Néphadsereg, 1989. július-szeptember (42. évfolyam, 27-38. szám)
1989-09-22 / 38. szám
Adatok Petőfi katonáskodásáról „Mit szenvedtem, s te bajtárs mit szenvedél Koszorús költőnk egy 1842 őszén „K ... Vilmosihoz” szóló versében írta le ezt a sort, megörökítve az 1939. szeptember 6-tól 1841. február 28-ig tartó katonai szolgálatát, melyet a báró Aloys Gollner von Goldenfelds altábornagy, ezredtulajdonos, nevét viselő 48. magyar sorgyalogezredben töltött. Ez a vers hűen tükrözi, hogy Petőfi Sándor katonáskodása alatt testi és lelki szenvedések során esett át. Dr. Ács Tibor ezredes,hadtörténész, a bécsi Kriegsarchívban folytatott kutatásai során akadt rá Petőfi Sándor — Alexander Petrovich — katonai törzslapjára. Az ezredkönyv (Grundbuch) 33. füzete 168. lapján olyan adatok szerepelnek, melyek kiegészíthetik azt a meglehetősen szenvedélyes vitát, amely az utóbbi hetekben a közvéleményt foglalkoztatja, a szibériai Barguzinban feltárt lelettel összefüggésben. — Petőfi Sándor élete közel másfél évszázada közügy és sorsának minden feltárt mozzanata és adaléka érdeklődést és visszhangot vált ki. Úgy gondolom, hogy a korszerű tudomány normái Petőfi ügyében is valamennyi szakembertől megkövetelik az objektív kutatást, az apró, néha lényegtelennek látszó események, mozzanatok, összehasonlítások és adatok figyelembe vételét. Mivel a jelenlegi vitában fő szerepe van az antropológiának, a hiteles embertani bizonyításhoz a költő császári-királyi hadseregbeli katonáskodásnak olyan okmányai is fontosak lehetnek, amelyek testi alakjával és betegségeivel foglalkoznak. Milyen adatokra bukkant a bécsi hadilevéltárban? — A kutatások előtt Petőfi két nyilvántartólapja ismert volt már, de amire én ráakadtam, az eltért azoktól. Ezt írták rá: „Elbocsátva, 1841. február 28-án, a magas főhadparancsnokság, Zágráb 1841. január 31-i R. 610. és 586. számú rendeletével teljes rokkantként saját kívánsága szerint leszerelt.” Ebben az időszakban gróf Nugant Laval táborszernagy volt a főhadparancsnok. Elképzelhető, hogy az eddig ismerteken kívül további adatokra lehet bukkanni Petőfi Sándor betegségeivel, testi felépítésével kapcsolatban? — Igen, hiszen a jugoszláv levéltárakat még nem kutattuk, s ha netán a 610. és a 586. számú rendeletek előkerülnének valamelyik jugoszláv, például zágrábi(?) levéltárból, meglehet, újabb adatokkal egészíthetnénk ki a Petőfiről kialakított képet. Tudjuk, hogy 1840. december 23-án az untauglich — alkalmatlan — minősítést von Szamobor vezérőrnagyból, Vitézből, a zárgábi főhadparancsnokság hadbiztos segédjéből és dr. Römmer ezredorvosból álló vizsgálóbizottság írta alá. Ezt a döntést hagyta jóvá, 1841. január 15- én az a katonai felülvizsgáló bizottság, melynek tagjai Weber altábornagy, zágrábihadosztályparancsnok, Érsek, a zágrábi főhadparancsnokság hadbiztosa és dr. Schlosser cs. kir. tanácsos, vezető törzsorvos voltak. Petőfi Sándor mely betegségei állapíthatók meg az iratokból? — 1840. május 24-én az újonc Alexander Petrovich tífusszal — akkor idegláznak hívták — grazi helyőrségi kórházba került, ahol közel két hónapig gyógykezelték. Július második felében jelentkezhetett századánál, mely akkor már a zágrábi Petrinja utcai laktanyában tartózkodott. Szeptember 26. és október 2. között dandárgyakorlaton vett részt, ami olyannyira megviselte a szervezetét, hogy vért köpött. A zágrábi ezredkórházba szállították. Mivel egészségi állapota nehezen javult, a már említett Römmer ezredorvos javaslatára alkalmatlannak nyilvánították. 1841. január 20-án hagyta el a kórházat, február 10-én Sopronba indították, február 20-án kapta meg az obsitját. Mi lehetett az oka, hogy Petőfi Sándor nem bírta a katonaélettel járó megpróbáltatásokat? — Az általam megtalált törzslapra azt írták rá, hogy gyenge testalkata, tüdőbaja és szívnagyobbodásra való hajlama miatt szerelték le. A korabeli szolgálat valóban gyötrelmes volt. A rideg kaszárnyaszethez igen kemény kiképzés, vakfegyelem, megalázó, embertelen fenyítések sora, kurtavasra verés, nehéz őrszolgálatok, menetgyakorlatok és — ma így hívjuk — harcászati foglalkozások párosultak. Érdekes, hogy a törzslapon születési dátumként 1821-et tüntettek fel, pedig nagy költőnk 1823-ban született. Tehát két évvel öregebbnek vallotta magát, hogy felvegyék katonának. Minden bizonnyal, a kamaszkorúaknál oly természetes kalandkeresés, a világátlátás, s nem utolsó sorban a katonai dicsőség kísértése is vezérelte. Valószínű, hogy Kisfaludy Károly példája lebegett a szeme előtt. Petőfi túlságosan fiatal volt, s nemcsak gyenge fizikumú ahhoz, hogy az 1839. szeptember 6-án a soproni Halász laktanyában vállalt hatesztendős katonai szolgálatot, lelki és fizikai törés nélkül végig szolgálhatta volna. Van remény arra, hogy a jugoszláv levéltárak valamelyikében, vagy a bécsi Kriegsarchivban új dokumentumokra bukkanhatnak? ■. .cdc’yí—1 — Elképzelhető, hogy rátalálunk ilyen iratokra. A Kriegsarchivban folytatott újabb kutatások, a 48. sorgyalogezred — melybe Petőfi Sándor is tartozott — évente készített ún. mustra jegyzékei között (melyek minden katona legfontosabb adatait, például a testmagasságukat is tartalmazzák), a grazi vagy zágrábi helyőrségkórházak dokumentumai között újabb adalékokra bukkanhatunk. Egyetlen apró, eddig nem ismert részadat is segíthet. HORVÁTH MIKLÓS Fotó: HEGEDŰS GÁBOR /•---I 1 Alexander Petrovich katonai törzslapja Glósz Róbert, a MOVI Katonai Filmstúdió rendezője közel van a hetedik X-hez, de A felhők katonái című háromrészes dokumentumfilmje elkészítésével ismét azt bizonyította, hogy képes megújulni és több évtizedes katonafilmes tapasztalatai rendkívül sokat érnek. A magyar katonai repülés történetét a századfordulótól 1945-ig idéző dokumentumfilmnek a miskolci fesztiválon közönségsikere volt s megkapta a zsűri különdíját is. „A film alkotója a magyar hadtörténelem egyik fehér foltját segíti eltüntetni a magyar repülők történetének, árnyaltabb és valósághű felidézésével” — írta a fam egyik kritikusa. S valóban. A levegő katonái című dokumentumfilm hiányt pótló alkotás, amelyet hamarosan a tévénézők milliói is láthatnak majd. — Régi tervem volt, hogy filmet készítsek a magyar katonai repülés hőskoráról, de sokáig hiába kerestem az erről szóló filmdokumentumokat — kezdte a beszélgetést Glósz Róbert. — Szerencsés véletlenek folytán a Hadtörténeti Múzeum filmarchívumában a más feliratú dobozokból számos olyan régi filmtekercs került elő, amelyek fontos részei lettek A levegő katonáinak. Az 1941-ben az ukrajnai előrenyomulás hadizsákmányai közé például több olyan filmtekercs is került, amely a szovjet és a magyar repülők légiharcát örökítette meg. A régi filmdokumentumok felkutatásában sokat segített Winkler László repülőtörténész is, aki évtizedek óta behatóan foglalkozik a magyar katonai repülés történetével. — A háromrészes film készítése során mi volt a legnehezebb feladat? — A kezdet, a magyar repülés hőskorának felidézése. Erről az időszakról szinte alig maradt filmanyag, s ezért lehetőleg minden korabeli újságcikket, visszaemlékezést, fotódokumentumot felkutattam. Kevésbé ismert, hogy az első világháború éveiben Magyarországon hat repülő- és motorgyár működött, így aztán a szerb,orosz, majd az olasz frontokon is jelentős szerephez jutottak a magyar repülők. Sokszor rendkívüli bravúrral végezték felderítő, tüzérirányító és futárfeladataikat. A filmben is látható, hogy a magyar pilóták kezdetben kézzel dobták lea cél fölött a tízkilós bombákat. Az első világháborúban a legeredményesebb magyar pilóta Kiss József tiszthelyettes volt, aki tizenkilenc légigyőzelmet aratott. Az első világháború után tilos volt a katonai repülés fejlesztése, 1938-tól azonban a légierő a magyar hadsereg fontos fegyverneme lett. Hogyan sikerült a Magyar Királyi Honvéd Légierő dokumentumainak felkutatása? — A dokumentumfilm harmadik része 1941-től idézi a felhők magyar katonáinak harci tevékenységét, s ennek elkészítéséhez rendkívül sok segítséget kaptam M. Szabó Miklós ezredestől, akinek két évvel ezelőtt jelent meg A Magyar Királyi Honvéd Légierő a második világháborúban című könyve. Szabó Miklós mindvégig a film egyik katonai szakértője volt és jó érzékkel segítette elő, hogy A felhők katonái című dokumentumfilm objektíven ábrázolja a magyar repülők légi harcát. A filmben olyan sokat vitatott eseményeket is idézünk, mint a kassai bombázás vagy a kormányzóhelyettes repülőbalesete. A film is azt dokumentálja, hogy a halálos baleset oka nem italozás vagy merénylet volt, hanem a korszerűtlen Héja vadászgép hibájából következett be. A filmben sok részletet láthatunk a Magyarország ellen 1944 nyarán—őszén végrehajtott amerikai— angol légitámadásról is. Mi az oka, hogy ezekről a sok áldozatot követelő bombázásokról ilyen sok filmanyag maradt? — A magyar haditudósító század beosztottai feladatul kapták, hogy a hazánk elleni légitámadásokat filmszalagon örökítsék meg, s ezek a filmdokumentumok négy évtizedig a titkos archívumok mélyén rejtőztek. A felhők katonái című film utolsó képsorai azonban nem a bombatámadások szörnyűségeit idézik, hanem annak a hetven magyar katonai repülőgépnek a megsemmisülését, amely 1945 tavaszán az osztrák-magyar határ közelében következett be. A magyar hadvezetés egy felelőtlen paranccsal felgyújtatta a háborúban épen maradt katonai repülőgépeket a raffeldingi repülőtéren. A magyar pilóták egy része 1945 őszén hazatért és amint a volt parancsnokuknak címzett levelükben írták: „Mielőbb, szeretnénk dolgozni egy egészen új, boldog, szociális Magyarország felépítésén.” — Lesz-e folytatása a dokumentumfilmnek? — Munkatársaimmal már készítjük a negyedik részt, amely egyórás film lesz és 1945-től napjainkig mutatja be a katonai repülés történetét. A felhők katonái című film utolsó képsorait Szolnokon, a repülőtiszt képzés negyvenedik évfordulóján rendezett ünnepségen forgatjuk és még ez év végén szeretnénk bemutatni a közönségnek. KACSÓ LAJOS A titkos filmarchívumok mélyéről kerültek elő a filmtekercsek