Népi Egység, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-01 / 98. szám

BRA$OV-BRASSÓ Swrtt«xWi4g i Str. Argfatarifor fOtvBs­o.) W, Távbeszélő !?«53 ............ - - — Oh.- ----------- ---­POLITIKAI NAPILAP HIRDETÉSI DIJAK: Hírrovatban, hirdetményben, nyílttérben ’•EB 300, közgazdasági közleményben 800 lej szavanként (tegkeve-­s:a sebb 20 szó). Keretes hirdetés négyzetem­ként 300 lej. Gyesz­élyezte: Cenzura Militară a Presei sub No.1437.7.X.1944 jelentés négyzetcentiméterenként 350 lej. Dijak előre fizetendők . Kiadóhivatal: Plató Gh. Enescu­ (Rózsatér) 2. Távbeszélő 22­69 FELELŐS SZERKESZTŐ: KURKÓ GYÁRFÁS SÍ Kéziratokat nem őrtünk meg. Szerkesztőségi fogadó őri csS- Bejegyezve a brassói törvényszéken G. N­. 1768(1944 szám alatt -C törtökön 16-18 óráig. Kiadóhivatal! órák naponta 8-15 óráig___Enged«' X fffc évf., 98. szám 8 oldalas ünnepi szám ára 300 lei Szerda, 1946 május 1 UJ NÉP, UJ ÜNNEP Ndöört a magyaroknak sok szép és le­­feketztelő ünnepségünk van. Hányatott tör­ténelmünk elég alkalmat nyújt a meg­emlékezésekre. Ha visszatekintünk az évszázadok mentén, szinte minden napra találtunk egy-egy intő eseményt, egy-egy gondolkodásra késztető emlékjelet. Az aztán már valamennyi kis néppel közös sors, hogy az emlékjelek többségét nem az öröm festi fehérre, hanem a gyász bánatosra. Egyetlen március 15-re három­­h­égy október hatodika esik, s ha ünnepelni akarunk, akkor ez az ünnep mindig in­kább csak maga­nkbaszállás, mint a ke­gyetlen sors fölé való diadalmas emelke­dés. ideje már, hogy olyan ünnepeket is be­iktassunk népünk naptárába, amelyek nem a múlton merengő bánatos öregsé­get, hanem a jövő felé forduló pirosarcú fiatalságot idézik. A magyarság * * tör­­­­tértelem fejlődéséből szem csak egyszer kapcsolódott már ki urai tunyasága, ve­zető­ gonoszsága, árulói romlottsága mi­att. Uraink azt hitték, hogy ha behunyják szemüket s jobbágyaik szemét is befogják, akkor a történelem megáll, legalább is nálunk ií minden marad a régiben: hű­­bérurak és hűbéresek, gazdagok és sze­génylek­. Urak és parasztok, kizsákmányo­lok és kizsákmányoltak. A történelem azonban nem állott meg. Csupánt mi tor­pantunk vissza és­ a kegyetlen biztonság­gal gördülő fejlődés ott hagyott bennün­ket az Út szélén ócska eszméinkkel s még ócskább társadalmi berendezkedéseink­kel. Az eredményt mindenki saját szemével láthatta, saját kezével tapinthatta, saját orrával szagolhatta. Harminc esztendő le­forgása alatt a magyarság a mohácsinál rettenetesebb két történelmi összeom­lást élt m­eg. Szinte hihetetlen, hogy még mind a kettő után élünk. De hogy élünk még, azt nem az uraknak, a dúsaknak és magas polcokon tanyázóknak köszönhet­jük, har­em azoknak, akik névtelenül, el­felejtve, üldöztetésben és nélkülözések kö­zepette két kezük, vagy okos agyuk mun­kájával mindig újjáteremtették ezt az Uraktól agyonroncsolt magyar életet. Ha még egyáltalán bízni akarunk a­ jö­vendőben, akkor ezekhez a kemény dol­gozókhoz kell fordulnunk megnyugtatás­ért és reményért. Ha még egyáltalán ün­nepelni akarunk — nem bús és nyugtala­nító napokat, hanem a bizakodás évfor­­­­dulóit — akkor ezeknek az embereknek ünnepét kell mag­unkévá tennünk, az ő zászlóik ragyogásában két­ arcunkat meg­fürdetnünk és az ő reményeiket kell az­­egész nép reményeivé váltanunk. Május elsejéről azt mondották régeb­ben, hogy az munkásünnep. És csak­ugyan az is volt: csak a munkások ün­nepe, csak a dolgozók kiegyenesedése a­­meggörnyedésből, bátor és szabad szem­beszegülés az elnyomók szervezett Ural­mával, kiáltás és jelkép, amelyet azok val­lottak magukénak, akiket egy előjogaihoz­ mereven ragaszkodó, de már elmúlásra ítélt rendszer görcsös erőlködéssel igye­kezett kikapcsolni a javak használatából. Május elseje a felszabadulás óta vala­mivel több lett. Nem azért, mintha valaki, vagy valakik kivették volna a zászlót a munkásság kezéből. Hanem azért, mert a dolgozók maguk változtak meg. Ma már a munkásság, a földművesség és a haladó értelmiség nem a társadalom alján hú­zódik meg, hogy sanyarún tengesse életét a dúsak asztaláról lepergő morzsákkal. Ma már az ország dolgozói társadalom ala­kító és förtértelemformáló erőik tudatá­ban ott állanak a közösség éléin. "S maguk A külügyminiszterek értekezletén Byrnes tervezetet készített elő Németország katonai erejének megszüntetéséről­ ­(Párisi A külügyminiszterbe hétfői ér­tekezletén Byrnes előterjesztette a Német­országgal kapcsolatos tervezetét. Az ame­rikai javaslat szerint Németországnak több évtizedre lehetetlenné tennék, hogy szárazföldi, vízi és légi haderejét bármi­lyen formában is fenntarthassa. Természe­tesen­ megszüntetik a nem hivatalos erők­nek az SS, SA és Gestapo működését. A négy győztes nagyhatalom: Nagy­­britannnia, a Szovjetszöve­tség, az Egyesült Államok és Franciaország kormányaira há­rulna a feladat, hogy ezt gyakorlatilag keresztülvigyék. A Japánnal foglalkozó béketervezet alap­elveiben a Németországéhoz hasonló. A külügyminiszterek párisi értekezleté­vel kapcsolatban a jelentések beszámolnak arról, hogy az érdekelt kisebb hatalmak külön álláspontjuk érvényesítésére rész­ben képviselőket küldöttek a francia fővá­rosba, részben emlékiratokat terjesztettek elő. Olasz, jugoszláv, görög részről küldött­ség indult Parisba, míg Albánia, Bulgária és Csehszlovákia emlékiratot nyújtottak be. A csehszlovák memorandum londoni jelentés szerint a Magyarországgal meg­kötendő békeszerződés kérdésével foglal­kozik.­­ - Óriási érdeklődés közepette Csíkszeredában lezajlott a Magyar Népi Szövetség székelyföldi fürdőértekezlete­ ­(Csíkszereda) Ismeretes, hogy a Ma­gyar Népi Szövetség a székelyföldi fürdők felvirágoztatása és a székelyföldi ás­­­ványvíz-form­á­sok kiaknázása érdekében széleskörű fürdőügyi értekezlet összehívá­sát határozta el. Az értekezletet vasárnap délután tartot­ták meg a Csíkszeredai megyeházán. Az értekezleten a négy Székely vármegye ve­zetői idegenforgalmi szakemberei, fürdő­­tulajdonosai, valamint az egyes közintéz­mények így többek között a sepsiszent­­­györgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Bo­lyai tudományegyetem, a Székelyföldi Színház, az Erdélyi Kárpát Egyesület, to­­­vábbá gazdasági szervezetek képviselői jelenlétében . Az értekezletet Ferencz Imre Csik vár­­megye alispánja nyitotta meg, majd Ba­logh Edgár ,a MNSZ országos alelnöke az idegenforgalom gazdasági jelentőségé­ről és a fürdők Újjászervezésének nagy fon­­tosságáról beszélt. Rámutatott arra, hogy az értekezletet kettős cél vezeti ebben a­­nagy horderejű munkában: 1. fel kell ké­szülni a közelgő fürdőidényre. 2. Intéz­ményesen kell biztosítani a Székelyföld ide­­genforgalm­ána­k megszervezését. Öröm­­írtés állapította meg, hogy székelyföld­­szerte nagy érdeklődéssel figyelik a Ma­gyar Népi Szövetség Teezefem­én­y­e­z­ésé­t s az előjelekből is meg lehet állapítani, hogy •ez a n­agyfontosságú kezdeményezés a­­Székelyföld gazdasági fellendülését fogja­­eredményezni. * Balogh Edgár szavai után Avram L. Eloan, a tájék­ozta­­ásügyi minisztérium ide­­­genforgalmi osztályának vezérigazgatója előbb magyar, majd román nyelven üdvö­zölte az "értekezlet résztvevőit­­és hangsú­lyozta a székelyföldi idegenforgalom nem­­­zetgazdasági jelentőségét. Ezután Székely Géza a Székelyföldi Idegenforgalom kérdéseiről tartott részle­tesem kidolgozott előadást. Rámutatott arra, hogy míg a Székelyföld iparosítá­sához nagyobb összegű tőkebefektetés szükséges, addig a Székelyföld idegenfor­galmi értékeit aránylagosan csekélyebb rendelkezésre álló anyagi lehetőséggel le­het biztosítani. Részletesen vázolta az­­azonnali m­utkaterveket, majd rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a Szé­kelyföld idegenforgalmának a megszerve­zésével meg kell küzdeni. ( Székely Géza előadása után a kikül­döttek az egyes fürdők helyzetét ismer­tették. Elsőnek Mátyás István, a tusná­di fürdőtelep helyzetét ismertette, meg­állapítva ,hogy a fürdő má­r az elmúlt é­­vekben sem felett meg az egyre növekvő idényeknek. A hadműveletek során a vil­lák berendezéseit ellopták és azokat rö­videsen pótolni sem lehet. A fürdő vezető­sége által elkészített jelentésből azonban kitűnik, hogy Tusnádfürdő az idei évad­ban már mintegy 1500 vendégnek tud megfelelő elhelyezést biztosítani. * Gyárfás Albert dr. Háromszék megye­­főnökh­elyettese, a háromszék megyei für­dők helyzetét ismerteti. Sorra veszi az egye­s fürdőket: Sugást, Csiszárfürdőt,­­B­áb­­án­yosf­ü­red­et, Bibarcfalvát, Uzonkát, Élőpatakot, Málnást, s Kovásznát, ahol a­­háborús pusztítás felmérhetetlen károkat okozott. Egyben hangsúlyozta, hogy a há­­ború okozta károkat áldozatos munkával pótolni­ lehet, s így a háromszéki fürdők rövidesen a pihenést és gyógyulást ke­reső emberek rendelkezésére állhatnak. Utalt arra, hogy a háromszéki idegenfor­galom újjászervezését nagy mértékben mértékben megkönnyíti a fürdője előnyös földrajzi fekvése, vasúti és egyéb összeköt­tetései. Háromszék vármegye nevében ö­­römmel és köszönettel üdvözli a MNSZ kezdeményezését és mind a megye, mind pedig a maga nevében. Ígéretet tesz, hogy mindent elkövetnek a fürdőélet felvirá­goztatása érdekében. Demeter András volt háromszéki me­­gyefőnök­­felszólalásában ismerteti a ki­sebb- rés­z kevésbbé ismert fürdők helyzetét és kéri, hogy az illetékes hatóságok köves­senek el mindent a székelyföldi társasgép­­kocsi-forgalom megszervezése,, kiszélesí­tése érdekében. Ennek érdekében indítvá­ny­ozza, hogy Sepsiszentgyörgy székhellyel­­szállítóvállalatot létesítsenek, hogy ezzel is az idegenforgalom fokozását tudják elő­segíteni. A nyaralók berendezésével kap­­csolatban kéri, hogy az értekezlet határo­zatban kérje, hogy a tulajdonosok beren­dezésük pótlásához megfelelő vászonne­­mű­ekhez jussanak. Beszéde további­­során a székelyföldi fürdők közbiztonságá­nak megszervezését kéri. Ugrón Árpád ková­sznai fős­zol­gab­í­ró a közellátá­si helyzetet ismerteti, majd ké­ri, hogy a közellátá­si minisztérium ne csak a fürdőző élelmiszer-szükségletét, h­a­nem­ ugyanakkor a tiikosság szükségletét is fedezze. * ^ A fü­rdőértekezlet további menetéről, va­lamint a hozott határozati javasoltról la­punk legközelebbi számában közlünk be­számolót. is­ hozzájárulnak a nép jövőjének irányítá­sához. Nemcsak hogy hozzájárulnak, ha­nem a bilincsek lassú, de biztos letörede­­zésével ők f­zrtek maga a nép. Mert a nép, a nemzet, a közösség a társadalom mind fontosabban és tökéletesebben azo­nosul azokkal, akik a gyárakban, vagy föl­deken, vagy íróasztalok mellett, vagy ten­gereken és levegőben szűnni nem akaró bátor munkájukkal veszik­ ki részüket az emberi jövendő kialakításából. A nép most már egyet fog jelenteni a dolgozóval. A magyarságnak ezt kell meglátnia, ha helyesen akarja kézbe venni Sorsának irányítását. Véletlen, vagy csoda folytán a saját fejünkre idézett történelmi szökő­ár nem sepert el bennünket. Egy bölcs nagyhatalom váratlan és meg nem érde­melt megértése folytán a kikerülhetetlen pusztulás Veszedelme eltávozott felőlünk. De csak ideig-óráig. Addig, amíg mind­nyájan megértjük, hogy a múltat eltemet­tük és a jövendőnek új utakon kell megin­dulnia. Azon az utam, amely a munkához, a szabadsághoz, az igazsághoz vezet. Ebben a vállalkozásban segítenek ben­nünket az új jelképek, új em­lékjelek, új ünnepek. Ezért kell teljesen mag­unkévá váltanunk és mindnyájunkévá tennünk a kemény dolgozó akarat ünnepét, a mun­kásság ünnepét, a nép ünnepét. Ezért kell végre mindenkinek megértenie,­hogy a májusi napfény ragyogásában, vagy az áldott, eső hősében világszerte menetelő milliók­­ünnepéből nekünk magyaroknak is ki kell vennünk részünket. A Biztonság Tanács egyhangúlag elítéli Franco rendszerét (Newyork) A Világbiztonsági Tanács hétfői ülésén a módosított ausztráliai ja­vaslatot Franco Spanyolországa ügyében elfogadták. A javaslat szerint öttagú albi­zottságot küldenek ki a spanyol kérdés tanulmányozására azzal, hogy ez tartozik jelentését május 31-ig a Tanács elé ter­jeszteni. Az ülésen a lengyel tanácstag ajánlot­ta két pótjavaslatot tíz­ szavazattal egy­hangúlag elfogadták, így a határozati ja­vaslatba bevehették, hogy valamennyi ha­talom elítéli a Franco-rendszert. Gromyko szovjet főm­egbízott tartózkodott a szava­zástól. A Tanács ülése után az albizottság azonnal megkezdte munkáját és felkérte az államok képviselőit, hogy bocsássák a Franco Spanyolországot terhelő adatokat a bizottság rendelkezésére. V Éljen a második szabad május elseje, a dolgozók ünnepe!

Next