Népi Egység, 1945. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)

1945-08-03 / 171. szám

Péntek, 1945 augusztus 1­3. Képi Egység László Gyula egyetemi tanár: A Szovjetföld őrzi a magyarság őstörténetének emlékeit .-'(Bukarest) Mint ismeretes, a Magyar Népi Szövetség fővárosa Petőfi-ünnepé­­lyeinek egyik vezető szónoka Lászlót Gyu­la, kolozsvári egyetemi tanár volt, aki a MNSZ központjának képviseletében vett részt az ünnepségeken. A neves fiatal tu­dóst nem kell külön bemutatnunk olvasó­inknak. Csak nemrégiben ismertettük a Népi Egység hasábjain „A honfoglaló ma­gyarság élete” cimű nagysikerű könyvét, amelynek kapcsán arról is említést tet­tünk, hogy a kievi régészeti múzeum meg­mentése is a kitűnő fiatal tudós nevéhez A román-magyar kapcsolatok szüksé­gessége abból adódik — mondotta a ki­tűnő professzor —, hogy nagy területen együtt él a két nép. A népi kultúrák sok­kal jobban hatottak egymásra, mintsem azt a politikai feszültségek között régeb­ben gondolták volna. E tények vizsgálata egyik legszebb feladata a két nép kuta­tóinak és meggyőződésem szerint az ered­mény nem csak tudományos értékű lesz, fűződik. Ő volt ugyanis az, aki a hitlerista rablóhadjárat idején megakadályozta, hogy a múzeum gyűjtemén­y­eit a fasiszta német hadak elszállítsák. Ezért a cseleke­detéért a moszkvai tudományos körök ké­sőbb elismerésüket is fejezték ki. Fővárosi tartózkodása alatt munkatár­sunknak sikerült beszélgetést folytatnia a harcos demokrata gondolkodású neves fiatal tudóssal, aki az alábbi nyilatkoza­tot adta lapunknak a román-magyar, il­letve a szovjet-magyar művelődési kapcso­latokra vonatkozólag, hanem rávilágít arra­ is, hogy sokkal köze­lebb állunk egymáshoz, semmint valaha is gondoltuk volna. Végtelen sok a pótolni való A szovjet-magyar kapcsolatok terén végtelen sok pótolni valóink van. Az el­múlt reakciós korszak hiányosságai kö­vetelik meg a munka minél nagyobb el­mélyítését. Hogy csak egy pontra térjünk ki, köztudomású dolog, hogy a magyar nép őstörténete, a honfoglalás előtt le­folyt élete több évezreden keresztül a mai Szovjetszövetség területén játszódott le. Ez az élet nem merült nyomtalanul a múltba, hiszen a szovjet föld számos em­lékét őrizte meg, régészet leletek form­á­jában. A szovje tudomány korszerű esz­közökkel és korszerű tudományos feldol­gozással tárta fel ezeket az emlékeket. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb mérték­­ben rá vagyunk utalva eredményeikre. Részben ugyanez áll fordítva is. A ma­gyar tudományos munka is sok olyan eredményt szolgáltat, amely feltétlen ér­dekességgel bír a szovjet kutatásra. Mind­ezek mellé talán említsük meg azt is, hogy mind finn­ ugor, mind török-tatár részről való rokonaink éppen a Szovjetszö­vetségben élvezett nemzeti szabadságuk alapján most kezdik, népi valóságuk kitel­jesítését munkálni és tudósaik, népkuta­­tóik eredményeit a magyar tudományos­­ság is fel fogja használni — fejezte be nyilatkozatát a jeles fiatal tudós. A legszebb feladat Dunamenti közös hitvallás Petőfi Igaza mellett: „Petőfi minden népé, mely a világszabadságért harcolt és harcol“ (Segesvár. A „Népi Egység” kiküldött munkatársától.) A segesvári sporttelepet­­zsúfolásig töltötték a fehéregyházi síkról özönlő embersokaság sorai. A sporttelep legmagasabb pontjairól egyfelől a sza­badság élharcosainak Petőfinek, Sztálin­nak, Titonak, Dimitrovnak, Bălcescunak az arcképe, másfelől a szövetséges és da­­rlamenti zászlók árasztották a szabadság­­ünnepi igézetét az ünneplő embertömegre.­­ — Az a szellem, amelyért Petőfi el­esett, melyet 96 évvel ezelőtt vérb­efoj­tottak, ma nyilvánulhat meg először őszin­tén — mondotta Kurkó Gyárfás. Az ő sír­jához ma eljöttek a Dunamedence békét szerető népeinek küldöttségei. Az a zász­ló, melyre az volt felírva „világszabad­­ság”, ma a Szovjetszövetség hős fiai ke­zében megy haza abba az országba, ahon­nan elindult, hogy kegyelemdöfést adjon a fasiszta reakciónak. Petőfi a világszabad­ság harcosa, tehát nemcsak a magyar népé, hanem minden népé, amely harcolt és harcol a világszabadság megvalósulá­sáért. Becsületes munkánk nyomán és árán nem kívánunk mást, hogy az elért eredményeket testvéri egyenlőséggel osz­­szák meg. Abban a hazában, amelynek édes gyermekei vagyunk, elvárjuk, hogy édes gyermekekként kezeljenek! — Hatalmas lelkesedést kiváltó beszéde­Kurkó Gyárfás beszéde után elsőnek Cocea N. D. tolmácsolta a Román Írók Szövetségének üdvözletét és közös harcra hívta a magyar és a román népet, hogy a múltban elkövetett hibákat jóvátegyük. Majd Nagy István, a Romániai Magyar Írók Szövetsége nevében hangsúlyozta, hogy a magyarság és az itt élő népek leg­jobbjai sohasem szűntek meg harcolni a világszabadságért. —Petőfi eszméje, a világszabadság, nem bukott el akkor, a­­mikor ő is elesett. Tovább élt a magyar és a román nép egyszerű fiaiban, de to­vább élt valódi szellemének eszmei és po­litikai társaiban. — Nekünk magyar és román íróknak a dolgozó néppel, a munkássággal és an­nak demokratikus pártjával és szerveze­teivel együtt kell harcolnunk, hogy tel­jesen megvalósítsuk a világszabadságot — mondotta nagyhatású beszédében Nagy István. A Bolgár írószövetség nevében Elim Pelin író, a szövetség elnöke áldozott Petőfi emlékének: — Mi jól ismerjük Petőfit. Munkáján keresztül szívünkbe zártuk őt s a demok­ratikus és dolgozó magyar népet is. Sze­­retjük­ Petőfit, mint ahogy szeretjük Chis­­leg Boleset, a mi szabadságharcos kör­A rövid várakozás csendjében a gyönyörű kép rögzítéseképpen hatott a Józsa Béla Athenaeum szavalókórusában fölcsendülő P­etőfi-vers: „Föltámadott a tenger... Utána a kolozsvári munkások egyesült énekkara idézte Petőfit, majd az emel­vényre lépett Kurkó Gyárfás, a MNSZ országos elnöke, hogy megnyissa a nagy­szabású szabadtéri ünnepségei­­nek további során utalt az ország de­mokratizálását még mindig nehezítő re­akciós elemekre, harcra buzdítva ellenük, majd így folytatta: — A demokrácia megsemmisíti azokat, akiknek utolsó vágyuk, hogy őket a német és olasz fasizmus helyébe az angol fasiz­mus fogja felszabadítani. A demokratikus angol nép megadta nekik a választ. Az angol munkáspárt átvette a hatalmat (hosszas taps), ugyanúgy szoros szövet­ségben kíván harcolni nagy szomszédunk­kal a Szovjetszövetséggel, mint ahogy bármely legkisebb népe Európának, amely felszabadult a fasiszta uralom alól, ezt ki­várna és akarja. A szabadság zászlója te­­hát kiterjed és leng az egész világ felett (taps). Ez a Petőfi szelleme és ha valóban Petőfi unokái akarunk lenni, akkor ellensé­günk mindaz, aki ezt a szellemet meg meri bántani és meg akarja hamisítani. Nőnket, aki gondolataiban, harcában és sorsában erősen hasonlít hozzá. Elim Pelin után Gergely Sándor a Magyar Írók Szövetségének az elnöke folytatta az írók hitvallását a világsza­badság eszméje mellett. — A szabadság csak ugy képzelhető el, ha osztatlan, ha nem az egyik népnek osz­tályrésze a másik rovására. Erre tanított bennünket 96 évvel ezelőtt Petőfi Sándor és erre tanít minket az elmúlt szomorú időszak is. A továbbiakban elmondta, hogy ezelőtt 9 nappal ünnepelték a szabadságot Buda­pesten a népi spanyolországi emlékeze­tes harcnak magyar katonái. Ünnepségü­kön képviseltették magukat a többi de­mokratikus országok szabadságharcosai Az ünnepségen részt vett a magyar kor­mány több tagja is a miniszterelnökkel az élen és fogadalmat tettek ott a szabadság­­harcos katonák előtt, hogy soha többé nem fog itt hatalomra jutni népellenes uralom. Az írók beszédeit Beniuc Mihály román költő, Petőfi fordítója zárta be. Az Arlus nevében mondott beszédében Petőfi sza­badságharcos szellemét idézve megálla­pította, hogy Petőfi emlékének megün­neplése fontos állomás a demokrácia út­ján, melyért a román nép ma törhetetle­­nül harcol. Az írók hitvallása után felzendült a kolozsvári munkások ajkán a „Fölszállott a páva”, majd óriási tetszésnyilvánítás közepette a magyar nép hű barátja, Vlă­­descu-Răpoasa nemzetiségügyi miniszter emelkedett szólásra.­­ A magyar irodalomnak egyetlen alakja sem tartozik annyira a ma politi­kájához, mint Petőfi Sándor — kezdte beszédét Vlădescu-Răcoasa. Majd ismer­tette azokat a demokratikus törekvéseket, amelyek áthatják a Groza-kormány poli­tikáját, különösen kihangsúlyozva a nem­zetiségi politika demokratikus szellemét. — Még vannak súlyos nehézségek — mondotta — de ezeket mind ki fogják küszöbölni — mondotta határozottan, majd így folytatta: — Ahhoz, hogy minden nehézséget el­háríthassunk a demokrácia útjából, a ma­gyar nép minden gátlás nélküli segítségét várjuk. Petőfi öröksége A nemzetiségi miniszter még folytatta beszédét, amikor uj zászlók és hosszú embersor jelent meg a sporttelepen s a hallgatóság ajkán egyre fokozódó lelkese­déssel tört ki: — Éljen az Ekések Frontja! A környék román földművesei hatalmas tömegben jöttek el, hogy együtt ünnepel­jék Petőfi örökségét Petőfi unokáival. A nemzetiségi miniszter szavai után Lencovics Sándor emelt szót a Szakszer­vezeti Tanács nevében. Tomboló lelkese­dés közepette hívta fel a hallgatóságot a tettek mezejére harcra a szabadságért. A romániai munkásság képviselőjét Ză­­roni Romulus földművelésügyi miniszter követte az emelvényen. Groza Péter miniszterelnök levélben üdvözölte Petőfi ünneplőit Beszéde elején bejelentene, hogy Groza Péter miniszterelnök bár nagy elfoglalt­sága miatt nem jöhetett el az ünnepségre, levelet küldött általa az ünnepség részt­vevőihez. Groza Péter nevének említésekor tom­boló tetszésnyilvánítás hangzott fel az ünneplők ajkán. Zăroni Romulus hangsúlyozta a magyar és a román nép sorsközösségét. Utalt a két nép közös szabadságharcára és meg­emlékezett arról, hogy az Ekések Frontja első szövetségese a Magyar Népi Szövet­ség őse, a Madosz volt. — Mind a románság, mind a magyar­ság egyformán szenvedett — mondotta bár különböző nyelvet beszélt, mert a szenvedésnek nincsen külön nemzeti­sége. Azután Balogh Edgár felolvassa dr. Groza Péter miniszterelnöknek a Petőfi ünnepélyen részvevőkhöz intézett levelét: „Népének szabadságáért hősi halált halt Petőfi Sándornak, a lánglelkű költőnek emlékezésére ünnepi köntösben egybe­­gyült magyar testvéreinknek szeretettel üzenem, hogy lélekben közöttük vagyunk mindazok, akik népünk szabadságát min­denek előtt becsüljük és akik a népek szabadságáért küzdő elődeink hagyomá­nyait gondoskodva őrizzük. A hűbéri láncokban, Habsburgi elnyo­másban vergődő, dolgozó magyar népet forradalomra hivő Petőfi műve az egész emberiségnek értékes kincse. A minden­kori elnyomás bármelyik formában visz­­szatérő despotismus és a népek munkájá­nak kiaknázása elleni harcban örök időkre forrás, amelyből erőt, lelkesedést meríte­nek a szabadság, testvériség küzdői. A román és magyar nép testvériesülé­sének jegyében közösen dolgozva Pe­tőfi Sándor, a hősi halott emlékének — a szabadságnak, a népek közötti békés együttélésnek, az emberi haladásnak ál­dozzunk. Ez eseményekért dolgozva, harcolva — szebben nem róhatjuk le kegyeletünket népeink nagyjainak oltárán. Dr. Groza Péter : Ekésfront elnöke Miniszterelnök”. A következő szónok Rangetz József, a Kommunisták Romániai Pártjának köz­ponti intézőbizottsága nevében emlékezte­tett a Vörös Hadseregre, Sztálin vezértá­­bornagyra, a román demokráciára, Groza Péter harcosan demokratikus kormányára és mindazokra, akiknek ezt az első szabad Petőfi ünnepséget köszönhetjük. Majd így folytatta: — Még sok olyan dolog történik­, a­mely nem felel meg a demokrata kor­mány intézkedéseinek, de tudjátok meg, hogy azok a kilengések nem a kormány utasításra történnek. Reakciós csoportok követik el azokat, melyeket a ti segítsé­getekkel előbb-utóbb kicserélnek és He­lyükbe demokrata elemeket állítanak. A Kommunista Párt szónoka után dr. Mendel Jenő, a Szociáldemokrata '"Párt nevében juttatta kifejezésre pártja ragasz­kodását Petőfi eszméihez. Délután műsoros szabadtéri előadással folytatódott az ünnepség. Népi táncokat mutattak be és Petőfi dalokat énekeltek a különböző megyék kiküldöttei. A Brassói Népi Dalárda sikere­sen járult hozzá az ünnepséghez A gyönyörű Petőfi-ünnepségeken részt­vevő magyar énekkarok közül különösen kitűnt a brassói Magyar Népi Dalárda, a­­mely Lengyel László karnagy vezetésével nagy sikerrel adta elő a várfokon megren­dezett szerenád keretében Kodály „Zöld erdőben” című dalát. A hatalmas közön­ség hosszasan és lelkesen ünnepelte a brassói dalosokat. Hasonló nagy sikert arattak a bukaresti dalosok is, akik Takáts Pál karnagy vezetésével újabb előrehala­dásukról tettek tanúbizonyságot. A vidéki dalárdák közül nagy sikerrel szerepeltek a medgyesi és az alsórákosi énekkarok is. A segesvári Petőfi-ünnepséget estétől reggelig tartó tánc zárta be a városháza dísztermében. A forró hangulatú ünnep­ségről gazdag élménnyel és megújult len­dülettel a további harcra tértek otthonuk­ba szerte az ország különböző részeibe Petőfi szellemi örökösei. _______DERZSI SÁNDOR Kurkó Gyárfás beszél „A vilásszabadság nem bukott el, amikor Petőfi elesett** A híres A MNSZ Bolgárszeg­ belvárosi tagoza­ta f. hó 3-án, pénteken este 7 órakor tag­gyűlést tart a szervezet Prezan utca 5. sz. alatti székházában. Kérjük a tagok pon­tos megjelenését. A MNSZ óbrassói intézőbizottsága f. hó 3-án, pénteken este fél 7 órakor a szer­vezet székházában ülést tart, melyre pon­tos megjelenést kér az elnökség. 3. oldal Názvétel vagy eladás előtt saját érdekében olvassa el a kiraka­tunkban levő árakat. Ékszereket, értéktárgyakat ve­szünk. — Díjmentes felvilágosítás VSCI AUT1 ingatlanforgalmi W * 10­11 iroda, Brassó, Mihai Weisz 6. Telefon iroda 15-99, lakás 15-98.

Next