Népi Egység, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1946-05-01 / 98. szám
fr , ’ WShx9 elseje megünneplése a RMIWeS'feig dolgozóira irányítja a közérdeklődést. S a nap kivételes fényében számos olyan kérdés merül fel, mely nem pusztán a szorgos kezek munkájával foglalkozik. Hanem azt i9 megvizsgálja, hogy milyen életfeltételek között folyik a széles néprétegek mindennapi küzdelme és minő látszatja van e munkának? E helyen csak a falvak népével, az ország lakosságának többségével foglalkozunk, de nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy részükre a városok munkástömeges harcos kiállása biztosított jobb megélhetési lehetőségei Magyarlakta községeink ma többnyire jobb helyzetben élnek, mint az elmúlt évek bármelyikében. Eljött az az idő, amikor minden, amit a földből kihídnakSajtolni, megkapta a maga valódi értékét és a szántóvető ember is hozzájuthat azokhoz a javakhoz, amikről pár évvel ezelőtt még álmodozni sem mert Téglát téglára, cserepet cserédve. Ám vannak falvak, ahol végigrohajlott a háború és üszkös falak és a legszükségesebb kellékeiktől megfosztott hajlékok maradtak nyomában. És azonban a falu közössége és összefogása és kalákamunkája révén eltakarítja a romokat Téglát téglára, cserepet cserépre rak, hogy kárvallott osztályosát a nehezen mozgó hivatalos szervezet segélynyújtásáig talpra állítsa. A felperzsett gyümölcsfák is talán már ebben az évben új lombokat hajtanak itt, a munka ünnepére a májusfa kivirágzik. Mit tegyenek azonban a vénává tar megkímélte falvak, melyek a városok bombatámadásaiból csak ezüstfoszlányokat kaptak, hogy szálaikból énekes madarak fészket rakjanak maguknak? Mit tegyenek azok a szerencsés gazdák, akiknél a szárazság nem szikkasztja ki a zsenge hajtást a jég nem veri el az uj termést, csikók és borjak születnek, a tehenek sűrű tejet adnak, a hizók egyre gömbölyűdnek, az esztenán a juhok édes ordát és zsíros túrót szolgáltatnak s az udvaron libák, rucák menetelnek és fiatal csirkék hancuroznak. I . Mit tegyenek a földművesek. Ha fáradságos munkájukat siker koronázza és azért amit termelnek, súlyos ezreseket és még súlyosabb milliókat kapnak? Nos, vegyenek, mint eddig is tették, szerszámokat és gazdasági gépeket csináltassanak bakancsot és csizmát pótolják ruhaneműikben azt, amire leginkább szükségük van. Jusson pénz jó könyvre és gazdasági szakmunkákra és sohasem mulasszák el megvenni az új magyar demokratikus sajtó lapjait Egy pillanatra se felejtsék el, hogy szervezetünk, a MNSZ harcolt az igazságos földosztásért és újságjai mindig helyükön állottak, amikor a falvak népének kívánságaiért kellett síkra stállniok, vagy bármilyen jogos panaszt kellett szóvátenni. Hasznos beruházásokat! Mindenre áldozhat a falusi ember, ami jó és hasznos, de fölösleges dolgokra ne pazarolja és nehezen összeszedett garasait, még ha ezek a garasok ma milliókat is jelentenek. Ne vegyen zongorát amelyen senki sem fog játszani és ne vegyen kiselejtezett ízléstelen városi bútort, ami idegen marad szobájában és a falusi otthont elékteleníteni. Fölösleges pénzét hasznos beruházásba fektesse, amelynek jövedelmét még akkor is élvezheti, ha netán megint beáll a két sovány esztendő. Tatarozza házát és emelje fel megrokkant csűrét. Építsen új istállót és sertésólat, vagy bővítse ki a régit Csináljon takarmányszilókat hogy vitaminos táplálékot adhasson állatainak. Ne felejtkezzékmeg a veteményes kertről sem és létesítsen akár melegágyakat, akár üvegházakat, mert amit mesterségesen hamarább növel, olyan magas áron tudja eladni, hogybefektetése rövidesen megtérül. Azért is hívjuk fel a gazdatársadalom figyelmét az építésre, mint hasznos gazdasági beruházásra különösképpen most, mivel az ilyenszerz befektetések még a békeévekben sem voltak hasznoshajtók. A föld termékének alacsony ára már évtidek óta lehetetlenné tette akár a legméltányosabb kölcsönök igénybevételével is, egy korszerű istálló vagy sertéshizlalda létesítését. El kellett jönniök a mai időknek, amikor a mezőgazdasági termékek ötszáztól ezerszeres emelkedéstértek el, viszont az építési befektetés „alig"’ száz- kétszázszorosát teszik ki annak, amibe ezelőtt hat évvel kerültek volna. Egyszerűen megmondva annyit jelent ez, hogy a falu burgonyában, hízóállatban, tejben, vagy akár tojásban mérve, ötszörte olcsóbban épít ma, mint például 1039-ben. BBBMu . ..mam mm MUS ELSEJE, A MUNKA ÜNNEPE buzdítsa új lendületre a földmivestársadalmat . fff PRIG~S *0 Közös munka a Mindaz, amit egyes gazdáknak mondottunk, szolgáljon figyelmeztetésül a falusi közületeknek is. A községi szervezetek, szövetkezetek, egyesületek is használják ki a mai kínálkozó lehetőségeket. A művelődési ház, könyvtár, napközi gyermekotthon, bölcsődei iskolákról és óvodákról nem is beszélve, — éppen oly olcsón valósítható meg, mint akár egy tenyésztelep angora-nyulak számára. És sok mindenre van a gazdának szüksége, aminek megszerzése önnön erejét felülmúlja, de szerencsés társulással valmennyi falusi dolgozó javát szolgálja. Meg kel kísérelni a már sok helyen bő közös sikerért vált közös gazdasági gépközpontok létesítését, a vontatók együttes beszerzését, a cséplőgépet megvásároló és fenntartó társulások létrehozását Az okszerű gazdálkodásnak is számos olyan módja van, amit a kisember egymagában nem érhet el. Az ipari feldolgozásra szánt növények meghonosítása, tenyészállatok bevásárlása révén az állatállomány feljavítása és még számos teendő mind a közösség vállára nehezedik. A tennivalók adva vannak. Május elseje, a munka ünnepe adjon erőt és kitartást a földművestársadalomnak, hogy a biztató jövőnek új nekibuzdulással menjen elébe. (H. K.) MÁJUSI SEREGSZEMLE Az öntudatos ipari munkásság több évtizedes harca érlelte meg azt hogy most május elsejét a földkerekség majdnem minden országában szabadon ünnepelheti meg az egész dolgozó emberiség. Ma, amikor ennek az országnak minden rétege felvonul és ünnepel, ennek az ünnepnek kettős célja van: 1. Harc a még megbújó reakciós, soviniszta elejűek teljes megsemmisítéséért; 2. őszinte és becsületes munka mindnyájunk részéről az ország gazdasági helyzetének talpraállításáért. Ennek az országnak minden becsületesen gondolkodó polgára vállalja a harcot, a munkát a kettős cél megvalósításáért. Most nincsen nemesebb, szebb tennivalónk, mint az, hogy minden erőnkkel elfeledtessük az emberiséggel azokat a megpróbáltatásokat, melyeken az utóbbi évtizedekben keresztül ment. Erre azonban csak egyetlen mód van. Ez pedig az, hogy kiirtunk minden soviniszta, reakciós maradványt magunk közül. Kiirtjuk a beugratókat, akik még egyre izgatják a hiszékenyeket. Mert, sajnos, még vannak egyesek, akik ideig-óráig hiszitek a mézes-mázos szavakba öltöztetett hazugságoknak. Ezek azok, akik az idő kerekét — ha már vissza nem tudják forgatni — megállítani szeretnék. Ezeknek nem tetszik az, hogy egyenlő becsületes munkáért egyenlő bér jár nemzetiségi különbség nélkül Ha a város, ha az ország, ha a földkerekség minden zugában rájönnek arra az igazságra — és nincs messze az az idő, amikor erre rá fognak jönni, akkor ezek a maradványok, a hazugságok hirdetői és a népek közötti egyetértést akadályozó fasiszta ingyenélők hada eltűnik a fejlődés útjából, akkor május elseje a dolgozó népek minden rétegének a legszentebb, legmagasztosabb ünnepe lesz. 1946 május elseje seregszemle. Szemlét tartunk erőink felett. Számadást csinálunk és ígéretet teszünk arra, hogy a fennti kettős célért küzdeni fogunk munkánkkal, beszédeinkkel, hogy a fasiszta háború okozta sebeket begyógyítsuk és kiirtsuk annak a rendszernek a még meglévő maradványait, mely a dolgozó rétegeknek annyi szenvedést és megalázást okozott. Mi a magunk részéről szívünk minden melegével üdvözljük a szabad május elsejét. Mi is örülni tudunk minden olyan szabadságnak, amely a dolgozó rétegeket jogosítja fel. Hogy annyi elnyomás után felemelt fejjel, szabadon mondhassa minden dolgozó: Éljen a minden dolgozó réteget magában foglaló munkások szabad ! május elseje. a MNSZ Brassó megyei elnöke JAKAB JÁNOS ! Ment a világ, akik telepítették! Küzdelmes, munkás év után újra ünnepelünk. A második szabad május elsejét ünnepli meg ma az ország dolgozó tömege. Munkás és paraszt, értelmiségi, nő és férfi, agg és fiatal egy tömegbe olvadva, egy gondolattól vezetve, népesíti be a kis és nagy városok utcáit. A mai napon azoké a város, a világ, akik felépítették. A sok évtizedes, küzdelmes harcok eredményére ma helyezik el a győzelmet jelentő babért. Az ünneplő tömeg élén fiatal, életerős, mosolygó arcú ifjak állanak. Kemény öklük rátapad a zászlórudak fájára, arcuk a mosoly alatt is elszántságot és küzdelemre való készséget árul el. Ilyenkor nem lehet különbséget tenni köztük: melyik román, melyik magyar. Ifjút lehet csak látni, aki öntudatra ébredt és kész átvenni apja örökét, harcolni a jövőért. A mai május elsején világszerte már az ifjúság a mosató erő. Gyári munkás, diák és földműves ifjú ma közös céllal ünnepli a munka nagy napját. A jelszó talán a régi, csak új értelmet kapott. A cél csak a régi, de most mindnyájan küzdenek azért. Építeni, alkotni akarunk! Szabadságot, testvériséget, békét a föld minden népeivel. Fegyverünk legyen a munka! Az alkotó munka, melyet ma ünneplünk. Az évszázados kínai fát melyet az elmúlt rendszerek az ifjúság közé emeltek, mind elpusztultak s az omladékokon most maga az ifjúság épiti a saját jövőjét. A reakciós idők május elsején megtanítottak arra, hogy csak egységes erővel Vrodoc "Ullmas könyvnyomda Brassó, Hosszú u. 3. zerda, 1946 május 1. tudunk új alapokat adni az életünknek. A magyar ifjúság több forradalmi megmozdulásban is átérezte az egység elsöprő erejét Nem rajta múlott hogy a többi népek fiai nem csatlakoztak hozzájuk. De a múlt részünkre lezárult. Levontuk a tanulságot belőle, s most, hogy új lehetőségek nyíltak a világ ifjúságának egységesítésére, a magyar ifjúság ismét zászlóhordozója lesz az ügynek. Legyen a május elseje a munka és az ifjúság ünnepe. Legyen az ifjúság egysége a demokrata eszmék új eredménye. Vállvetve, munkával építsünk az új szellemben minden országot újra: mi a jövőt jelentő fiatalság. , S ha megértjük egymást, jövőnk biztosítva lesz. Apáink munkája nem vesz kárba és mi lerójjuk irántuk hálánkat azzal, Hogy egységünkkel biztosítjuk örökre s szabad május elsejét PÁLL FERENC A Magyar Népi Szövetség ifjúságának elnöke. Ezerédes Kosztolányi ajánlotta ezt a szót a szahari rímagyaritására. Kár ,"hogy nem vert gyökeret. Egyes szobatudósok szerint azért nem, mert a tiszta szaharin csak ötszázötvenszer édesebb a cukornál Persze így nem is kerül forgalomba. Először azért nem, mert a tiszta szaharin, illetve ezerédes szinte nem is használható, hiszen vízben nehezen oldódik, másodszor pedig mert ilyen túlzottan édes szert nem is lehetne kellő módon használni. Amióta a cukor különlegességi cikk lett, egyes országokban nagy keletje van a szaharinnak. A szaharin ugyanis ártalmatlan vegyszer, viszont tápláló ereje nincs.Szervezetünk felvenni ,vagy átalakítani nem bírja. Ezzel szemben édesít és ez nagy dolog akár teáról, akár tésztáról is legyen szó. Cukorbetegeknek pedig egyenesen nélkülözhetetlen segítség. Fahlberg német vegyész volt az első, aki megizlethette a szaharinnak jellegzetesen erős édességét. 1879-ben egy szerves vegyület tanulmányozása közben gyorsan enni igyekezett valamit. A tízórai kolbász volt s a kutató meglepetve vette észre, hogy a húsnak rettentően édes íze van. Gondos kutatással derítette ki aztán azt az anyagot, amely az édes izt előidézte s amelyet szaharinnak keresztelt el. A német tudós szabadalmazott szaharinkészitő eljárása elsőnek az Egyesült Államok földjén talált olyan gyárosra, aki hajlandó volt gyakorlati használatba venni s csupán később került sor európai gyártásra is. ( Kártékony-e a róka? Egy osztrák állattan-tudós alapos vizsgálat alá vette a közönséges róka hasznára és kárára vonatkozó adatokat. A róka táplálékának átlag felét mezei egerek teszik ki, úgyhogy az Ausztria és Németország területén élő rókák évente kereken másfémiliárd mezei egeret pusztítanak el. A mezei egerek egyévi gabonapusztítása a rendelkezésre álló adatok alapján szintén kiszámítható s így a másfélmilliárd egér által egy év alatt elfogyasztott gabonamennyiség elegendő lett volna 75 ezer tehén, vagy 15 millió baromfi táplálására. A rókák egérirtása tehát ilyen hatalmas gabonamennyiséget ment meg minden évben a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára. A tanulmány adatai meggyőzően bizonyítják, hogy a károsnak tartott róka egérpusztításával számottevő hasznot hajt, ami bizonyos fokig kiegyenlíti a baromfiban és vadállományban mutatkozó kártételét. Rövid-galanteri-kötöttáru stb. nagyban és kicsinyben, nagy választékban WEISZFEILER Testvéreknél Brassó, Piata libertăţii 27 Telefon: 11—71.