Néphadsereg, 1989. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-25 / 8. szám

televízióban többször is láthattunk egy videoclipet, amelyben az 1936 közepétől ismert Exotic együt­tes katonaruhában adja elő népszerű slágerét. Napjaink rockbörzéjén nem rit­ka, hogy együttesek egy-egy dal témá­jául a katonaéletet választják. Például a Nézz rám, tizedes című nóta ma már katonaberkekben is kedvelt sláger. Hogyan született a dal, egyáltalán miért választja a fiatalok népszerű együttese témául a katonaéletet. Erről beszélgettünk az együttes tagjaival. A beszélgetés hely­színe stílszerűen katonakörnyezet, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Művelő­dési Otthona volt, ahol jó hangulatú koncertet rendezett az Exotic. — A dal alapötletét akkor kezdtük dúdolni Vilmányi Gábor szólógitárosunk­kal közösen, amikor leszerelésünk nap­ján hazafelé vitt minket a vonat — idézte a dal születését Tabár István, az együt­tes billentyűse. — Ennek már idestova több mint két esztendeje, s a múlt évben megjelent első nagylemezünk sikerdalai között ezt is számon tarthatjuk. — Gondolom, a katonaéletről nem csupán a leszerelésre emlékeznek, hanem az angyalbőrben eltöltött idő másféle élményeket is nyújtott... — Természetesen, hiszen a mi életünk­ben is, mint minden fiatalembernél, meg­határozó a katonaidő — mondta Vilmányi Gábor. — És mivel alapvetően jó emlé­keink vannak a katonai szolgálatról, miért ne énekeljünk erről mindenkinek? A zenekar több tagja szinte egy időben vonult be katonának. Maguk sem hitték, később valóság lett: a szolgálati felada­tok mellett zenélésre is volt lehetőségük. Sőt, akadtak zeneileg egészen mozgalmas időszakok is. Egy ilyen történetet idézett fel Tabár István: — Beneveztünk egy katonai Ki mit tud?-ra mint a Dobó laktanya zenekara. A szakmai bemutató szombati napra esett Debrecenben, ám ugyanaznap este Budapesten is volt egy koncertünk a „civil” Exotic együttessel. Mit tehettünk most délelőtt játszottunk Debrecenben, azután vonatra ültünk, s irány Budapest. Ám a katonai versenyen díjat nyertünk, és felkértek minket a vasárnapi gála­műsorban való közreműködésre. Így az esti koncert után újra vonatra ültünk, és irány ismét Debrecen. Mi tagadás, kicsit fárasztó volt, de megérte: mindkét helyszínen sikerünk volt. — A Dobó laktanyába egyébként civil­ként is visszajárunk — szólt közbe Csik István, a dobok mestere. — Éppen a múlt héten a leszerelő katonáknak ad­tunk igen hangulatos koncertet. — Ezek szerint a katonasággal nem szakadt meg a kapcsolatuk. Sőt, egyes hírek szerint a zenekar tavaly valóság­gal „hírhedtté” vált a seregben. Hogyan volt ez? — Az ORI közreműködésével a múlt év végén „laktanyabulikat” szerveztek közreműködésünkkel — idézte a történe­tet Sipos F.­ Tamás, az együttes szóló­énekese. — S hogy, hogy nem, egymást követő három fellépésen is a koncert közben riadót rendeltek el. Már-már el­terjedt rólunk, hogy ahol megjelenünk, ott hamarosan fújják a riadót! — Nemrégiben rövidre vágatták a ha­jukat. Talán újra behívót kaptak? — No nem, hiszen nemrég szereltünk le. Viszont meghívást kaptunk a Buda­pest Sportcsarnok szilveszteri bulijára, melyet a televízió is közvetített. Arra gondoltunk, hogy sok katona a lakta­nyában tévénézéssel tölti a szilvesztert. Nekik akartunk örömet szerezni a tize­des­ nótával. Ebből az alkalomból nyirat­­tuk le a hajunkat, kaptunk a hadsereg­től egyenruhákat, s így léptünk színpadra — mesélte a nyilatkozás hiteles történe­tét Tabár Zoltán, a zenekar basszus­­gitárosa. — A Nézz rám, tizedes népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Pesti Műsor múlt év végi szavazásán ez a nóta lett az év dala. S a legutóbbi Pop-meccs szavazáson a televízió egyenes adásában láthattuk, hogy a közönségsza­vazás alapján az Exotic lett az Év ígérete kategóriában az első. Mivel jár a siker? — Elsősorban sok munkával — vála­szolt Tabár István. — Nem ülhetünk békésen a babérjainkon. Ha nem dolgo­zunk továbbra is keményen, a sikernek búcsút mondhatunk. A tizedes­ nóta olyan, mint az ember életében az első szere­lem. Lesz utána még több szerelem is, de az első mindig a legemlékezetesebb. Ám az egyik sikerdalt követnie kell a többinek, és ezért nekünk is meg kell dolgozi. Első nagylemezünket a kritika jól fogadta, és a hozzánk küldött levelek­ben is dicsérik a fiatalok. De az élet nem állhat meg: ha minden összejön, nyáron elkezdjük a következő lemez fel­vételeit. — Nemrégiben hallottam egy sikeres­nek ígérkező kezdeményezésükről, az ajándékkoncertekről. Mi ez tulajdon­képpen? — Ismerve a vidéki középiskolák és diákjaik szerény anyagi helyzetét, elha­tároztuk, hogy öt tanintézetben ingyenes koncertet adunk — mondta Vilmányi Gábor. — Erre pályázni lehetett, s a beérkezett levelekből a televízió HOL— MI című adásában nyilvánosan sorsoltuk ki az öt várost, ahol a bulikat megren­dezzük. S hogy a siker teljes legyen, mrendezt megtoldjuk március nyolcadikén egy hatodik koncerttel, a Veszprémi Sportcsarnokban, melynek teljes bevéte­lét az állami gondozásban lévő közép­­iskolásoknak ajánljuk fel. — Dalaikat közösen írják. Kinek szól­nak ezek a dalok? A fiúk összenéznek, és szinte egyszerre válaszoltak: — Mindenkinek, aki meghallgatja, mindenkinek, akinek örömet szereznek. KATONA M. ISTVÁN Fotó: SZŰCS SÁNDOR és NAGY ZOLTÁN BAKFITTY BAKFITTY Ki vagyunk segítve Alig két esztendeje, hogy a lak­tanya homlokzatáról ünnepélyesen lecsavarozták a korábbi feliratot, és helyére felfüggesztették a „Bimbós­kel KMGTSZ" aranyozott emblémá­ját. Néhányan ugyan eleinte nem értették, mi a fittyfenét jelenthet a KMGTSZ, de hol van már a tavalyi hó! A hatékony politikai felvilágo­sító és meggyőző tevékenység ered­ményeként ma már mindenki szá­mára világos: Katonai Mezőgazda­­sági Termelő Szövetkezet. A két év alatt az eredmények már úgy egy­másra halmozódtak, hogy az ötlet atyja, Garasos Zebulon alezredes, a parancsnok táplálkozási helyette­se csak nagy nehézségek árán tu­dott kikecmeregni a kelkáposzta­hegy alól. Derékig az eredmények­ben állva, ő maga vallott arról a tengernyi tevékenységről és siker­­halmazról, amit áldásos gazdálko­dásunk során elértek. — Beláttuk, hogy az egyre szű­kösebb anyagi lehetőségek további csökkenésére nem várhatunk ölbe tett kézzel — verdeste le fakó munkásegyenruhájáról nagy pátosz­­szal a káposztaleveleket, majd imigyen folytatta: — Kezdetben csak a tudományos elemzéseket végeztük el, hogy a laktanya és a hozzá tartozó objektumaink, terü­leteink, gyakorlótereink mennyiben alkalmasak mezőgazdasági művelés­re. Számítógépes kutatásaink rop­pant hízelgő képet mutattak. Rö­videsen kedvező adottságokkal rendelkező téesszé nyilvánítottuk magunkat, majd megkezdődött az érdemi munka. Erőgépei­k a harckocsik és a BMP-k bevonásá­val először az alakulóteret szántot­tuk fel, majd a betonutakat is, tudva, hogy a többi mezőgazdasági terület sem tűri a műviséget. Gya­korlóterületeinkkel volt némi gon­dunk, mert bár az egészet akna­mezővé nyilvánítottuk, hogy az al­egységek nehogy keresztül-kasul fu­rikázhassanak rajtuk, néhány fe­gyelmezetlen század mégis letiporta burgonyaültetvényeinket. A követ­kező lépésként tehát azt vezettük be, hogy a területeket csak kapá­val a kézben szabad megközelíteni, és annak erőteljes földbe vagdosá­­sával kell oktatni az aknakeresést. Műszaki főnökünk már szabadal­maztatja ezt a találmányt, így itt is dupla lesz a haszon. — És honnan jön ez a kellemes bűz és a hangos röfögés? — vetet­tem közbe egy provokatív kereszt­kérdést, de Garasos Zebulonnak a szeme sem rebbent. — Na igen! Ez a másik büszke­ségünk! A sertéskombinát! — da­gadt duplájára a keble a gyönyör­től. — Körleteink alsó szintjeiről ugyanis feljebb költöztettük az ál­lományt, és sertésekkel töltöttük fel az ilyetén üressé vált helyisé­geket. Birkáink és marháink számá­ra, lőszerraktáraink folyosói szolgál­nak otthonul, hiszen a ládákat nem­ zavarják, a helykihasználás pedig maximálisan hatékony. Egyedül a parancsnoki épületben nincs még semmi, de terveink között szerepel egy csibekeltető és tyúkfarm, to­vábbá díszhal- és madártenyészet létesítése. Ezeknek ott keresünk he­lyet. — Vajon mit tudnak kezdeni ez­zel a rengeteg terménnyel és állat­tal? — óvakodott ki belőlem a hoz­zá nem értő kételye. Garasos ösz­­szevonta elgereblyézett szemöldökét, és tekintetéből felém lövellt egy vasvillát. — Hogy-hogy mit? Hát megetet­jük a katonákat! — éreztette hang­hordozásával felháborodását. — Amellett, hogy már nem kerülünk szinte semmibe a költségvetésnek, még exportra is jut! Önálló jogot kaptunk rá, és úgy termeljük a va­lutát, hogy csak na! Látja azokat a kamionokat? Éppen tejesbárányokat rakodnak... — És hogy állnak a kiképzéssel? — Ezen a téren sincs semmi szé­gyenkeznivalónk! — vágta ki ma­gát Garasos. — Az elmúlt két év során százötven sertésgondozót, százhúsz tehenészt és gulyást, nyolc­van A kategóriás juhászt és két­száz növénytermesztőt adtunk visz­­sza a polgári életnek! G.F. Gondolatrepeszek • Nem az a szorgalmas, aki egy mun­kából kettőt csinál. • Csak a szédült hiszi, forog a világ. • Ne vágd ketté, amit ki is oldhatsz ! • Nem boldog, aki nem akar boldog lenni. • Az élet meghosszabbításának titka ab­ból áll, hogy ne rövidítsük meg. Az embereken több mint a megvetnivaló, a csodálnivaló. • Nem az a kedves, aki szép, hanem az a szép, aki kedves. • Csak akkor válsz emberré, ha megta­nulod az embert látni másokban is, hogy körülötte BAKFITTY A szex és a katona ki tagadná, hogy életünk fontos része a szex? Sok cselekedetünk mozgatórugója, életünk minőségét befolyásoló tényező, az emberi nem fennmaradásának biztosítója. Sok szép élmény és érzés hordozója, a szerelem be­teljesülése. Ha rendben vannak a dolgok az ember szexuális élete körüli, akkor az élet sok más területén is gondtalanabbul, kiegyensúlyo­­zottabban viselkedhetünk, végezhetjük min­dennapi munkánkat. Talán a szexnél job­ban semmi sem befolyásolja általános köz­érzetünket. Ha viszont szexuális dolgaink nincsenek rendben, akkor egész életünk sincs rendben. Akkor tele vagyunk problémákkal, és nem tudunk feladatainkra, munkánkra összpon­tosítani. Ez általában minden korosztályra és mindkét nemre vonatkozik, de leginkább arra a rétegre, amelyet a katonafiatalok képviselnek, a tinédzserévek vége felé járó fiúkra és partnereikre, a hasonló korú lá­nyokra. Az ő gondjaik lesznek FÉRFIDOL­GOK című rovatunk témái. Nekik akarunk segíteni, és persze minden más olvasónknak is, amikor a szexszel foglalkozunk lapunkban. Rovatunkat DR. VERES PÁL fogja vezet­ni, írásait, könyveit bizonyára olvasóink kö­zül is többen ismerik, és nem kevesen sze­mélyesen is találkoztak már vele szexuális témájú előadásain. Hogy miről lesz szó márciustól a Férfi­dolgok című rovatunkban? Íme, néhány témakör a tervezettek közül: A szűz katona... Káros-e az önkielégí­­tés?... A valódi és a beképzelt impoten­cia __ A női orgazmus titka... Mit kell tudni a férfinak a menstruációról? ... Miért veszélyes a frigiditás? ... A fitymaszűkület és az ezzel kapcsolatos tennivalók... Dön­tő-e a hímvessző mérete?... Lehet-e sze­xuális tennivalókat újságból megtanulni?... A párválasztás buktatói... A szerelmi há­zasság veszélyei... Milyen a korszerű fo­gamzásgátlás ... Szexuális tanácsok házas katonáknak. Ennyit előzetesként. És még annyit, hogy 13. lapszámunktól jeligés kérdésekre is vá­laszolunk. Mindezt álszemérem nélkül, őszintén, hasz­nos, gyakorlatias­­módon. S hogy miért Férfidolgok a rovatcím? Mert mindezt elsősorban a férfiak — köz­tük a katonák — szemszögéből, nekik segít­ve szeretnénk megfogalmazni. Ám nem csak nekik szól majd ez a­­rovat! Lányoknak és asszonyoknak is, akik talán kicsit jobban megismerhetik partnerük testét és lelkét, az őket érintő érzéseit, gondjait és a katona­­problémákat. Amik természetesen azonosak, de mások­­is, mint a civileké. Természetesen a női szempontokat sem hagyjuk figyelmen kívül, mert azok meg a férfiakra hatnak vissza. ferkeszizom-gyakorlatok az indoklás Antal Imre, a tévé népszerű munkatársa az egyik Pest környéki laktanyá­ba kapott meghívást. A jó hangulatú, szórakoztató csevegés közben szóba ke­rült az is, ki milyen hangszeren tud játszani. — Fiúk, szerintetek melyik a legnehezebb hangszer? — kérdezte Antal Imre a hallgatóságot. — A zongora! — kiáltott egy katona. Antal Imre felhívta őt a pódiumra. — Kérem három mondatban az indoklást, de előtte még megkérdezem: te már zongoráztál? — Nem! — tiltakozott a katona. — Viszont a bevonulásom előtt bútorszál­lító voltam. A RENDES FELESÉG — Szombat délelőtt két százados, kezükben megrakott szatyrokkal, találko­zik a piacon. — Az én feleségem nagyon rendes asszony — mondja az egyik. — Soha nincs semmiféle kívánsága. — Akárcsak az enyémnek — válaszol a másik. — Ő is folyton parancsol... VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS — Mit írt a parancsnok elvtárs a vendégkönyvbe? — kérdezte izgatottan a helyőrségi klub igazgatója a pincért. — Semmit. Csak beletett egy vékony szelet sülthúst. ÖRÖM — Mit fog szólni a mamád, hogy eljegyeztük egymást? — kérdezte Kovács őrvezető helybéli szerelmétől. — Óh, a mamám minden évben nagyon örül... TELJES LESZERELÉS UTÁN Az őrparancsnok - semmi baj, csak telefonos társasjáték folyik odabent! DALLOS JENŐ és BENE ERZSÉBET karikatúrái

Next