Néphadsereg, 1989. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-09 / 23. szám

M. VERES PÁL rónia Csak a kezem kérges Ezzel a tőmondattal összegez­hetem kiskunhalasi levélíróm gondját. Lobogó szenvedél­lyel közeledne szíve válasz­tottja testének érzékeny ré­szei felé, de ő mindig hatá­rozottan visszautasítja a kez­deményezést. Gyengéd érzel­meit ugyan szavakkal viszo­nozza, de a munkától kérges tenyerével történő simogatá­­sok ellen hevesen tiltakozik, mert az csak fájdalmat okoz neki. Az akadályokba ütköző „ké­zimunkával” nyilván nemcsak a nő vágyait kívánta volna fellobbantani, saját maga szá­mára is élményt jelenthetett volna. Elméletileg. A kérges tenyér ugyanis alig-alig érzé­keli felületek kellemes bárso­nyosságát. Kézápoló szerek­kel, kenőcsökkel a kérgessé­­get bizonyos mértékig csök­kenteni lehet, de ez aligha je­lent változást. Viszont mind­kettőjük örömforrása lehet, ha a férfi testének egyáltalán nem kérgesedő részét hasz­nálja fel erre a célra. A sze­relem története évezredek óta ismeri azt a „lelkesítő” ha­tást, amit nyelvvel lehet el­érni. Az indiai Radzsurahóban a templomok falán az ókorból épségben megmaradt szobrok azt bizonyítják, hogy adott körülmények között az ember nyelve nemi szervként tevé­kenykedhet. Persze ez a nemi aktusnak nem a szaporodási funkciójához kapcsolódik, csupán az örömszerzést szol­gálja. Megfelelő körülmények között, a testi higiénia kívá­natos megtartása mellett, a jelenben is megoldást nyújt­hat. Beszegik a fülét? A kaposvári laktanyában megtartott előadásom előtt összegyűjtött, írásban feltett kérdések között szerepelt: mi az igaz abból, ha közvetlenül a szülés előtti nemi közösülés meglátszik az újszülött fülén. Hát igen, ott lent Baranyá­ban ismeretes egy olyan népi szólásmód, hogy „beszegik a gyerek fülét, ha a bábaasz­szony érkezése előtt megmoz­gatják az asszonyt”. A búcsú­közösülésnek nincs olyan ha­tása, a gyermek testileg már készen várja a világrajöve­telt. Az orvosi előírások azon­ban hat héttel a szülés előtt és ugyanennyivel a szülés után nem javasolják a nemi életet. A megelőző időben a méhszáj kinyílása kaput nyit­hat a fertőzésnek, amely a méhben növekedő magzat egészségét fenyegethetné. Ez a veszély ugyan gumi óvszer­rel kivédhető lenne, de a leg­több nő testileg meglehetősen nehéz állapotban várja a nagy eseményt, és szívesen veszi, ha a közösülést későbbi időre halasztják el. A szülés után a méh és a hüvely összehúzódása jelent hasonló elvi akadályt. Hat héttel a szülés után az orvo­si vizsgálat megállapíthatja, hogy minden renden zajlott le, az esetleges műtéti beavat­kozásnak gyógyulás lett a kö­vetkezménye, és kíméletesen sor kerülhet a nemi kapcso­lat újrakezdésére is. BAKFITTY BAKFITTY Gondolatrepeszel­ • A mércét mindig a körülmények határoz­zák meg. A bolhacirkuszban olyasvalaki is le­het primadonna, akit máshol agyonnyomnak. • A gyengébbet nem illik bántani, az erő­sebbet nem tanácsos, az egyenértékűt meg mi­nek. • Ilyen egyszerű lenne a világbéke meg­teremtésének kérdése? • Sohase irigykedj másokra. Ha az ő bő­rükben lennél, esetleg rájönnél, hogy te vagy az irigylésre méltó. • A zászló, ha megszűnik jelképnek lenni, nem más, mint bot és vászon. • Néha éppen a legerősebb embernek nincs annyi ereje, hogy leküzdje a gyengeségeit. • A nevelőmunkáról: jobban beszívja a ta­laj a csendes, szemerkélő esőt, mint a pilla­natig tartó zivatart. B. E. GYANÚSAN ÓVATOS­ ­ Ajtaji Nincs csőre töltve? lter­vatív tizedes, nem véletlenül volt hírhedt szá­­zadszerte, hiszen talán ő volt az egyetlen olyan csodalény, aki képes volt a közgondolkodás­ra. Ebből a vele szüle­tett tehetségéből ere­dően, állandó főszereplő­jévé avanzsált a politi­kai foglalkozásoknak, ■ahol a periódusos rend­szert meghazudtoló rendszerességgel adta közre közgondolatait. Igaz, hogy Tutyi Matyi őrmesternek már néha az agyára ment, de ő is beletörődött a megvál­­toztathatatlanba, hiszen így legalább nem neki kellett koptatni a szá­ját. A legutóbbi expo­zéja sem volt szegénye­sebb a korábbiaknál. — Ha már így fel tet­szett dobni a kérdést — emelkedett szólásra Al­ter, széles mosollyal Tutyi felé fordulva —, röviden kifejteném az ellenvéleményemet. A bevezetőhöz már mindenki hozzászokott, mert tudták, hogy Alter­natívot rögvest elöntöt­­ték a kiütések, ha vé­letlenül egyetértett va­lamivel. — A kérdés­re adandó válasz ugye­bár kézenfekvő — foly­tatta nagy hévvel —, mert a termelékenység fokozása korántsem a munkával érhető el. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az egy bebeto­nozott fundamentális félreértés áldozata. A munka ugyanis, már a klasszikusok szerint is, módot ad a kizsákmá­nyolásra. Aki pedig ez­zel egyetért, mármint azzal, hogy kizsigerel­jék, az csak dolgozzon. Élő cáfolatként említ­hetném meg a sógorom tevékenységi formáját, amely a­­valódi szocia­lista termelési mód ki­forrott jelképe, Ő ugyanis nem dolgozik, csak irányít. Azt is te­lefonon. Közli a piacon a neppereivel, hogy az adott napon mi mibe kerül. Azok pedig este jönnek hozzá elszámol­ni. Dől hozzá a terme­lékenység. A múlt hét­től kiterjesztette műkö­dési területét a valuta­­forgalomra és az árfo­lyamokra is. Azt terve­zi, hogy az ország adós­ságából jelentős részt át fog vállalni, de szívesen hitelez is. A munka mellőzésével kialakítha­tó csúcstermelékenység elméleti alapjait — ter­mészetesen tudományos megközelítéssel — ma­gam fogom kidolgozni. Előbb azonban hathatós lépéseket kell tennem a teljes leszerelésem ér­dekében. A magam ré­széről egyébként to­vábbra is tisztelettel várom Tutyi őrmester elvtárs érdeklődő kér­déseit. Tutyi Mutyi őrmester offenzív hallgatásba burkolózott, de alig telt el néhány perc, mégis­csak felcsillant valami a szemében. BAKFITTY — Alter tizedes! — csattant az őrmester hangja. — Hol lakik a maga sógora? A keresztkérdés Al­tert is meglepte, kiült az arcára, a­hogy jön ez ide csodálkozása, de aztán önkéntelenül is kibökte: — Hát Pesten. — No, akkor gyor­san küldessen vele ne­kem vagy tíz kiló hagy­mát, mert égen-földön nem kapok. Tudja, sem a pörköltet, sem a ma­ga dumáját nem bírom megemészteni nélküle. G. F. Bikakötél Ehhez a témakörhöz tartozik annak a szegedi sorkatonának a kérdése, hogy mit javaslok a „bikákétél” ellen. Ha valaki nem tudná, mert sem a szarvasmarha-tenyész­tésben, sem a házas­élettel kapcsolatos népi szólásmon­dásokban nincs kellő tanult­­sága, ám tudja meg, hogy a közösülési láztól feltüzelt bi­kát meg kell kötni, nehogy vérmességével kárt okozzon az állatállományban. Szóval, a már említett, ne­gyedévi „bikakötél” kínzó vá­gyaitól szeretne megszabadul­ni. Hadd folytassam az állat­világból vett hasonlattal. Ha a gazda a saját állatait félti a bika szenvedélyes veszé­lyeztető támadásától, nem lenne célszerű szabadon en­gedni, hogy elégítse kívánal­mait mások tehenein. Ebből éppen úgy kellemetlenségek származhatnak, mint emberi vonatkozásban. Megoldást azonban mégis lehet találni. Vegye útbaiga­zításnak az első válaszomat, amit a „kérges kezű” kiskun­­halasi bajtársának javasol­tam. Veszélyeztetett terhes Az elnevezés bizony elkese­rítő lehet, de nem kell két­ségbeesni, ez az orvosi meg­határozás csak annyit jelent, hogy a terhes nővel nagyobb figyelemmel kell a szakren­delésen foglalkozni, hogy a szülés minél simábban tör­ténjen meg. Esetükben csupán azért tör­tént ilyen besorolás, mert a felesége 17 éves, „fiús terme­tű”, nagyon fiatal a szülésre, ezért kell ügyelni rá fokozot­tabb mértékben. Ugyancsak veszélyeztetett terhesek azok a nők, akik 30 éves koruk után szülnek elő­ször, a többször szült anyák is ebbe a kategóriába tartoz­nak 40. életévükön felül. Ve­szélyeztetett terhesek, akik krónikus betegségben szen­vednek, ezek közül is rend­kívüli gondosságot igényelnek a cukorbetegek. Ide tartoznak a különböző méhen végzett műtétek, a császármetszés, amikor a gyermeket nem hü­velyi úton segítették világra, hanem a has operációs feltá­rásával született. Szerkesztőségünk vendégei voltak HOLLAND KOLLÉGÁK A holland védelmi minisz­tert 18 újságíró honfitársa is elkísérte hazánkba. Közülük ketten, Martyn P. Verbrugge és B. Beider, meglátogatták szerkesztőségünket is. Martyn P. Verbrugge úr a hollandiai védelmi miniszté­rium lapjának főszerkesztő­helyettese, Beider úr pedig a Reformatorisch dagblad című felekezeti napilap képvisele­tében járt Magyarországon. Ahogy az lenni szokott, ami­kor riporterek találkoznak, csak úgy záporoztak a köl­csönös kérdések. Mifélék voltak, amelyek a leginkább érdekelték holland kollégáinkat? A változó poli­tikai helyzet és ennek hatása a hadseregre, annak vezetői­re és állományára, a Varsói Szerződés álláspontjára sok napi politikai kérdésben, a közelmúlt katonapolitikai tör­ténései és az, hogy merre ha­lad hozzánk? Mi pedig a holland hadse­regről kérdeztük vendégein­ket. Megtudtuk, hogy az ottani katonáknak erős szakszerve­zetük van, s ha nézeteltérések adódnak a minisztériummal az illetmények vagy a szociá­lis juttatások körül, akkor ez az érdekvédelmi szerv tárgyal a katonák és a dolgozók ne­vében. Úgy tartják, hogy az ilyen típusú szervezetek nagy­ban hozzájárulnak a jólét ki­alakulásához, mert az a véle­ményük, s ezért harcolnak is, hogy ha az embereket olyan helyzetbe hozzák, hogy korlá­tozva vannak, akkor a körül­ményeiket olyan jóvá kell alakítani, amennyire csak le­hetséges. Hollandiában egyébként 14 hónap a katonai szolgálat ideje, és azok, akik ezt eluta­sítják, a szociális miniszté­rium irányítása alatt négy hó­nappal többet szolgálnak. Egyébként azok száma, akik ezt választják, évek óta száz körül mozog, és egy külön bi­zottság előtt kell megindokol­niuk ezeknek az embereknek elhatá­rozásukat. Körülbelül a kilencven százalékuk indo­kait fogadják el. Hogy lehet-e párttag a hol­land katonatiszt? Lehet, még­pedig annak a pártnak a tag­ja, amelyiknek csak akar. Vi­szont pártállását nem han­goztathatja katonatársai kö­rében, és a hadseregben nem fejthet ki politikai tevékeny­séget. Körülbelül ezekről a dol­gokról beszélgettünk vendé­geinkkel, és elmondhatjuk, hogy érdekes volt találkozni velük, kellemes kollégákat is­merhettünk meg személyük­ben. ROÓZ PÉTER Fotó: BORBÉLY TIBOR KÉSŐ BANAT ‘5N O k.** JD­­4»MM UJ 4)C 4» ca - Mégiscsak jó lett volna gyakorolni a rejtőzködést! Balról Beider úr, mellette Verbrugge úr és kísérőjük laktanyánk étkezdéjében. A holland kollégáknak ízlett a katonamenü A Dezinformációs Szolgálat (DIFSZ) jelenti Lőszer Elek főtörzsőrmester, az egyik tiszántúli alakulat század­szolgálatvezetője hivatalosan beje­lentette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén leszerel, kivonja magát az egység állományából. Fel­szerelését egyrészt megsemmisíti, másrészt átalakítatja népgazdasági hasznosításra. (Itt a 3/4-es ballon­jára gondolt.) A tiszthelyettes a lé­pés feltételeként azt határozta meg, hogy az Egyesült Államok 33 szá­zalékkal csökkentse Európában ál­lomásozó csapatainak létszámát. Az MSZMP Politikai Bizottsága egyik tagjának a rendszer életkép­telenségére vonatkozó kijelentésére reflektált Éber Péter ezredes, dan­dárparancsnok. „Ha a rendszer eny­­nyire életképtelen, akkor azt nem katonailag, hanem egészségügyileg kell védeni. Ezért tisztjeimet folya­matosan átképeztetem az orvosi egyetemen, s a harckocsik árán in­kubátorokat veszek...” — mon­dotta. A DP­A hírügynökség munkatár­sa megkérdezte hadtápfőnökünket, miért járult hozzá a parlamenti büfé honvédségi üzemeltetéséhez. „Semmiképp sem azért, mintha et­től azt várhatnánk, hogy a parla­mentben javulni fog az ellátás színvonala — válaszolt a miniszter­­helyettes. — Ellenkezőleg: a kép­viselők talán több rokonszenvet mutatnak a néphadsereg iránt, ha a saját bőrükön tapasztalhatják, mit is esznek a katonák ...”

Next