Néphadsereg, 1989. július-szeptember (42. évfolyam, 27-38. szám)

1989-09-22 / 38. szám

Adatok Petőfi katonáskodásáról „Mit szenvedtem, s te bajtárs mit szenvedél Koszorús költőnk egy 1842 őszén „K ... Vilmosihoz” szóló versében írta le ezt a sort, megörökítve az 1939. szeptember 6-tól 1841. február 28-ig tartó katonai szol­gálatát, melyet a báró Aloys Gollner von­ Goldenfelds altábornagy, ezredtulajdonos, nevét viselő 48. magyar sorgyalogezredben töltött. Ez a vers hűen tükrözi, hogy Petőfi Sándor katonáskodása alatt testi és lelki szen­vedések során esett át. Dr. Ács Tibor ezredes,­­hadtörténész, a bécsi Kriegs­­archívban folytatott kutatásai során akadt rá Petőfi Sándor — Alexander Petrovich — katonai törzslapjá­ra. Az ezredkönyv (Grundbuch) 33. füzete 168. lapján olyan adatok szerepelnek, melyek kiegészíthetik azt a meglehetősen szenvedélyes vitát, amely az utóbbi he­tekben a közvéleményt foglalkoztatja, a szibériai Bar­­guzinban feltárt lelettel összefüggésben. — Petőfi Sándor élete közel másfél évszázada közügy és sor­sának minden feltárt mozzanata és adaléka érdeklődést és visszhangot vált ki. Úgy gondolom, hogy a kor­szerű tudomány normái Petőfi ügyében is valamennyi szakember­től megkövetelik az objektív ku­tatást, az apró, néha lényegtelen­nek látszó események, mozzanatok, összehasonlítások és adatok figye­lembe vételét. Mivel a jelenlegi vi­tában fő szerepe van az antropo­lógiának, a hiteles embertani bi­zonyításhoz a költő császári-kirá­lyi hadseregbeli katonáskodásnak olyan okmányai is fontosak lehet­nek, amelyek testi alakjával és be­tegségeivel foglalkoznak. Milyen adatokra bukkant a bécsi hadilevéltárban? — A kutatások előtt Petőfi két nyilvántartólapja ismert volt már, de amire én ráakadtam, az eltért azoktól. Ezt írták rá: „Elbocsátva, 1841. február 28-án, a magas fő­­hadparancsnokság, Zágráb 1841. ja­nuár 31-i R. 610. és 586. számú rendeletével teljes rokkantként sa­ját kívánsága szerint leszerelt.” Eb­ben az időszakban gróf Nugant Laval táborszernagy volt a főhad­­parancsnok. Elképzelhető, hogy az eddig ismerteken kívül további adatokra lehet bukkanni Petőfi Sándor be­tegségeivel, testi felépítésével kap­csolatban? — Igen, hiszen a jugoszláv le­véltárakat még nem kutattuk, s ha netán a 610. és a 586. számú rendeletek előkerülnének valame­lyik jugoszláv, például zágrábi(?) levéltárból, meglehet, újabb ada­tokkal egészíthetnénk ki a Petőfi­ről kialakított képet. Tudjuk, hogy 1840. december 23-án az untaug­lich — alkalmatlan — minősítést von Szamobor vezérőrnagyból, Vi­tézből, a zárgábi főhadparancsnok­­ság hadbiztos segédjéből és dr. Römmer ezredorvosból álló vizs­gálóbizottság írta alá. Ezt a dön­tést hagyta jóvá, 1841. január 15- én az a katonai felülvizsgáló bi­zottság, melynek tagjai Weber al­tábornagy, zágrábi­­hadosztálypa­rancsnok, Érsek, a zágrábi főhad­­parancsnokság hadbiztosa és dr. Schlosser cs. kir. tanácsos, vezető törzsorvos voltak. Petőfi Sándor mely betegségei állapíthatók meg az iratokból? — 1840. május 24-én az újonc Alexander Petrovich tífusszal — akkor idegláznak hívták — grazi helyőrségi kórházba került, ahol közel két hónapig gyógykezelték. Július második felében jelentkez­hetett századánál, mely akkor már a zágrábi Petrinja utcai laktanyá­ban tartózkodott. Szeptember 26. és október 2. között dandárgyakor­laton vett részt, ami olyannyira megviselte a szervezetét, hogy vért köpött. A zágrábi ezredkórházba szállították. Mivel egészségi álla­pota nehezen javult, a már emlí­tett Römmer ezredorvos javasla­tára alkalmatlannak nyilvánítot­ták. 1841. január 20-án hagyta el a kórházat, február 10-én Sopronba indították, február 20-án kapta meg az obsitját. Mi lehetett az oka, hogy Pe­tőfi Sándor nem bírta a katona­élettel járó megpróbáltatásokat? — Az általam megtalált törzslap­ra azt írták rá, hogy gyenge test­alkata, tüdőbaja és szívnagyobbo­dásra való hajlama miatt szerelték le. A korabeli szolgálat valóban gyötrelmes volt. A rideg kaszárnyas­zethez igen kemény kiképzés, vakfe­gyelem, megalázó, embertelen fenyí­tések sora, kurtavasra­ verés, nehéz őrszolgálatok, menetgyakorlatok és — ma így hívjuk — harcászati foglalkozások párosultak. Érdekes, hogy a törzslapon születési dátum­ként 1821-et tüntettek fel, pedig nagy költőnk 1823-ban született. Tehát két évvel öregebbnek vallot­ta magát, hogy felvegyék katoná­nak. Minden bizonnyal, a kamasz­­korúaknál oly természetes kaland­keresés, a világátlátás, s nem utol­só sorban a katonai dicsőség kí­sértése is vezérelte. Valószínű, hogy Kisfaludy Károly példája le­begett a szeme előtt. Petőfi túl­ságosan fiatal volt, s nemcsak gyenge fizikumú ahhoz, hogy az 1839. szeptember 6-án a soproni Halász laktanyában vállalt hat­­esztendős katonai szolgálatot, lelki és fizikai törés nélkül végig szol­gálhatta volna. Van remény arra, hogy a jugoszláv levéltárak valamelyiké­ben, vagy a bécsi Kriegsarchiv­­ban új dokumentumokra bukkan­hatnak? ■. .cdc’yí—1 — Elképzelhető, hogy rátalálunk ilyen iratokra. A Kriegsarchivban folytatott újabb kutatások, a 48. sorgyalogezred — melybe Petőfi Sándor is tartozott — évente ké­szített ún. mustra jegyzékei kö­zött (melyek minden katona legfon­tosabb adatait, például a testma­gasságukat is tartalmazzák), a grazi vagy zágrábi helyőrségkór­házak dokumentumai között újabb adalékokra bukkanhatunk. Egyet­len apró, eddig nem ismert rész­adat is segíthet. HORVÁTH MIKLÓS Fotó: HEGEDŰS GÁBOR /•---­I 1 Alexander Petrovich katonai törzslapja Glósz Róbert, a MOVI Katonai Filmstúdió rendezője közel van a hetedik X-hez, de A felhők katonái című háromré­szes dokumentumfilmje elkészítésével ismét azt bizonyítot­ta, hogy képes megújulni és több évtizedes katonafilmes tapasztalatai rendkívül sokat érnek. A magyar katonai re­pülés történetét a századfordulótól 1945-ig idéző dokumen­­tum­filmnek a miskolci fesztiválon közönségsikere volt s megkapta a zsűri különdíját is. „A film alkotója a magyar hadtörténelem egyik fehér foltját segíti eltüntetni a ma­gyar repülők történetének, árnyaltabb és valósághű felidé­zésével” — írta a fam egyik kritikusa. S valóban. A levegő katonái című dokumentumfilm hiányt pótló alkotás, amelyet hamarosan a tévénézők milliói is láthatnak majd. — Régi tervem volt, hogy filmet készítsek a magyar katonai repülés hőskoráról, de sokáig hiába keres­tem az erről szóló filmdokumentu­mokat — kezdte a beszélgetést Glósz Róbert. — Szerencsés véletlenek folytán a Hadtörténeti Múzeum filmarchívumában a más feliratú dobozokból számos olyan régi film­tekercs került elő, amelyek fontos részei lettek A levegő katonáinak. Az 1941-ben az ukrajnai előrenyo­mulás hadizsákmányai közé például több olyan filmtekercs is került, amely a szovjet és a magyar repü­lők légiharcát örökítette meg. A ré­gi filmdokumentumok felkutatásá­ban sokat segített Winkler László repülőtörténész is, aki évtizedek óta behatóan foglalkozik a magyar ka­tonai repülés történetével. — A háromrészes film készítése során mi volt a legnehezebb feladat? — A kezdet, a magyar repülés hőskorának felidézése. Erről az idő­szakról szinte alig maradt film­anyag, s ezért lehetőleg minden ko­rabeli újságcikket, visszaemlékezést, fotódokumentumot felkutattam. Ke­vésbé ismert, hogy az első világhá­ború éveiben Magyarországon hat repülő- és motorgyár működött, így aztán a szerb,orosz, majd az olasz frontokon is jelentős szerephez ju­tottak a magyar repülők. Sokszor rendkívüli bravúrral végezték felde­rítő, tüzérirányító és futárfeladatai­kat. A filmben is látható, hogy a magyar pilóták kezdetben kézzel dobták le­­a cél fölött a tízkilós bombákat. Az első világháborúban a legeredményesebb magyar pilóta Kiss József tiszthelyettes volt, aki tizenkilenc légigyőzelmet aratott.­­ Az első világháború után tilos volt a katonai repülés fejlesztése, 1938-tól azonban a légierő a magyar hadsereg fontos fegyverneme lett. Hogyan sikerült a Magyar Királyi Honvéd Légierő dokumentumainak felkutatása? — A dokumentumfilm harmadik része 1941-től idézi a felhők magyar katonáinak harci tevékenységét, s ennek elkészítéséhez rendkívül sok­­ segítséget kaptam M. Szabó Miklós ezredestől, akinek két évvel ezelőtt jelent meg A Magyar Királyi Hon­véd Légierő a második világháború­ban című könyve. Szabó Miklós mindvégig a film egyik katonai szakértője volt és jó érzékkel segí­tette elő, hogy A felhők katonái cí­mű dokumentumfilm objektíven áb­rázolja a magyar repülők légi har­cát. A filmben olyan sokat vitatott eseményeket is idézünk, mint a kas­sai bombázás vagy a kormányzóhe­lyettes repülőbalesete. A film is azt dokumentálja, hogy a halálos bal­eset oka nem italozás vagy merény­let volt, hanem a korszerűtlen Héja vadászgép hibájából következett be.­­ A filmben sok részletet látha­tunk a Magyarország ellen 1944 nya­rán—őszén végrehajtott amerikai— angol légitámadásról is. Mi az oka, hogy ezekről a sok áldozatot köve­telő bombázásokról ilyen sok film­anyag maradt? — A magyar haditudósító század beosztottai feladatul kapták, hogy a hazánk elleni légitámadásokat film­szalagon örökítsék meg, s ezek a filmdokumentumok négy évtizedig a titkos archívumok mélyén rejtőztek. A felhők katonái című film utolsó képsorai azonban nem a bombatá­madások szörnyűségeit idézik, ha­nem annak a hetven magyar kato­nai repülőgépnek a megsemmisülé­sét, amely 1945 tavaszán az oszt­rák-magyar határ közelében kö­vetkezett be. A magyar hadvezetés egy felelőtlen paranccsal felgy­új­tat­ta a háborúban épen maradt kato­nai repülőgépeket a raffeldingi re­pülőtéren. A magyar pilóták egy ré­sze 1945 őszén hazatért és amint a volt parancsnokuknak címzett leve­lükben írták: „Mielőbb, szeretnénk dolgozni egy egészen új, boldog, szo­ciális Magyarország felépítésén.” — Lesz-e folytatása a dokumen­tumfilmnek? — Munkatársaimmal már készít­jük a negyedik részt, amely egyórás film lesz és 1945-től napjainkig mu­tatja be a katonai repülés történe­tét. A felhők katonái című film utol­só képsorait Szolnokon, a repülő­tiszt képzés negyvenedik évforduló­ján rendezett ünnepségen forgatjuk és még ez év végén szeretnénk be­mutatni a közönségnek. KACSÓ LAJOS A titkos filmarchívumok mélyéről kerültek elő a filmtekercsek

Next