Népi Egység, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1946-05-01 / 98. szám
BRA$OV-BRASSÓ Swrtt«xWi4g i Str. Argfatarifor fOtvBso.) W, Távbeszélő !?«53 ............ - - — Oh.- ----------- ---POLITIKAI NAPILAP HIRDETÉSI DIJAK: Hírrovatban, hirdetményben, nyílttérben ’•EB 300, közgazdasági közleményben 800 lej szavanként (tegkeve-s:a sebb 20 szó). Keretes hirdetés négyzetemként 300 lej. Gyeszélyezte: Cenzura Militară a Presei sub No.1437.7.X.1944 jelentés négyzetcentiméterenként 350 lej. Dijak előre fizetendők . Kiadóhivatal: Plató Gh. Enescu (Rózsatér) 2. Távbeszélő 2269 FELELŐS SZERKESZTŐ: KURKÓ GYÁRFÁS SÍ Kéziratokat nem őrtünk meg. Szerkesztőségi fogadó őri csS- Bejegyezve a brassói törvényszéken G. N. 1768(1944 szám alatt -C törtökön 16-18 óráig. Kiadóhivatal! órák naponta 8-15 óráig___Enged«' X fffc évf., 98. szám 8 oldalas ünnepi szám ára 300 lei Szerda, 1946 május 1 UJ NÉP, UJ ÜNNEP Ndöört a magyaroknak sok szép és lefeketztelő ünnepségünk van. Hányatott történelmünk elég alkalmat nyújt a megemlékezésekre. Ha visszatekintünk az évszázadok mentén, szinte minden napra találtunk egy-egy intő eseményt, egy-egy gondolkodásra késztető emlékjelet. Az aztán már valamennyi kis néppel közös sors, hogy az emlékjelek többségét nem az öröm festi fehérre, hanem a gyász bánatosra. Egyetlen március 15-re háromhégy október hatodika esik, s ha ünnepelni akarunk, akkor ez az ünnep mindig inkább csak magankbaszállás, mint a kegyetlen sors fölé való diadalmas emelkedés. ideje már, hogy olyan ünnepeket is beiktassunk népünk naptárába, amelyek nem a múlton merengő bánatos öregséget, hanem a jövő felé forduló pirosarcú fiatalságot idézik. A magyarság * * törtértelem fejlődéséből szem csak egyszer kapcsolódott már ki urai tunyasága, vezető gonoszsága, árulói romlottsága miatt. Uraink azt hitték, hogy ha behunyják szemüket s jobbágyaik szemét is befogják, akkor a történelem megáll, legalább is nálunk ií minden marad a régiben: hűbérurak és hűbéresek, gazdagok és szegénylek. Urak és parasztok, kizsákmányolok és kizsákmányoltak. A történelem azonban nem állott meg. Csupánt mi torpantunk vissza és a kegyetlen biztonsággal gördülő fejlődés ott hagyott bennünket az Út szélén ócska eszméinkkel s még ócskább társadalmi berendezkedéseinkkel. Az eredményt mindenki saját szemével láthatta, saját kezével tapinthatta, saját orrával szagolhatta. Harminc esztendő leforgása alatt a magyarság a mohácsinál rettenetesebb két történelmi összeomlást élt meg. Szinte hihetetlen, hogy még mind a kettő után élünk. De hogy élünk még, azt nem az uraknak, a dúsaknak és magas polcokon tanyázóknak köszönhetjük, harem azoknak, akik névtelenül, elfelejtve, üldöztetésben és nélkülözések közepette két kezük, vagy okos agyuk munkájával mindig újjáteremtették ezt az Uraktól agyonroncsolt magyar életet. Ha még egyáltalán bízni akarunk a jövendőben, akkor ezekhez a kemény dolgozókhoz kell fordulnunk megnyugtatásért és reményért. Ha még egyáltalán ünnepelni akarunk — nem bús és nyugtalanító napokat, hanem a bizakodás évfordulóit — akkor ezeknek az embereknek ünnepét kell magunkévá tennünk, az ő zászlóik ragyogásában két arcunkat megfürdetnünk és az ő reményeiket kell azegész nép reményeivé váltanunk. Május elsejéről azt mondották régebben, hogy az munkásünnep. És csakugyan az is volt: csak a munkások ünnepe, csak a dolgozók kiegyenesedése ameggörnyedésből, bátor és szabad szembeszegülés az elnyomók szervezett Uralmával, kiáltás és jelkép, amelyet azok vallottak magukénak, akiket egy előjogaihoz mereven ragaszkodó, de már elmúlásra ítélt rendszer görcsös erőlködéssel igyekezett kikapcsolni a javak használatából. Május elseje a felszabadulás óta valamivel több lett. Nem azért, mintha valaki, vagy valakik kivették volna a zászlót a munkásság kezéből. Hanem azért, mert a dolgozók maguk változtak meg. Ma már a munkásság, a földművesség és a haladó értelmiség nem a társadalom alján húzódik meg, hogy sanyarún tengesse életét a dúsak asztaláról lepergő morzsákkal. Ma már az ország dolgozói társadalom alakító és förtértelemformáló erőik tudatában ott állanak a közösség éléin. "S maguk A külügyminiszterek értekezletén Byrnes tervezetet készített elő Németország katonai erejének megszüntetéséről (Párisi A külügyminiszterbe hétfői értekezletén Byrnes előterjesztette a Németországgal kapcsolatos tervezetét. Az amerikai javaslat szerint Németországnak több évtizedre lehetetlenné tennék, hogy szárazföldi, vízi és légi haderejét bármilyen formában is fenntarthassa. Természetesen megszüntetik a nem hivatalos erőknek az SS, SA és Gestapo működését. A négy győztes nagyhatalom: Nagybritannnia, a Szovjetszövetség, az Egyesült Államok és Franciaország kormányaira hárulna a feladat, hogy ezt gyakorlatilag keresztülvigyék. A Japánnal foglalkozó béketervezet alapelveiben a Németországéhoz hasonló. A külügyminiszterek párisi értekezletével kapcsolatban a jelentések beszámolnak arról, hogy az érdekelt kisebb hatalmak külön álláspontjuk érvényesítésére részben képviselőket küldöttek a francia fővárosba, részben emlékiratokat terjesztettek elő. Olasz, jugoszláv, görög részről küldöttség indult Parisba, míg Albánia, Bulgária és Csehszlovákia emlékiratot nyújtottak be. A csehszlovák memorandum londoni jelentés szerint a Magyarországgal megkötendő békeszerződés kérdésével foglalkozik. - Óriási érdeklődés közepette Csíkszeredában lezajlott a Magyar Népi Szövetség székelyföldi fürdőértekezlete (Csíkszereda) Ismeretes, hogy a Magyar Népi Szövetség a székelyföldi fürdők felvirágoztatása és a székelyföldi ásványvíz-formások kiaknázása érdekében széleskörű fürdőügyi értekezlet összehívását határozta el. Az értekezletet vasárnap délután tartották meg a Csíkszeredai megyeházán. Az értekezleten a négy Székely vármegye vezetői idegenforgalmi szakemberei, fürdőtulajdonosai, valamint az egyes közintézmények így többek között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Bolyai tudományegyetem, a Székelyföldi Színház, az Erdélyi Kárpát Egyesület, továbbá gazdasági szervezetek képviselői jelenlétében . Az értekezletet Ferencz Imre Csik vármegye alispánja nyitotta meg, majd Balogh Edgár ,a MNSZ országos alelnöke az idegenforgalom gazdasági jelentőségéről és a fürdők Újjászervezésének nagy fontosságáról beszélt. Rámutatott arra, hogy az értekezletet kettős cél vezeti ebben anagy horderejű munkában: 1. fel kell készülni a közelgő fürdőidényre. 2. Intézményesen kell biztosítani a Székelyföld idegenforgalmának megszervezését. Örömírtés állapította meg, hogy székelyföldszerte nagy érdeklődéssel figyelik a Magyar Népi Szövetség Teezefeményezését s az előjelekből is meg lehet állapítani, hogy •ez a nagyfontosságú kezdeményezés aSzékelyföld gazdasági fellendülését fogjaeredményezni. * Balogh Edgár szavai után Avram L. Eloan, a tájékoztaásügyi minisztérium idegenforgalmi osztályának vezérigazgatója előbb magyar, majd román nyelven üdvözölte az "értekezlet résztvevőités hangsúlyozta a székelyföldi idegenforgalom nemzetgazdasági jelentőségét. Ezután Székely Géza a Székelyföldi Idegenforgalom kérdéseiről tartott részletesem kidolgozott előadást. Rámutatott arra, hogy míg a Székelyföld iparosításához nagyobb összegű tőkebefektetés szükséges, addig a Székelyföld idegenforgalmi értékeit aránylagosan csekélyebb rendelkezésre álló anyagi lehetőséggel lehet biztosítani. Részletesen vázolta azazonnali mutkaterveket, majd rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a Székelyföld idegenforgalmának a megszervezésével meg kell küzdeni. ( Székely Géza előadása után a kiküldöttek az egyes fürdők helyzetét ismertették. Elsőnek Mátyás István, a tusnádi fürdőtelep helyzetét ismertette, megállapítva ,hogy a fürdő már az elmúlt években sem felett meg az egyre növekvő idényeknek. A hadműveletek során a villák berendezéseit ellopták és azokat rövidesen pótolni sem lehet. A fürdő vezetősége által elkészített jelentésből azonban kitűnik, hogy Tusnádfürdő az idei évadban már mintegy 1500 vendégnek tud megfelelő elhelyezést biztosítani. * Gyárfás Albert dr. Háromszék megyefőnökhelyettese, a háromszék megyei fürdők helyzetét ismerteti. Sorra veszi az egyes fürdőket: Sugást, Csiszárfürdőt,Bábányosfüredet, Bibarcfalvát, Uzonkát, Élőpatakot, Málnást, s Kovásznát, ahol aháborús pusztítás felmérhetetlen károkat okozott. Egyben hangsúlyozta, hogy a háború okozta károkat áldozatos munkával pótolni lehet, s így a háromszéki fürdők rövidesen a pihenést és gyógyulást kereső emberek rendelkezésére állhatnak. Utalt arra, hogy a háromszéki idegenforgalom újjászervezését nagy mértékben mértékben megkönnyíti a fürdője előnyös földrajzi fekvése, vasúti és egyéb összeköttetései. Háromszék vármegye nevében örömmel és köszönettel üdvözli a MNSZ kezdeményezését és mind a megye, mind pedig a maga nevében. Ígéretet tesz, hogy mindent elkövetnek a fürdőélet felvirágoztatása érdekében. Demeter András volt háromszéki megyefőnökfelszólalásában ismerteti a kisebb- rész kevésbbé ismert fürdők helyzetét és kéri, hogy az illetékes hatóságok kövessenek el mindent a székelyföldi társasgépkocsi-forgalom megszervezése,, kiszélesítése érdekében. Ennek érdekében indítványozza, hogy Sepsiszentgyörgy székhellyelszállítóvállalatot létesítsenek, hogy ezzel is az idegenforgalom fokozását tudják elősegíteni. A nyaralók berendezésével kapcsolatban kéri, hogy az értekezlet határozatban kérje, hogy a tulajdonosok berendezésük pótlásához megfelelő vászonneműekhez jussanak. Beszéde továbbisorán a székelyföldi fürdők közbiztonságának megszervezését kéri. Ugrón Árpád kovásznai főszolgabíró a közellátási helyzetet ismerteti, majd kéri, hogy a közellátási minisztérium ne csak a fürdőző élelmiszer-szükségletét, hanem ugyanakkor a tiikosság szükségletét is fedezze. * ^ A fürdőértekezlet további menetéről, valamint a hozott határozati javasoltról lapunk legközelebbi számában közlünk beszámolót. is hozzájárulnak a nép jövőjének irányításához. Nemcsak hogy hozzájárulnak, hanem a bilincsek lassú, de biztos letöredezésével ők fzrtek maga a nép. Mert a nép, a nemzet, a közösség a társadalom mind fontosabban és tökéletesebben azonosul azokkal, akik a gyárakban, vagy földeken, vagy íróasztalok mellett, vagy tengereken és levegőben szűnni nem akaró bátor munkájukkal veszik ki részüket az emberi jövendő kialakításából. A nép most már egyet fog jelenteni a dolgozóval. A magyarságnak ezt kell meglátnia, ha helyesen akarja kézbe venni Sorsának irányítását. Véletlen, vagy csoda folytán a saját fejünkre idézett történelmi szökőár nem sepert el bennünket. Egy bölcs nagyhatalom váratlan és meg nem érdemelt megértése folytán a kikerülhetetlen pusztulás Veszedelme eltávozott felőlünk. De csak ideig-óráig. Addig, amíg mindnyájan megértjük, hogy a múltat eltemettük és a jövendőnek új utakon kell megindulnia. Azon az utam, amely a munkához, a szabadsághoz, az igazsághoz vezet. Ebben a vállalkozásban segítenek bennünket az új jelképek, új emlékjelek, új ünnepek. Ezért kell teljesen magunkévá váltanunk és mindnyájunkévá tennünk a kemény dolgozó akarat ünnepét, a munkásság ünnepét, a nép ünnepét. Ezért kell végre mindenkinek megértenie,hogy a májusi napfény ragyogásában, vagy az áldott, eső hősében világszerte menetelő milliókünnepéből nekünk magyaroknak is ki kell vennünk részünket. A Biztonság Tanács egyhangúlag elítéli Franco rendszerét (Newyork) A Világbiztonsági Tanács hétfői ülésén a módosított ausztráliai javaslatot Franco Spanyolországa ügyében elfogadták. A javaslat szerint öttagú albizottságot küldenek ki a spanyol kérdés tanulmányozására azzal, hogy ez tartozik jelentését május 31-ig a Tanács elé terjeszteni. Az ülésen a lengyel tanácstag ajánlotta két pótjavaslatot tíz szavazattal egyhangúlag elfogadták, így a határozati javaslatba bevehették, hogy valamennyi hatalom elítéli a Franco-rendszert. Gromyko szovjet főmegbízott tartózkodott a szavazástól. A Tanács ülése után az albizottság azonnal megkezdte munkáját és felkérte az államok képviselőit, hogy bocsássák a Franco Spanyolországot terhelő adatokat a bizottság rendelkezésére. V Éljen a második szabad május elseje, a dolgozók ünnepe!