Népi Egység, 1946. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1946-02-01 / 25. szám

itt. évti 2le isim Péntek, 1946 február 1 Ara 160 lel BRASOV-BRASSÓ SztrtmttMti Sér. Argintarilor (OtvSs­ n ) Id. TMK­nfd IMS­I Kiadóhivatal: Plata Oh­one*CM (Rózsatér) 2, fívheozé1® 22d19 Kéziratokat nem őrzőnk ma­». Sztrh­etztMfl fogadó óra c«ö­­tartéken »«-18 óráig. Kiadóhivatali órák naponta 8-15 óráig POLITIKA!, NAPILAP FEL“«« SZERKESZTŐI KURKO OYAREAS Bejegyezve a brassói törvényszéken O I­ 1768)1944 szám alatt Engedélyezte Cenzura Militara a Presei sab Na 1437.7. X. 1944 fSHSnreif* egy hónapra *5' • m Ht"*OETESI­ON­ARt Hlrnwi'bim. Mfdf'ményiifii, nytHférm­« SCO, közleményben 800 le­­n»v’nM»l f legkeve­se­b­b 10 szó). Keret« hirdetés nt«»üzetem­ként 300 lej. Gyász­­jelentés négyzet centi­méterenként 330 lej. Dijak előre fizetendők Románia kormányának közeli elismerései várják Londonban Halasztást szenvedett a békeszerződések megszerkesztése • (London.) Mangeot L'Ivan­t, a Reu­ter ügynökség dplomácai szerkesztője a következőket írja: — Jóllehet, a külügyminiszterek helyet­­teseinek értekezletén a brit képviselő betegsége miatt nem vehetett részt, a tanács kedden délután folytatta az Olaszországgal való békeszerződés ki­dolgozását. A békeszerződés megszöve­gezését az utóbbi napokban többször is kénytelenek voltak több bizottsági tag betegsége alatt elhalasztani. Ugyane­zen okből kifolyólag későbbi időpont'ra maradt a Romániával, Bulgáriával F'm­­­o'sz'ggal és Magyarorzág a' vrlá bé­keszerződések megszövege é­­ is. Ez­k­nek a békesze'z*d'eknek tudvalevőleg május 1-ig ker­ettészűlli­­k. Mielőtt azonban a Bu’g'rával és Romániával kötendő békeszerződések aláírására kerülne a sor, szükséges, hogy Anglia és az Egyesült Államok el­­isme­rik ezeknek az oszigo­nak kor­mányait. Ezzel kapcsolatban tudni vél­ik, hogy Bevin és Visinszkij múlt szom­bati megbeszélésén megtárgyalják e két ország helyzetét a bulgár és román kormányok kiegesd­ésé­e vonatkozó moszkvai javasla­to­­k porosa­i­n. Hasonlóképpen úgy tudják hgy a brit és az amerikai képviselők k, ott­ most folyik a megbeszélés a román kormány elismerésére refr a­ktv anyag és ez közeli időpontra várható. Bulgária esetében a kilátások nem mutatnak ilyen közel­­lismerésre. A bulgár kor­mánynak az a véleménye és a moszkvai rádió után ítélve ez a lefogás képviseli a szovjet h­­atilos áláspontot is hogy a bolgár kormány kiegészdés­nek meg­hiúsulása az ellenzék te­rér­e irható, a­­mely elfogadhatatlan igényekkel lépett fel. A londoni rádió közlése szerint az angol kormány Holman Ad­en párisi brit követet Anglia komán­a­­k epűséd­jévé nevezte ki, Lerongete­ I. H. he­lyére, aki afás megbízatást kapott. Franasovici Románia berni követe hazatért és valószínűleg belép a Groza-kormányba (Bukarest, Rador) Franasovici, Ro­mánia svájci követe Svájcból jövet ha­zaérkezett az országba. A miniszter gép­kocsin tette meg az utat, amelyet Nagy­szebenben rövid időre megszakított. On­nan szerda délben tovább­utazott Buka­restbe.­­• Minthogy Franasovici Thturescu Gheor­­ghe helyettes miniszterelnök és külügy­miniszter közvetlen munkatársai sorába tartozik, azt hiszik, hogy az új liberális miniszterek sorában rövidesen módosítá­sokat eszközölnek és Franasovici is belép a kormányba. A pénzügyminiszteri tár­cát, amelyet ideiglenesen szintén Tătăres­­cu lát el, egy új, liberális miniszterrel töl­tik be. * Groza Péter dr. miniszterelnök szerdán délben fontos értekezleten vett részt, a­melyen rajta kívül Vinogradov tábornok, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezér­kari főnöke, Tingalov, a Szovjetszövetség külkereskedelmi népbiztosságának megbí­zottja, Pitman ezredes és mások vettek részt.­­» A vallásügyi minisztériumban most dolgozzák ki az új felekezeti törvényt. E célból az ország valamennyi vallásfeleke­­zetének és vallási egyesületének képvise­lőit felrendelték a minisztériumba. Az egyes felekezeti kiküldöttek indítványokat terjesztenek elő a vallási élet szabadságát szolgáló intézkedé­sk törvénybe iktatására. A készülő törvényjavaslat egyébként tel­jes függetlenséget biztosít az egyházak belső megszervezése tekintetében, hogy a hívek szabadon választhassák meg kép­viselőiket. A művészetügyi minisztériumban meg­szövegezték a múzeumokra vonatkozó tör­vényjavaslatot. A törvény többek között megszabja egy muzeográfia­ iskola létesí­tését a jövő múzeumigazgatók kiképzé­sére. A közoktatásügyi minisztériumban a felsőfokú közoktatás tanszemélyzetének besorolására vonatkozó törvény van ké­szülőben. Constantinescu Tasi propaganda­ügyi miniszter több egyetemi tanár kísé­retében felkereste Voitec közoktatásügyi minisztert, akinek előterjesztette az érde­keltek kívánalmait.­­ Constantinescu Mitila, a nemzeti nép­párt elnöke sajtónyila­kozatot adott, a­melyben kifejtette, hogy az új párt létre­jötte azoknak az átalakulásoknak az ered­ménye, amelyek az ország politikai éle­tében végbementek. Az új párt a középré­tegek politikai szerve és azt a kiegyensú­lyozó erőt képvieli, amelyre a román nemzetnek fejlődése során szüksége van a most kialakuló új világban. A párt meg­alkuvás nélkül harcolni fog a hitlerista és fasiszta irányzatok, valamint minden olyan reakciós eszmekör ellen, amely köz­­velenül, vagy közvetve iyen irány­zato­­kat támogatna. Az új párt egyébként az Országos Demokrata Arcvonal fontos al­kotóelemének tekinti magát . Az Egyesült Államok kormánya támogatja a csendesóceáni szovjet igényeket (Washington) Byrnes ,az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere kedden este egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy kor­mánya támogatja a Kurd- szigetekre és a Szah­alin félsziget déli részére vonatkozó szovjet igényeket. A továbbiak során Byr­nes sejtejtette, hogy a Jaltában létrejött tit­kos egyezményt az értekezlet utolsó nap­ján írták alá, akkor, mikor­­ már nem tar­tózkodott a Krím félszigeten. Roosevelt elnök magánál tartotta a titkos okmányt. Mivel az a veszély forgott fenn, hogy a ja­pánok tudomást szereznek a Szovjetszö­­vetségnek ama elhatározásáról, hogy az a­­dott időpontban hadat üzen Japánnak. Így történhetett meg azu­in, Ashheson ameri­kai külügyi államtitkár kijelentése, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása ,a titkos megállapodásól. Nyilatkozata során Byrnes kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatni fog­ják a Szovjetszövetség jogos követeléseit a Japánnal való békeértekezleten és így jogilag is megerősítik a Jal­áb­an aláírt tit­kos egyezményt. Az amerikai külügymi­niszter hozzáfűzte, hogy ezt az álláspontot Truman elnök is magáévá tette. Itt írjuk meg, hogy Byrnes külügymi­niszter bejelentette ,miszerint Truman el­nök elhatározta, hogy az atombomba ha­tóerejével kapcsolatos tengeri kísérletek­hez meghívja az atomerő ellenőrzésére alakult nemzetközi bizottságot is. Az ame­rikai elnök elhatározása az amerikai kon­gresszus köreiben ingr­elenánsra talált. A tengerészeti bizott­ág keddi ülésén ha­tározatilag kérték a hadihajóraj kísérletei­nek titokbantartását Fasiszták is tyusíthottók törekvéseiről rántotta le a leplet Mama Ilgáriás nagyfáradt beszédében (Nagyvárad.) Vasárnap d­éelőtt a Ma­gyar Népi Szövetség népes nagygyűlést tartott Munkások, parasztok, értelmisé­giek egész tömege jött el, hogy meg­hallgassa a Magyar Népi Szövetség or­szágos elnökének, Kurkó Gyárfásnak be­számolóját. Az érdeklődők nem is csa­lódtak, mert Kurkó Gyárfás több nagy fontosságú időszerű ké­rdésben szögezte le a Magyar Népi Szövetség álláspontját Kurkó Gyárfás beszéde első részében a Magyar Népi Szövetség megalakulását vázolta. A MNSZ megalakulásának első fe­tében körültekintéssel alkotta meg so­­r, mert abban az időben a román néppel együtt a demokráciáért való küzdelem első nagy harcát kellett megvívnia. A Magyar Népi Szövetség, mint árnában a romániai demokrácia, megerősödve fejő­­­dik tovább és kapuit kinyitja mindazok számára, akik be akarnak illeszkedni az uj idők feladatai közé és felismerik a ma­gyar nép érdekeit. A Magyar Népi Szövetség nem párt ha­nem népi szövetség. Pártpolitika a MNSZ keretében Csak széthúzást eredményezne. A Magyar Népi Szövetség keretében min­den magyar megtalálja helyét a kommu­nista pártállást­ éppen úgy, mrint a szo­ciáldemokrata, vagy más pártállssa. Sem pol't k-’i sem fejeke­nti meggy­őző­dés nem tarthat távol senkit a Magyar Né­pi Szövetségtől, mely kizárólag a ma­gyarság egyetemes érdekeit védi s olyan kérdésekért harcol, mely minden magyar­nak egyformán szívén fekszik. Szigorúan a nemzetiségi jogegyenlőség elve az, ami a Magyar Népi Szövetséget ezen az úton vezeti. Természetes dolog, hogy rokonszen­­vünkkel és kérdéseink, kívánságaink meg­védésének kérésével elsősorban azokhoz a pártokhoz fordulunk, melyek a legtöb­bet tettek értünk. Azt az álhírt azonban, hogy mi a Kommunista Párt fiókszerveze­­te volnánk, mint rosszindulatú hírverést elutasítjuk. Tény az, hogy a Kommunista Párt augusztus 23 óta, sőt azelőtt is a leg­komolyabb támogatást nyújtotta szerve­zeteinknek és segített bennünket a nem­zetiségi jogegyenlőség biztosításában. Természetes is ez, mert a Kommunista Párt élen halad a nemzeti­­jogegyenlőség kivívásának harcában. Egy osztályharcos szervezetben nincsenek nemzetiségi szek­ciók és nem törhet a mi nemzetiségi egy­ségünk megbontására. Tagjaink beiratkozhatnak a Szociálde­mokrata Pártba is, mint szociáldemokra­ták, de a Magyar Népi Szövetségbe, mint magyarok jönnek és itt is a helyük. A Magyar Népi Szövetség szövetségre fog lépni a választásokon bármelyik mun­káspárttal, vagy demokrata párttal, úgy, ahogy becsületes harcának megfelel, a­hogy demokrata céljának egészségesebb lesz, de ezt mint az egyetemes magyarság képviselői tesszük, nem pedig valamely párt szekciójaként. — A Magyar Népi Szövetség — mon­dotta Kurkó Gyárfás — nagy utat tett meg a mai állapotokig, a nemzetiségi tör­vények mai eredményéig. S most olya­nok állanak elő bennünket kritizálni, a­kik ebben a harcban részt venni nem akar­tak, sőt ma is azokkal igyekeznek „egyez­ményeket” kötni, akik bebizonyították, hogy a nép ellenségei, most is éppúgy, mint a múltban voltak. Mit tettek ők? Mit tesznek ma is? Paktumokat kötnek Ma­rtukkal és Bratianukkal, azokkal, akik a magyarságot nyakazni kezdték a falvak­ban, még a felszabadulás után is. — Maga a Groza-kormány is csodálko­zott azon — folytatja — milyen áldozatokat vállaltak tanítóink, akik éhezve bár, de megindították az iskolákat Mi tudjuk, hogy sok tanítónak nincsen román állam­polgársága. Azt is tudjuk, hogy vannak sokan, akik joggal hívtak ki bizalmatlan­ságot maguk ellen. De mi megmondottuk, hogy népünknek szüksége van tanítókra, tanárokra. Kétezer iskolánkhoz 1200 taní­tóért vállaltunk garanciát, hogy ezek be fognak illeszkedni a demokráciába és munkájuk ellen nem lesz kifogás. Ezt a garanciát vállaljuk is. De azok a taní­tók, tanárok, akik már az első hónapban bebizonyították, h­ogy népünk egysége és a demokratikus egység ellen törnek, azokért nem vállaljuk többé a garanciát s azok menjenek innen, ahova akarnak. Itt nincs helyük. Kurkó Gyárfás ezután a Magyar Népi Szövetséget ért reakciós rágalmakról be­szélt. Határozottan megcáfolta azokat, a most már bebizonyítottan reakciós provo­kációból terjesztett hírverést, mellyel a Magyar Népi Szövetséget úgy állították be, mint amely Marosvásárhelyen „eladta Erdélyt.” ‘— Mi Erdélyt nem adhattuk el, mert ebben a kérdésben nem mi vagyunk a döntő tényező. Mi azt szögeztük le és azt hirdettük, hogy a magyarság itt akar élni ezen a földön, amelyen született, és itt ragaszkodik azokhoz a jogokhoz, melye­ket a demokrácia nekünk éppúgy, mint más népeknek biztosít. Ezek után a Segélyező Bizottság kérdé­seiről beszélt Kurkó Gyárfás. Több száz­ezer fogoly van hazatérőben. Ezek számá­ra az eddig adott segély nem kielégítő. Az egész magyarságnak talpra kell állania, hogy a foglyokon, árvákon, hadirokkan­takon segítsen. Segítse iskoláit, tanerőit, segítse egyetemét és segítséget nyújtson az éhező magyarországi magyaroknak.

Next