Népi Egység, 1946. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1946-01-03 / 1. szám

ill. évf. 1. szám Ára 60 lei Csütörtök, 1546 január 3 A reakció moszkvai csatavesztése ma már nem kétséges többé, h hogy a moszkvai értekezet sikere történelmi szükségszerűség volt. A világon túlnyo­­mó többségben lévő, őszinte békeóhajtól áthatott emberek győzelme az elenyésző kisebbség fölött, amely a haladással a maga szűk érdekeit állítja szembe s akár egy új világháború kockázatát is szíve­sebben látná, mintsem, hogy hadállásait feladja. A londoni külügyminiszteri értekezlet kudarca annak idején mély­rehangoltságot jel­ett, cerem­eneztettem­­ a szabadság­szerető emberiség hitét a tartós világbéke lehetőségében. Bármennyire is lelkende­zett akkoriban a reakció, amely csak az erőviszonyok latolgatásából s az atom­bomba felhasználásának leszámítolásából kovácsolt tőkét, ez a pünkösdi öröm és kaján kézdörgölés hiábavaló volt, mert a békeszándék ma mindennél erősebb s bátran mondhatjuk — legyőzhetetlen. A két külügyi értekezlet között eltért időszak kétségtelenül zavarólag hatott a jószándékúakra is, nem beszélve a rossz­­hiszeműekről, akik egyenesen a fasizmus fertőzöttjeinek egykori­­,­cs­odafegyveres,­ ha­g­­atáb­b várták a kibontakozást. E­­­zt aztán el is árulták, milyen rok­onérzé­­sek lappangtak a reakció „demokratái” és az egykori hitlerista érzelmektől átita­tott csodavárók lelkületében. Érdekes és mindenképpen jellegzetes azonban az a mód, ahogyan a diplomácia a londoni kudarc után mérlegelte a hely­zetet és fokozatosan váltogatta eszközeit illetve, jobb­an mondva csak az angol­szász reakció befolyásáról van szó, amely rá­dió- és sajtópropagandája révén éleinte az atombomba „rémével”­ ijesztgette az emberiséget. Később azonban kénytelen volt belátni, mennyire hatástalan a burkolt f­eyegetőzésnek ez a módja és milyen ke­véssé szolgálja a béke ügyét. Kü -­ben is az atombomba d­eton­ácii fohaszt­áása legelőször is Angiinak lett kényelme. *.i. Ez érthető is, m után az an­golok előtt sem titok, hogy az atomkuta­tás világszerte nagy lendülettel folyik s józan és szavahihető szaktudósok ismé­telt nyilatkoztai szerint egyeben tét sem sem remihei a riga számára fennt­rtani az atom-egyeduradalmat”. Hiszen az angol-szász hatalmakon kívül ma már a Szovjetszövetségben is Atomgrad­ba­eve­zés­sel laboratóriumokból és üzemekből álló város épült, ahol kitűnően képzett tu­dóscsapat dolgozik az atomerő kutatásán. Ezenkívül az érdektelen sajtó is figyelmez­tette­­az angolokat: atomháború esetén az a veszély fenyegetné a szigetországot, hogy rövid idő alatt megsemmisül, mert aránylag kis területén tömörülő lakossá­gával sokkal sebezhetőbb, mint más ha­talmas kiterjedésű országok, amelyek a­­mellett, hogy gyéren lakottabbak, lehető­séget nyújtanak az iparközpontok szét­szórására is. Így tört utat magának lassanként a jó­zan belátás és következett el Moszkva, a­­hol az emberiség a három nagyhatalom megállapodása révén a legszebb „kará­csonyi ajándékot” kapta. A moszkvai tanácskozások nagy lépés­sel vitték előbbre a béke ügyét. A záró­határozatok mindenekelőtt megszabták a volt ellenséges államokkal való békekötés időpontját s meghatározták, hogy Német­ország egykori csatlósállamaival mely ha­talmak kötik meg a békét. Eszerint leg­később 1946 május 1-én összeül a béke­­értekezlet. Moszkvában alapvető fontosságú döntés jött létre a távolkeleti kérdésben is, mivel e tekintetben is szükség volt a súrlódási felületet megszüntető megállapodásra. Tá­volkeleti Bizottságot alakítottak, Japánt Szövetséges Tanácsot létesítettek, elren­dezték Korea jövőjét és Kína kérdését is. Kína esetében kimondták a belső béke megteremtésének szükségességét és a be­­nem avatkozási politika elvét fogadták el a nagyhatalmi érdekösszeütközések kikü­szöbölésének eszközéül. Koreából függet­len állam lett, de, amíg az új független állam újra megtanulja, hogy a saját lábán járjon, négyhatalmi gyámság alá kerül. Az atomerő felhasználásának ellenőr­zése tekintetében szintén a józan megfon­toláson alapuló felfogás érvényesült. E­­szeri­nt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa hivatott az emberiség nyugalmá­nak megóvására gondoskodni e szörnyű pusztítások magvát rejtő erő ellenőrzé­séről és semmiesetre sem tarthat igényt egyetlen állam sem, hogy egymaga le­gyen az atomenergia őre. Végül a külügyminiszteri értekezet fontos határozatokat hozott Románia és Bulgária kormányainak elismerése tár­gyában is.­ Bukarestbe már megérkezett az a háromhatalmi bizottság, amely a ha­­tározmányok értelmében az Uralkodónak és a kormánynak javasolni fogja a kor­mányzatban részt nem vevő két ellenzéki párt egy-egy képviselőjének a kormány­ba való bevételét. E két új kormánytagnak azonban hűségesen együtt kell munkál­kodnia a Groza-kler Hiánnyal. Mindezek után jogosan állapította meg a világsajtó, hogy a moszkvai értekezlet a reakció újabb súlyos csatavesztése volt. Csatavesztés, mivel most már végképpen szétfoszlott a titkon dédelgetett reakciós ábránd, hogy a történelmi erővonalak iránya újabb nagy mérkőzés felé mutat. Ennek éppen az ellenkezője történt: a nagyhatalmi egyetértésen itt ott még mu­tatkozó rések is eltűnnek s a barátság szilárd kötőanyaga egyre ellenállóbb öt­vözetté forrasztja össze a vezető nagyha­talmakat s hamarosan nincs az a sanda szándék, ami a bizarorra teljes együttműkö­dés kiteljesedését megakadályozhatná. (—rács)" v Az újév alkalmából az Uralkodó, Oroza miniszterelnök, Gh­eorgiu-Dej közlekedésOdal miniszter és Szenkovics Sándor az Általános Munkaszövetség főtitkára rádiószózatot intéztek az ország népeihez (Blearest) Szilveszter éjszak­áján az 1945 év végét jelentő 12 óraütés elhang­zása után I Mihály király intézett újévi szózatot az ország népeihez, amelyben összetartásra hívta fel őket a jövendő ér­dekében­. Utánna felolvastá­k­­a hadsereg­­hez intézett 1. iszamu napiparancsát, a­­melyben felemlítette a hadsereg vitéz küz­delmét a fasizmus ellen folytatott harcban a dicsőséges Vörös Hadsereg oldalárnt s­ egyben valamennyi katonát további köte­lességtel­jesítésre buzdította. A röprparancs után Groza Péter dr. mi­niszterelnök intézett szózatot az ország né­peihez s miután ecsetelte a demokratikus erők küzdelmét az elmúlt esztendő folya­mán­ mindenkit csatasorba szólított az új világ megvalósítása érdekében. Újév napján délben Gheorghiu-Dej a Ro­má­n Kommunista Párt főtitkára, közleke­désügyi és közmunkaügyi miniszter inté­zett rádiószózatot Románia népeih­ez. Vá­zolta Románia külpolitikai helyzetét, majd rátért az 1945-ik­ év alatt az újjáépítés ér­dekében tett erőfeszítések ecsetelésére, ki­emelte a Kommunista Párt kezdeményező tevékenységét a gazdasági és politikai élet valamennyi területén, végül pedig vázolta azokat a célkitűzéseket, amelyek dr. Gro­za Péter kormányát és az azt alkotó pár­tokat foglalkoztatják az 1946-ik esztendő­ben. Különösen kiemelte, hogy a Kom­munista Párt a gazdasági élet fellendí­tése céljából fontos tényezőnek tekinti a magán­tulajdon tiszteletben tartásá­t, az­­é­gyé­ni kezdeményezés előmozdítását, vala­mint az észszerű haszon biztosítását.­­ Ugyanakk­zor gen fontos tényezőnek tekinti a fr­u­kaiegyetem telj­es megvalósítá­sát, va­lamint minden erőnek a­z ország ujj­áé­rk­é­be való bekapcsolását. A kormány előké­szíti a választásokat, amelyeknek levezeté­sében nagy szerep vár a kormányt alko­tó pártokra valamint az Egységes Munkás­­arcvársalra. Az eljövendő év közvetlen fel­adatai között jelölte meg a háborús bű­nösök szigorú megbüntetését, az ország­ban együtt lakói népek boldogulásának elő­mozdítását, végül külpolitikai téren a Szovjetszövetséggel az Egyesült Államok­kal, Angliával, és Franciaországgal, vala­mint a szomszédos népekkel való minél szorosabb kapcsolatok kiépítését. Az újév alkalmával Vasiliu­ Rascarci tá­bornok hadügyminiszter üdvözlő távira­tot intézett az Uralkodóhoz, Groza minisz­terelnökhöz, Tolbukin tábornagyhoz, a déli szovjet seregtestek parancsnokához, valamint Szuszajkov tábornokhoz, a Szö­vetséges Katonai Ellenőrző­­Bizottság he­lyettes vezetőjéhez, akiknek kifejelte a hadsereg jókivásnsságait. (Bukarest.) Szilveszter estéjén hét óra­kor Szentoovics Sándor, az Általános Mun­kaszövetség főtitkára magyarnyelvű új­évi köszöntőt intézett a Radio Románia hullámhosszán Románia magyarságához és a szakszervezet mozgalom magyar, munkásaihoz. A beszéd isire tettére m­a visszatérünk. (Bukarest.) Az új esztendő alkalmából Groza Péter dr. miniszte­rlnök a­­„Had­sereg szava” című lap hasábjain újévi üzenetet intézett a hadser­eghez. Meleg szavakkal emlékezett meg azokról a fegy­vertényekről, amelyeket a román egysé­gek a szövetségesek s különösen a dicső­ Vörös Hadsereg oldalán arattak a fasiz­mus ellen folyt küzdelemben, majd felhív­­ta a hadsereg tagjait, hogy a most­­kö­vetkező évben akár a hadsereg köteléké­ben maradnak, akár otthonaikba térnek meg harcoljanak manden erejükkel a de­mokrácia eszméinek megvalósításáért. (Bukarest­)" Sztálin vezértábornagy me­leghangú táviratot intézett Groza Pé­er dr. mi­nszterelnökhöz és megköszönte a szü­leté­sap­a alkalmából veli küldött jókí­vánságokat. . Minisztertanács íoülaüícz©!! a kermáni rnsó célkitűzéseivel (Bukarest) A bukaresti rádió Szilveszter éjféli adása kapcsán közölte, hogy decem­ber 31-én délután 5 órakor dr. Groza Péter elnökletével minisztertanács volt a fővárosban. Dr. Groza Péter beszámolt a moszkvai tanácskozások lefolyásáról és eredményéről és a minisztertanács meg­vitatta mindazokat a kérdéseket,,amelyek a tanácskozásokkal összefüggésben fel­merülnek. A minisztertanács megtapítot­­ta, hogy a kormányt alkotó politikai pár­tok tökéletes egyöntetűséggel fogadják el a kormány eddigi munkáját és jövő célkitű­zéseit. A pártok képviseletébe® felszólaló miniszterek kivétel nélkül hangsúlyozták­ a pártközi kormány egységét és munka­­készségét. Visinszkij helyettes külügyi népbiztos a amerikai nagykövet megérkezett (Bukarest.) A moszkvai határozatok ér­telmében a Romániába kiküldött bizottság tagjai: Visinszkij­­helyetes külügyi nép­biztos, Harrimann moszkvai amerikai és Sir Kerr Clark Archibald moszkvai angol nagykövet megérkeztek a fővárosba. Meg­érkezésük alkalmával mindhárm­an nyilat­kozatot tettek a sajtó képvi­slői előtt és­­ezt a nyilatkozatot a román rádió szilvesz­teri éjféli adásában közveti­ette. Visinszkij Helyettes küülyi népbiztos annak a reményének a­do­t kinezési, hogy az elkövetkezendő új év megr­ózza m­inda­zk­ak a k­ed­vek­et, n­e odáls­­t, amelyek Romániát érdeltk. Üdö let­t és jókívánságait fejezte ki Románia lakossá­gának.­­ Visinszkij helyettes külügyi népbiztos annak a reményének adott kifejeztést, hogy az elkövetke­ndő új év motozza mindazoknak a kérdéseknek m­egoldását, amelyek Romániát érdeklik. Üdvö­letét jókívánságait fejezte ki Románia lakossá­gának. Harrimann amerikai követ mindenek­előtt köszönetét fejezte ki Ploeşti János vezetőségének és lakosságának azért a meleg fogadtatásért, amelyben megérke­zésekor őt részesítette. Az újév alkalmá­ból szerencsét és előhaladást kivánt az ország népének. Kerr angol követ kijelentette, hogy élő­ moszkvai angol és Bukarestbe szer van Romániában s annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy itt tartózkodá­suk hasznos lesz az ország számára és megbeszéléseik teljes sikert fognak ered­ményezni. (Bukarest.) A Szovjet Távirati Iroda jelentése szerint Visinszkij helyettes szov­jet külügyi népbiztos, Harriman az Egye­sült Államok moszkvai nagykövete, Siir Clark Kerr Archibald, valamint a buka­resti szovjet nagykövet és a moszkvai ro­mán nagykövet tegnap megérkezett Buka­restbe. A vendégeket Ionescu tábornagy, a király szárnysegédje, Tătărescu helyet­tes miniszterelnök és a Szövetséges El­lenőrző Bizottság tagjai fogadták.

Next