Népi Egység, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-01 / 98. szám

fr , ’ WShx9 elseje megünneplése a RMIWeS'­­fei­g dolgozóira irányítja a közérdeklődést. S a nap kivételes fényében számos olyan k­érdés merül fel, mely nem pusztán a szorgos kezek munkájával foglalkozik. Ha­nem azt i9 megvizsgálja, hogy milyen életfeltételek között folyik a széles nép­­rétegek mindennapi küzdelme és minő lát­szatja van e munkának? E helyen csak a­ falvak népével, az or­szág lakosságának többségével foglalko­zunk, de nem mulaszthatjuk el megje­gyezni, hogy részükre a városok munkás­­tömeges harcos kiállása biztosított jobb megélhetési lehetőségei Magyarlakta községeink ma többnyire jobb helyzetben élnek, mint az elmúlt évek bármelyikében. Eljött az az idő, a­­mikor minden, amit a földből ki­hídnak­­Sajtolni, megkapta a maga valódi értékét és a szántóvető ember is hozzájuthat a­­zokhoz a javakhoz, amikről pár évvel ez­előtt még álmodozni sem mert Téglát téglára, cserepet cserédve. Ám vannak falvak, ahol végigrohajlott a háború és üszkös falak és a legszüksé­gesebb kellékeiktől megfosztott hajlékok maradtak nyomában. És azonban a falu közössége és összefogása és kalákamun­kája révén eltakarítja a romokat Téglát té­glára, cserepet cserépre rak, hogy kár­vallott osztályosát a nehezen mozgó hi­vatalos szervezet segélynyújtásáig talpra állítsa. A felperzsett gyümölcsfák is talán már ebben az évben új lombokat hajtanak itt, a munka ünnepére a májusfa kivirágzik. Mit tegyenek azonban a vénává tar meg­kímélte falvak, melyek a városok bomba­támadásaiból csak ezüstfoszlányokat kap­tak, hogy szálaikból énekes madarak fész­ket rakjanak maguknak? Mit tegyenek a­­zok a szerencsés gazdák, akiknél a szá­razság nem szikkasztja ki a zsenge hajtást a jég nem veri el az uj termést, csikók és borjak születnek, a tehenek sűrű tejet adnak, a hizók egyre gömbölyűdnek, az esztenán a juhok édes ordát és zsíros tú­rót szolgáltatnak s az udvaron libák, ru­cák menetelnek és fiatal csirkék hancu­­roznak­. I . Mit tegyenek a földművesek. Ha fárad­ságos munkájukat siker koronázza és azért amit termelnek, súlyos ezreseket és még súlyosabb milliókat kapnak? Nos, vegyenek, mint eddig is tették, szerszámokat és gazdasági gépeket csi­náltassanak bakancsot és csizmát pótol­ják ruhaneműikben azt, amire leginkább szükségük van. Jusson pénz jó könyvre és gazdasági szakmunkákra és sohasem mu­lasszák el megvenni az új magyar demok­ratikus sajtó lapjait Egy pillanatra se felejtsék el, hogy szervezetünk, a MNSZ harcolt az igazságos földosztásért és új­ságjai mindig helyükön állottak, amikor a falvak népének kívánságaiért kellett sík­ra stállniok, vagy bármilyen jogos panaszt kellett szóvátenni. Hasznos beruházásokat! Mindenre áldozhat a falusi ember, ami jó és hasznos, de fölösleges dolgokra ne pazarolja és nehezen összeszedett gara­sait, még ha ezek a garasok ma milliókat is jelentenek. Ne vegyen zongorát ame­lyen senki sem fog játszani és ne vegyen kiselejtezett ízléstelen városi bútort, a­­mi idegen marad szobájában és a falusi otthont elékteleníteni. Fölösleges pénzét hasznos beruhá­zásba fektesse, amelynek jövedelmét még akkor is élvezheti, ha netán megint beáll a két sovány esztendő. Tatarozza házát és emelje fel megrok­kant csűrét. Építsen új istállót és sertés­­ólat, vagy bővítse ki a régit Csináljon ta­­karmányszilókat hogy vitaminos táplálé­kot adhasson állatainak. Ne felejtkezzék­­meg a veteményes kertről sem és léte­sítsen akár melegágyakat, akár üvegháza­kat, mert amit mesterségesen hamarább növel, olyan magas áron tudja eladni, hogy­­befektetése rövidesen megtérül. Azért is hívjuk fel a gazdatársadalom figyelmét az építésre, mint hasznos gaz­dasági beruházásra különösképpen most, mivel az ilyenszerz­ befektetések még a békeévekben sem voltak hasznosh­ajtók­. A föld termékének alacsony ára már évti­­dek­ óta lehetetlenné tette akár a legmél­­tányosabb kölcsönök igénybevételével is, egy korszerű istálló vagy sertéshizlalda létesítését.­­ El kellett jönniök a mai időknek, ami­kor a mezőgazdasági termékek ötszáztól ezerszeres emelkedést­­értek el, viszont az építési befektetés „alig"’ száz- kétszázszo­rosát teszik ki annak, amibe ezelőtt hat évvel kerültek volna. Egyszerűen meg­mondva annyit jelent ez, hogy a falu bur­gonyában, hízóállatban, tejben, vagy akár tojásban mérve, ötszörte olcsóbban épít ma, mint például 1039-ben. BBBMu . ..mam mm MUS ELSEJE, A MUNKA ÜNNEPE buzdítsa új lendületre a földmivestársadalmat . fff PR­IG~S *0 Közös munka a Mindaz, amit egyes gazdáknak mon­dottunk, szolgáljon figyelmeztetésül a fa­lusi közületeknek is. A községi szerveze­tek, szövetkezetek, egyesületek is hasz­nálják ki a mai kínálkozó lehetőségeket. A művelődési ház, könyvtár, napközi gyer­mekotthon, bölcsőde­i iskolákról és óvo­­dákról nem is beszélve, — éppen oly ol­csón valósítható meg, m­int akár egy te­­nyésztelep angora-nyulak számára. És sok mindenre van a gazdának szük­sége, aminek megszerzése önnön erejét felülmúlja, de szerencsés társulással va­lmennyi falusi dolgozó javát szolgálja. Meg kel kísérelni a már sok helyen bő­ közös sikerért­ vált közös gazdasági gépközpontok léte­sítését, a vontatók együttes beszerzését, a cséplőgépet megvásároló és fenntartó társulások létrehozását Az okszerű gazdálkodásnak is számos olyan módja van, amit a kisember egyma­gában nem érhet el. Az ipari feldolgozásra szánt növények meghonosítása, tenyész­állatok bevásárlása révén az állatállomány feljavítása és még számos teendő mind a közösség vállára nehezedik. A tennivalók adva vannak. Május elseje, a munka ünnepe adjon erőt és kitartást a földművestársadalomnak, hogy a biz­tató jövőnek új nekibuzdulással menjen elébe. (H. K.) MÁJUSI SEREGSZEMLE Az öntudatos ipari munkásság több év­tizedes harca érlelte meg azt hogy most május elsejét a földkerekség majdnem minden országában szabadon ünnepelheti meg az egész dolgozó emberiség. Ma, amikor ennek az országnak minden réte­ge felvonul és ünnepel, ennek az ünnep­nek kettős célja van: 1. Harc a még meg­bújó reakciós, soviniszta elejű­ek teljes megsemmisítéséért; 2. őszinte és becsü­letes munka mindnyájunk részéről az or­szág gazdasági helyzetének talpraállítá­­sáért. Ennek az országnak minden becsülete­sen gondolkodó polgára vállalja a harcot, a munkát a kettős cél megvalósításáért. Most nincsen nemesebb, szebb tenniva­lónk, mint az, hogy minden erőnkkel elfe­ledtessük az emberiséggel azokat a meg­próbáltatásokat, melyeken az utóbbi évti­zedekben keresztül ment. Erre azonban csak egyetlen mód van. Ez pedig az, hogy kiirtunk min­den soviniszta, reakciós ma­radványt magunk közül. Kiirtjuk a beugra­­tókat, akik még egyre izgatják a hiszéke­nyeket. Mert, sajnos, még vannak egyesek, akik ideig-óráig hiszitek a mézes-mázos szavakba öltöztetett hazugságoknak. E­­zek azok, akik az idő kerekét — ha már vi­ssza nem tudják forgatni — megállítani szeretnék. Ezeknek nem tetszik az, hogy egyenlő becsületes munkáért egyenlő bér jár nemzetiségi különbség nélkül Ha a város, ha az ország, ha a földke­rekség minden zugában rájönnek arra az igazságra — és nincs messze az az idő, amikor erre rá fognak jönni,­­ akkor ezek a maradványok, a hazugságok hirdetői és a népek közötti egyetértést akadályozó fa­siszta ingyenélők hada eltűnik a fejlődés útjából, akkor május elseje a dolgozó né­pek minden rétegének a legszentebb, leg­­magasztosabb ünnepe lesz. 1946 május elseje seregszemle. Szem­lét tartunk erőink felett. Számadást csi­nálunk és ígéretet teszünk arra, hogy a fennti kettős célért küzdeni fogunk mun­kánkkal, beszédeinkkel, hogy a fasiszta háború okozta sebeket begyógyítsuk és kiirtsuk annak a rendszernek a még meg­lévő maradványait, mely a dolgozó réte­geknek annyi szenvedést és megalázást okozott. Mi a magunk részéről szívünk minden melegével üdvöz­l­jük a szabad május el­sejét. Mi is örülni tudunk minden olyan szabadságnak, amely a dolgozó rétege­ket jogosítja fel. Hogy annyi elnyomás után felemelt fejjel, szabadon mondhassa minden dolgozó: Éljen a minden dolgozó réteget magában foglaló munkások szabad ! május elseje. a MNSZ Brassó­ megyei elnöke JAKAB JÁNOS ! Ment a világ, akik telepítették! Küzdelmes, munkás év után újra ünne­pelünk. A második szabad május elsejét ünnepli meg ma az ország dolgozó tö­mege. Munkás és paraszt, értelmiségi, nő és férfi, agg és fiatal egy tömegbe olvad­va, egy gondolattól vezetve, népesíti be a kis és nagy városok utcáit. A mai napon azoké a város, a világ, akik felépítették. A sok évtizedes, küzdelmes harcok ered­ményére ma helyezik el a győzelmet je­lentő babért. Az ünneplő tömeg élén fiatal, életerős, mosolygó arcú ifjak állanak. Kemény ök­lük rátapad a zászlórudak fájára, arcuk a mosoly alatt is elszántságot és küzde­lemre való készséget árul el. Ilyenkor nem lehet különbséget tenni köztük: melyik román, melyik magyar. Ifjút lehet csak lát­ni, aki öntudatra ébredt és kész átvenni apja örökét, harcolni a jövőért. A mai május elsején világszerte már az ifjúság a mosató erő. Gyári munkás, diák és földműves ifjú ma közös céllal ünnepli a munka nagy napját. A jelszó talán a régi, csak új ér­telmet kapott. A cél csak a régi, de most mindnyájan küzdenek azért. Építeni, alkotni akarunk! Szabadságot, testvériséget, békét a föld minden népeivel. Fegyverünk legyen a munka! Az alkotó munka, melyet ma ünneplünk. Az évszá­zados kínai fát melyet az elmúlt rend­szerek az ifjúság közé emeltek, mind el­pusztultak s az omladékokon most maga az ifjúság épiti a saját jövőjét. A reakciós idők május elsején megtaní­tottak arra, hogy csak egységes erővel Vrodoc "Ullmas könyvnyomda Brassó, Hosszú u. 3. z­erda, 1946 május 1. tudunk új alapokat adni az életünknek. A magyar ifjúság több forradalmi megmoz­dulásban is átérezte az egység elsöprő erejét Nem rajta múlott hogy a többi né­pek fiai nem csatlakoztak hozzájuk. De a múlt részünkre lezárult. Levontuk a ta­nulságot belőle, s most, hogy új lehető­ségek nyíltak a világ ifjúságának egysé­gesítésére, a magyar ifjúság ismét zászló­hordozója lesz az ügynek. Legyen a május elseje a munka és az ifjúság ünnepe. Legyen az ifjúság egysé­ge a demokrata eszmék új eredménye. Vállvetve, munkával építsünk az új szel­lemben minden országot újra: mi a jövőt jelentő fiatalság. , S ha megértjük egymást, jövőnk bizto­sítva lesz. Apáink munkája nem vesz kár­ba és mi lerójjuk irántuk hálánkat azzal, Hogy egységünkkel biztosítjuk örökre s szabad május elsejét PÁLL FERENC A Magyar Népi Szövetség ifjúságának elnöke. Ezerédes Kosztolányi ajánlotta ezt a szót a sza­­hari rímagyaritására. Kár ,"hogy nem vert gyökeret. Egyes szobatudósok szerint a­­zért nem, mert a tiszta szaharin csak ötszázötvenszer édesebb a cukornál Per­­sze így nem is kerül forgalomba. Először azért nem, mert a tiszta szaharin, illetve ezerédes szinte nem is használható, hiszen vízben nehezen oldódik, másodszor pedig mert ilyen túlzottan édes szert nem is le­hetne kellő módon használni. Amióta­ a cukor különlegességi cikk lett, egyes országokban nagy keletje van a szaharinnak. A szaharin ugyanis ártalmat­lan vegyszer, viszont tápláló ereje nincs.­­Szervezetünk felvenni ,vagy átalakítani nem bírja. Ezzel szemben édesít és ez nagy dolog akár teáról, akár tésztáról is legyen szó. Cukorbetegeknek pedig e­­gyenesen nélkülözhetetlen segítség. Fahlberg német vegyész volt az első, aki megizlethette a szaharinnak jellegzetesen erős édességét. 1879-ben egy szerves ve­­gyület tanulmányozása közben gyorsan enni igyekezett valamit. A tízórai kol­bász volt s a kutató meglepetve vette észre, hogy a húsnak rettentően édes íze van. Gondos kutatással derítette ki az­tán azt az anyagot, amely az édes izt elő­idézte s amelyet szaharinnak keresztelt el. A német tudós szabadalmazott szaharin­­készitő eljárása elsőnek az Egyesült Álla­mok földjén talált olyan gyárosra, aki hajlandó volt gyakorlati használatba venni s csupán később került sor európai gyár­tásra is. ( Kártékony-e a róka? Egy osztrák állattan-tudós alapos vizs­gálat alá vette a közönséges róka hasz­nára és kárára vonatkozó adatokat. A róka táplálékának átlag felét mezei egerek teszik ki, úgyhogy az Ausztria és Német­ország területén élő rókák évente kereken másfémiliárd mezei egeret pusztíta­nak el.­­ A mezei egerek egyévi gabonapusztí­­tása a rendelkezésre álló adatok alapján szintén kiszámítható s így a másfélmil­­liárd egér által egy év alatt elfogyasz­tott gabonamennyiség elegendő lett volna 75 ezer tehén, vagy 15 millió baromfi táplálására. A rókák egérirtása tehát ilyen hatalmas gabonamennyiséget ment meg minden évben a mezőgazdaság és az ál­lattenyésztés számára. A tanulmány adatai meggyőzően bizo­nyítják, hogy a károsnak tartott róka egérpusztításával számottevő hasznot hajt, ami bizonyos fokig kiegyenlíti a baromfi­ban és vadállományban mutatkozó kár­tételét. Rövid-galanteri-kötöttáru stb. nagyban és kicsinyben, nagy választékban WEISZFEILER Testvéreknél Brassó, Piata libertăţii 27 Telefon: 11—71.

Next