező udvariasság is úgy kí­vánná, hogy a legeredménye­sebb magyar olimpiai sport­ágat, a vívást, a női tőrrel kezdjük. Ám ezúttal még egy oka van annak, hogy így te­szünk. A közelmúltban Vi­lág Kupát nyert a Bp. Hon­véd kiválósága, Némethné Já­nosi Zsuzsa. Az egész évadon végighúzódó kupasorozatra Buenos Airesben tette fel a koronát, amikor a verseny e­öntőjében legyőzte a kínai Luant, a szám olimpiai baj­nokát. S ezzel máris az olimpiánál vagyunk! Mégis, emlékezzünk csak vissza a tavalyi világ­­bajnokságra és arra a felejt­hetetlen néhány percre, ami­nek a televízió jóvoltából az egész magyar sporttársadalom részese lehetett. A dobogó legmagasabb fokán öt önfe­ledt, síró-nevető boldog lány állt, miközben szólt a him­nusz és az árbocra felkúszott a magyar lobogó. Úgy hisszük, Jánosi Zsu­zsát, az immár kétszeres Vi­lág Kupa-győztest legjobban úgy ismertethetjük meg olva­sóinkkal, ha világbajnoki csa­pattársai szemével nézünk rá. Íme két másik villárrrkezű lány véleménye. TXISCHÁK KATALIN, a mindig mosolygó balkezes vi­lágbajnoknő: — Nagyon régen jóban va­gyunk Zsuzsával. Bár ma már MTK-VM-es vagyok, én is a Honvédban kezdtem, ő a BSE-ből jött, s mint fiatal, feltörekvő tehetségnek, sok mindennel meg kellett küzde­nie. Hogy­­Zsuzsa milyen? Ki­váló alkat, roppant tehetsé­ges, gyors, jó versenyzői adottságokkal. S hogy ez egy emberben így összejöjjön, nagy ritkaság! Van önbizalma, el tudja viselni a felelősséget és amikor „gödörben” van, akkor is képes összeszedni magát és tud küzdeni. Barátnők is vagyunk. Mi­kor az érettségire­­készült, se­gítettem neki, összejárunk versenyeken és víváson kívül is. Nagy­­vacsorákat rende­zünk, a­­világbajnoki csapat mindig más tagjánál.. Mind­annyian szeretünk jókat enni. ínyenc az egész csapat! Kül­földön is elmegyünk egy-egy különlegességet kínáló étte­rembe. Mindig volt közünk egymáshoz, s nemcsak egy csa­pat voltunk, a világbajnoki arany azonban még jobban összehozott minket. Azt hiszem a többiek nevé­ben is mondhatom, elfogad­juk, hogy ő a legjobb egyéni­ben. Érdekes viszont, hogy csapatban nem mindig ő a legeredményesebb. A világ­­bajnokságon is Gréti (Stefa­­nek — a szerk.) vette hátá­ra az együttest. Azért Zsuzsa is „meghal” a csapatért. A szovjetek elleni meccsen Ste­­fanek negyedik találata után berohant a pástra ünnepelni. A zsűri szólt rá, hogy ez csak a negyedik volt (öt találatig vívtak m­a szerte.), ő már azt hitte, vége, megvan a nagy álom! Az edzőtáboraink sem el­viselhetetlenek. Talán, mert háromszor annyi férfi fegy­vernem van és így nem va­gyunk összezárva csak nők. S hogy mi lesz Szöuliban? Egy világbajnok csapat nem mondhatja, hogy megelégedne egy második hellyel! STEFANEK GERTRÚD, az egykor hosszú hajú, ma is roppant csinos vívónő: — Jánosi Zsuzsáról akar hallani? Profi! A hazai kö­rülmények között is és a nagyvilágban is profi. Élni tud minden lehetőséggel, nem lehet kizökkenteni, keresztül­viszi, a­mit akar, alkalmazko­dik a körülményekhez. A ku­darcot, ami az ő esetében elég kevés, fel tudja dolgozni. Jó csapattárs, kellemes, megnyugtató érzés vele együtt vívni, tudni, hogy együtt va­gyunk. Annak ellenére, hogy inkább egyéni versenyző. A csapatversenyeken is inkább egyéni! ő maga a­kar győzni, és mindenáron. Óriási lelki­­ereje van, 0-7-nél is harcol és nyerni akar. Ő aztán soha nem adja fel! Egyébként vidám ember, lél­­ekben tini ma is, bár már asszony. Szeret nevetni, ka­jálni, élvezi az élet minden percét. Évek óta­ jóban va­gyunk, különösen mostanában, amióta a csúcsra érkezett a csapat. Azért, van köztünk ri­valizálás, mindannyian szeret­nénk elsők lenni. S hogy mi lesz Szöulban? Erre nem válaszolok... ROÓZ PÉTER Fotó: KELE JÁNOS A pain aranyos profija

Next