Néphadsereg, 1989. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-25 / 8. szám
televízióban többször is láthattunk egy videoclipet, amelyben az 1936 közepétől ismert Exotic együttes katonaruhában adja elő népszerű slágerét. Napjaink rockbörzéjén nem ritka, hogy együttesek egy-egy dal témájául a katonaéletet választják. Például a Nézz rám, tizedes című nóta ma már katonaberkekben is kedvelt sláger. Hogyan született a dal, egyáltalán miért választja a fiatalok népszerű együttese témául a katonaéletet. Erről beszélgettünk az együttes tagjaival. A beszélgetés helyszíne stílszerűen katonakörnyezet, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Művelődési Otthona volt, ahol jó hangulatú koncertet rendezett az Exotic. — A dal alapötletét akkor kezdtük dúdolni Vilmányi Gábor szólógitárosunkkal közösen, amikor leszerelésünk napján hazafelé vitt minket a vonat — idézte a dal születését Tabár István, az együttes billentyűse. — Ennek már idestova több mint két esztendeje, s a múlt évben megjelent első nagylemezünk sikerdalai között ezt is számon tarthatjuk. — Gondolom, a katonaéletről nem csupán a leszerelésre emlékeznek, hanem az angyalbőrben eltöltött idő másféle élményeket is nyújtott... — Természetesen, hiszen a mi életünkben is, mint minden fiatalembernél, meghatározó a katonaidő — mondta Vilmányi Gábor. — És mivel alapvetően jó emlékeink vannak a katonai szolgálatról, miért ne énekeljünk erről mindenkinek? A zenekar több tagja szinte egy időben vonult be katonának. Maguk sem hitték, később valóság lett: a szolgálati feladatok mellett zenélésre is volt lehetőségük. Sőt, akadtak zeneileg egészen mozgalmas időszakok is. Egy ilyen történetet idézett fel Tabár István: — Beneveztünk egy katonai Ki mit tud?-ra mint a Dobó laktanya zenekara. A szakmai bemutató szombati napra esett Debrecenben, ám ugyanaznap este Budapesten is volt egy koncertünk a „civil” Exotic együttessel. Mit tehettünk most délelőtt játszottunk Debrecenben, azután vonatra ültünk, s irány Budapest. Ám a katonai versenyen díjat nyertünk, és felkértek minket a vasárnapi gálaműsorban való közreműködésre. Így az esti koncert után újra vonatra ültünk, és irány ismét Debrecen. Mi tagadás, kicsit fárasztó volt, de megérte: mindkét helyszínen sikerünk volt. — A Dobó laktanyába egyébként civilként is visszajárunk — szólt közbe Csik István, a dobok mestere. — Éppen a múlt héten a leszerelő katonáknak adtunk igen hangulatos koncertet. — Ezek szerint a katonasággal nem szakadt meg a kapcsolatuk. Sőt, egyes hírek szerint a zenekar tavaly valósággal „hírhedtté” vált a seregben. Hogyan volt ez? — Az ORI közreműködésével a múlt év végén „laktanyabulikat” szerveztek közreműködésünkkel — idézte a történetet Sipos F. Tamás, az együttes szólóénekese. — S hogy, hogy nem, egymást követő három fellépésen is a koncert közben riadót rendeltek el. Már-már elterjedt rólunk, hogy ahol megjelenünk, ott hamarosan fújják a riadót! — Nemrégiben rövidre vágatták a hajukat. Talán újra behívót kaptak? — No nem, hiszen nemrég szereltünk le. Viszont meghívást kaptunk a Budapest Sportcsarnok szilveszteri bulijára, melyet a televízió is közvetített. Arra gondoltunk, hogy sok katona a laktanyában tévénézéssel tölti a szilvesztert. Nekik akartunk örömet szerezni a tizedes nótával. Ebből az alkalomból nyirattuk le a hajunkat, kaptunk a hadseregtől egyenruhákat, s így léptünk színpadra — mesélte a nyilatkozás hiteles történetét Tabár Zoltán, a zenekar basszusgitárosa. — A Nézz rám, tizedes népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Pesti Műsor múlt év végi szavazásán ez a nóta lett az év dala. S a legutóbbi Pop-meccs szavazáson a televízió egyenes adásában láthattuk, hogy a közönségszavazás alapján az Exotic lett az Év ígérete kategóriában az első. Mivel jár a siker? — Elsősorban sok munkával — válaszolt Tabár István. — Nem ülhetünk békésen a babérjainkon. Ha nem dolgozunk továbbra is keményen, a sikernek búcsút mondhatunk. A tizedes nóta olyan, mint az ember életében az első szerelem. Lesz utána még több szerelem is, de az első mindig a legemlékezetesebb. Ám az egyik sikerdalt követnie kell a többinek, és ezért nekünk is meg kell dolgozi. Első nagylemezünket a kritika jól fogadta, és a hozzánk küldött levelekben is dicsérik a fiatalok. De az élet nem állhat meg: ha minden összejön, nyáron elkezdjük a következő lemez felvételeit. — Nemrégiben hallottam egy sikeresnek ígérkező kezdeményezésükről, az ajándékkoncertekről. Mi ez tulajdonképpen? — Ismerve a vidéki középiskolák és diákjaik szerény anyagi helyzetét, elhatároztuk, hogy öt tanintézetben ingyenes koncertet adunk — mondta Vilmányi Gábor. — Erre pályázni lehetett, s a beérkezett levelekből a televízió HOL— MI című adásában nyilvánosan sorsoltuk ki az öt várost, ahol a bulikat megrendezzük. S hogy a siker teljes legyen, mrendezt megtoldjuk március nyolcadikén egy hatodik koncerttel, a Veszprémi Sportcsarnokban, melynek teljes bevételét az állami gondozásban lévő középiskolásoknak ajánljuk fel. — Dalaikat közösen írják. Kinek szólnak ezek a dalok? A fiúk összenéznek, és szinte egyszerre válaszoltak: — Mindenkinek, aki meghallgatja, mindenkinek, akinek örömet szereznek. KATONA M. ISTVÁN Fotó: SZŰCS SÁNDOR és NAGY ZOLTÁN BAKFITTY BAKFITTY Ki vagyunk segítve Alig két esztendeje, hogy a laktanya homlokzatáról ünnepélyesen lecsavarozták a korábbi feliratot, és helyére felfüggesztették a „Bimbóskel KMGTSZ" aranyozott emblémáját. Néhányan ugyan eleinte nem értették, mi a fittyfenét jelenthet a KMGTSZ, de hol van már a tavalyi hó! A hatékony politikai felvilágosító és meggyőző tevékenység eredményeként ma már mindenki számára világos: Katonai Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. A két év alatt az eredmények már úgy egymásra halmozódtak, hogy az ötlet atyja, Garasos Zebulon alezredes, a parancsnok táplálkozási helyettese csak nagy nehézségek árán tudott kikecmeregni a kelkáposztahegy alól. Derékig az eredményekben állva, ő maga vallott arról a tengernyi tevékenységről és sikerhalmazról, amit áldásos gazdálkodásunk során elértek. — Beláttuk, hogy az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek további csökkenésére nem várhatunk ölbe tett kézzel — verdeste le fakó munkásegyenruhájáról nagy pátoszszal a káposztaleveleket, majd imigyen folytatta: — Kezdetben csak a tudományos elemzéseket végeztük el, hogy a laktanya és a hozzá tartozó objektumaink, területeink, gyakorlótereink mennyiben alkalmasak mezőgazdasági művelésre. Számítógépes kutatásaink roppant hízelgő képet mutattak. Rövidesen kedvező adottságokkal rendelkező téesszé nyilvánítottuk magunkat, majd megkezdődött az érdemi munka. Erőgépeik a harckocsik és a BMP-k bevonásával először az alakulóteret szántottuk fel, majd a betonutakat is, tudva, hogy a többi mezőgazdasági terület sem tűri a műviséget. Gyakorlóterületeinkkel volt némi gondunk, mert bár az egészet aknamezővé nyilvánítottuk, hogy az alegységek nehogy keresztül-kasul furikázhassanak rajtuk, néhány fegyelmezetlen század mégis letiporta burgonyaültetvényeinket. A következő lépésként tehát azt vezettük be, hogy a területeket csak kapával a kézben szabad megközelíteni, és annak erőteljes földbe vagdosásával kell oktatni az aknakeresést. Műszaki főnökünk már szabadalmaztatja ezt a találmányt, így itt is dupla lesz a haszon. — És honnan jön ez a kellemes bűz és a hangos röfögés? — vetettem közbe egy provokatív keresztkérdést, de Garasos Zebulonnak a szeme sem rebbent. — Na igen! Ez a másik büszkeségünk! A sertéskombinát! — dagadt duplájára a keble a gyönyörtől. — Körleteink alsó szintjeiről ugyanis feljebb költöztettük az állományt, és sertésekkel töltöttük fel az ilyetén üressé vált helyiségeket. Birkáink és marháink számára, lőszerraktáraink folyosói szolgálnak otthonul, hiszen a ládákat nem zavarják, a helykihasználás pedig maximálisan hatékony. Egyedül a parancsnoki épületben nincs még semmi, de terveink között szerepel egy csibekeltető és tyúkfarm, továbbá díszhal- és madártenyészet létesítése. Ezeknek ott keresünk helyet. — Vajon mit tudnak kezdeni ezzel a rengeteg terménnyel és állattal? — óvakodott ki belőlem a hozzá nem értő kételye. Garasos öszszevonta elgereblyézett szemöldökét, és tekintetéből felém lövellt egy vasvillát. — Hogy-hogy mit? Hát megetetjük a katonákat! — éreztette hanghordozásával felháborodását. — Amellett, hogy már nem kerülünk szinte semmibe a költségvetésnek, még exportra is jut! Önálló jogot kaptunk rá, és úgy termeljük a valutát, hogy csak na! Látja azokat a kamionokat? Éppen tejesbárányokat rakodnak... — És hogy állnak a kiképzéssel? — Ezen a téren sincs semmi szégyenkeznivalónk! — vágta ki magát Garasos. — Az elmúlt két év során százötven sertésgondozót, százhúsz tehenészt és gulyást, nyolcvan A kategóriás juhászt és kétszáz növénytermesztőt adtunk viszsza a polgári életnek! G.F. Gondolatrepeszek • Nem az a szorgalmas, aki egy munkából kettőt csinál. • Csak a szédült hiszi, forog a világ. • Ne vágd ketté, amit ki is oldhatsz ! • Nem boldog, aki nem akar boldog lenni. • Az élet meghosszabbításának titka abból áll, hogy ne rövidítsük meg. Az embereken több mint a megvetnivaló, a csodálnivaló. • Nem az a kedves, aki szép, hanem az a szép, aki kedves. • Csak akkor válsz emberré, ha megtanulod az embert látni másokban is, hogy körülötte BAKFITTY A szex és a katona ki tagadná, hogy életünk fontos része a szex? Sok cselekedetünk mozgatórugója, életünk minőségét befolyásoló tényező, az emberi nem fennmaradásának biztosítója. Sok szép élmény és érzés hordozója, a szerelem beteljesülése. Ha rendben vannak a dolgok az ember szexuális élete körüli, akkor az élet sok más területén is gondtalanabbul, kiegyensúlyozottabban viselkedhetünk, végezhetjük mindennapi munkánkat. Talán a szexnél jobban semmi sem befolyásolja általános közérzetünket. Ha viszont szexuális dolgaink nincsenek rendben, akkor egész életünk sincs rendben. Akkor tele vagyunk problémákkal, és nem tudunk feladatainkra, munkánkra összpontosítani. Ez általában minden korosztályra és mindkét nemre vonatkozik, de leginkább arra a rétegre, amelyet a katonafiatalok képviselnek, a tinédzserévek vége felé járó fiúkra és partnereikre, a hasonló korú lányokra. Az ő gondjaik lesznek FÉRFIDOLGOK című rovatunk témái. Nekik akarunk segíteni, és persze minden más olvasónknak is, amikor a szexszel foglalkozunk lapunkban. Rovatunkat DR. VERES PÁL fogja vezetni, írásait, könyveit bizonyára olvasóink közül is többen ismerik, és nem kevesen személyesen is találkoztak már vele szexuális témájú előadásain. Hogy miről lesz szó márciustól a Férfidolgok című rovatunkban? Íme, néhány témakör a tervezettek közül: A szűz katona... Káros-e az önkielégítés?... A valódi és a beképzelt impotencia __ A női orgazmus titka... Mit kell tudni a férfinak a menstruációról? ... Miért veszélyes a frigiditás? ... A fitymaszűkület és az ezzel kapcsolatos tennivalók... Döntő-e a hímvessző mérete?... Lehet-e szexuális tennivalókat újságból megtanulni?... A párválasztás buktatói... A szerelmi házasság veszélyei... Milyen a korszerű fogamzásgátlás ... Szexuális tanácsok házas katonáknak. Ennyit előzetesként. És még annyit, hogy 13. lapszámunktól jeligés kérdésekre is válaszolunk. Mindezt álszemérem nélkül, őszintén, hasznos, gyakorlatiasmódon. S hogy miért Férfidolgok a rovatcím? Mert mindezt elsősorban a férfiak — köztük a katonák — szemszögéből, nekik segítve szeretnénk megfogalmazni. Ám nem csak nekik szól majd ez arovat! Lányoknak és asszonyoknak is, akik talán kicsit jobban megismerhetik partnerük testét és lelkét, az őket érintő érzéseit, gondjait és a katonaproblémákat. Amik természetesen azonosak, de másokis, mint a civileké. Természetesen a női szempontokat sem hagyjuk figyelmen kívül, mert azok meg a férfiakra hatnak vissza. ferkeszizom-gyakorlatok az indoklás Antal Imre, a tévé népszerű munkatársa az egyik Pest környéki laktanyába kapott meghívást. A jó hangulatú, szórakoztató csevegés közben szóba került az is, ki milyen hangszeren tud játszani. — Fiúk, szerintetek melyik a legnehezebb hangszer? — kérdezte Antal Imre a hallgatóságot. — A zongora! — kiáltott egy katona. Antal Imre felhívta őt a pódiumra. — Kérem három mondatban az indoklást, de előtte még megkérdezem: te már zongoráztál? — Nem! — tiltakozott a katona. — Viszont a bevonulásom előtt bútorszállító voltam. A RENDES FELESÉG — Szombat délelőtt két százados, kezükben megrakott szatyrokkal, találkozik a piacon. — Az én feleségem nagyon rendes asszony — mondja az egyik. — Soha nincs semmiféle kívánsága. — Akárcsak az enyémnek — válaszol a másik. — Ő is folyton parancsol... VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS — Mit írt a parancsnok elvtárs a vendégkönyvbe? — kérdezte izgatottan a helyőrségi klub igazgatója a pincért. — Semmit. Csak beletett egy vékony szelet sülthúst. ÖRÖM — Mit fog szólni a mamád, hogy eljegyeztük egymást? — kérdezte Kovács őrvezető helybéli szerelmétől. — Óh, a mamám minden évben nagyon örül... TELJES LESZERELÉS UTÁN Az őrparancsnok - semmi baj, csak telefonos társasjáték folyik odabent! DALLOS JENŐ és BENE ERZSÉBET karikatúrái