Népi Egység, 1946. június (3. évfolyam, 122-146. szám)

1946-06-01 / 122. szám

III. évf. 122 szám ára 200 fer Smabiis, 1.4f. Susiims . FI NÉPFŐISKOLA: az újszerű nevelés eszköze Az ember irtózik a szenvedéstől. Tőle telhetően védekezik is ellen­e. Ez a vé­dekezésse terelhette ősidőkben a művelő­dés ösvényére és ez hajtja ma a haladás utján is előre. A ruházkodás, 8 építkezés tudományát Tazért fejlesztette ki. Fárad­ságba kutatások nyomán megtanulta ma­gát orvosolni, hogy a növény és állatvilág okozta fájdalmas betegségek ellen is vé­dekezhessék. Ma már nem is tudna meg­élni nagyrafejlesztett építő, gép, ruházati és egyéb ipara, orvosi, mérnöki és egyéb tudománya nélkül. Egész mai kiterjedt ké­nyelmi berendezkedése és ezt szolgáló, immár betekinthetetlenné vált szellemi és anyagi termelő rendszere végső elemzés­ben nem más, mint a szenvedések elleni védekezés dús gyümölcse. De nemcsak a természet világa okoz az embernek szenvedést. A társadalom is. Mert a maga kezdetleges rendszereivel ,évezredek során sokféle elnyomást és kizsákmányolást tűrt meg és ezzel temér­dek szenvedést okozott az emberiségnek. A társadalom okozta szenvedések nem kevésbbé kiűzők, mint amiket a természet világa okoz. Az ember küzdelme ezért nemcsak a természet viszontagságos erői­­ellenében, hanem ezzel párhuzamosan lan­­kadattal­ul folyt a társadalom tömegszen­­vedéseket okozó rendszerei­ ellenében is. A felszabadító harcok forrása az elnyomó és kizsákmányoló erőkkel szemben telje­sen azonos azzal, amit az ember a ter­mészet kemény erőinek legyőzéséért foly­hat. Egymásbafonódó sorsszerű küz­delem ez a szenvedés ellen.­­ Ennek a kettős védekező Harcnak nem­csak az erőforrása, de a fegyvere is azo­­nos. A művelődés. Egyetlen hatásos szer ez a szenvedés ellen. Minél fájdalmasabb, mint ha elmaradt, műveletlen emberek, tehetetlen kiszolgáltatottságát kell szem­lélnünk a természet és a társadalom okoz­ta szenvedések odadobott zsákmányaként. Minden jóérzésű emberi mélyen megindít és tettre sarkat. A társadalomban még hlafafrilas erők szu­nyádnál, kiaknázatlanul, amelyek arra vár­nak, hogy a szenvedések elleni küzde­lemre felhasználják őket. De te­mén télen emberi szenvedés is vár még orvoslásra. Szerencsére a demokráciával a tömegek erői felszabadultak a népi fejlődés és ha­ladás előmozdítására és ezzel a szenvedés elleni harc is gyorsabb ütemet kaphat. Mi tudja a társadalom szuny­adó erőit felszabadító harcra mozgósítani a szen­vedés ellett? Az, ha a tömegek számára feltárulnak azok a lehetőségek, amelyek mellett a természet és a társadalom okozta szenvedések leküzdhetők. Nagy elemi csapások, járványok leküzdéséhez csakúgy tömegmegmozdulások kellenek, mint a szabadságharcokhoz. E célból a tö­megek felvilágosítása­ a leghatásosabb éb­resztő erő. . A tömegek szenvedés elleni harcában ezt a hatalmas erőt működésbe hozni a nevelés hivatott. Feladatköre a fentiek­ből önként folyik. Feltárni a tömegek szenvedéseinek okát poétikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt. Tudományos tisztasággal megvizsgálni az igy felvető­­dő kérdéseket és ebből folyó megismeré­seket a tömegek tudatába ültetni. A művelődés ősi útja ez. A népfőiskola is ezen az úton haladva tudja­ teljesíteni a természetes népi feladatát. Lényegesen el­üt a szokott iskolás oktató munkától. M­ert száraz tudás helyett élő megismerést nyújt. Rávezeti a­ tömegeket arra, hogy a maguk értelmi és szervezeti erőivel mikép szabadulhatnak meg különböző szenvedé­seiktől, de legalább is, hogy mikép keres­hetik meg a szabadulás útját? A népfőiskola a tömegek nevelője és ok­tatója. Ez­t a munkát a nép a maga köré­ből kiválogatódó, ,arra való legjava érté­kei segítségével végzi önmagán. A népfőiskola munkamódszere — a né­pi tömegek sajátjaként — az együttes munka. Olyképpen, hogy az ezen célra kiválogatódó értékek munkaközösségbe lépnek a népfőiskola feladatkörének tel­jesítésére. Ugyancsak a dolgok természetéből fo­lyik, hogy a népfőiskolának hármas te­vékenysége van: feltárni, tank­mniányozni és előadni. A munkaerőknek is ezzel a hármas cellal k kell­ a tömegek köréből ki­­válogolódniok. A munka különböző csoportok keretei­ben folytatható, úgy, amint azt a gyakor­lati munkacél megkívánja. A dolog ter­mészeténél fogva a szokott iskolás rend­szertől lényegesen eltér. Mert előre, hosszabb időre szigorúan megállapított merev rendszer és munkabeosztás helyett a célok és kérdések természetéhez állan­dóan alkalmazkodó, hajlékony rendszer­rel kell dolgoznia. A lakás, táplálkozás, ruházkodás, mun­ka és erőkifejtés, szórakozás — az ember élettevékenységének valamennyi irányá­ban, a fölvetődő kérdéseket minden ol­dalukról­ meg kell vizsgálnia. Tehát a kér­déseknek a különböző munkacsoportok futószalagján kell áthaladniuk, míg kellő erejű megismeréssé tisztázódhatnak. Ha ez megtörtént, az előadásnak hasonlókép minden lényeges oldalról­ meg kell világí­tania a kérdést. Egyidejűleg tehát több előadónak kell részt vennie ugyanazon kérdésnek az ismertetésén. Az előadásnak is tehát épúgy együttes munkának kell lennie, mint amilyen volt ezt megelőzőleg a tanulmányi munka. Mindez a dolgok természetéből folyó szükséglet. Ez azt is jelenti, hogy ha holt nap UJ 'alakban nyilatkozik meg a szük­ség, akkor ahhoz kell majd alkalmazkod­­nia a’ munka módjának. Az is a dolog természetéből’ folyik, hogy a népfőiskolának, úgyis mint a tö­megek oktató és nevelő szervének anyagi fenntartása a tömegek feladata. Ha a tö­megek sajátjuknak vallják, el is fogják tartani a népfőiskolát. Ha nem, az a nép­főiskola nem is érdemli meg, hogy fenn­tartsák. Mert a népfőiskola a tömegszük­séglet talajában gyökerezik. Tehát csakis onnan szerezheti be szellemi és anyagi fenntartásának is a szükségeteit. Nagy Mihály A igazságügyminiszter nyilvános megvitatás alá bocsátotta a demokratikus elveken települő új választási törvény tervezetet Forradalmi alitások a tervezet szövegében — A háborús bűnösök, valamint a volt német népközösség tagjai nem lesznek választók és választhatók (Bukarest) Az igazságügym­inisztérium tegnap közzétette az ú­­j választási törvény tervezetét. Ezzel egyidőben Patrascanu Lucretiu igazságügyminiszter nyilatkozott a sajtó képviselőinek az ú­j választási tör­vénnyel kapcsolatban. Az igazságügymi­­niszter rámutatott arra, hogy az új tör­vénytervezet a legszélesebb demokrati­kus elvek figyelembevételével és alkalma­zásával készült. A Patrascami-féle javaslat két egymás­tól független, de gyorsan összefüggő tör­vénytervezetből áll. Az első a törvényho­zás szervének, a képviselőháznak meg­szervezéséből, a második a választási el­járás rendezéséről szól. Az új törvénytervezetek egyébként for­radalmi újításokat tartalmaznak. Többek közt fontos intézkedés, hogy megszünteti a két­kamarás eddigi rendszert. Nem lesz többé szenátus, a választó és választható­ság jogát kiterjesztették az ifjúságra és nőkre és bevezették a választási arányla­­gosságot. — Az új törvénytervezetet — mondotta az igazságügyminiszter — valamennyi ha­tóság, párt és politikai szervezet rendel­kezésére bocsátottuk, hogy azt nyilváno­san, a sajtóban is megvitassák. Fontos­nak tartjuk, hogy a törvény tervezetét minden állampolgár ismerje, megvitassa és bírálatát, észrevételeit esetleges mó­dosító javaslatait az igazságügyminiszté­­rium tudomására hozza, hogy a törvény végleges megalkotásánál ezeket is figye­lembe lehessen venni. Kérigazgatói és megyefőnöki állást töltöt­tek be; akik az 1940 november 21. tör­­vény alapján alakított német népközösség tagjai voltak; akiket a tisztogatási­ törvény alapján végleg kiselejteztek. További újítása a törvénynek az, hogy a rosszul összehajtogatott szavazólapok nem jelentik a a szavazat megsemmisülését, ha a szavazás titkosságait tiszteletben tart­ják. Amennyiben az elnök a szavazólapot tévedésből szétnyitja, új lapot köteles ne­ki adni.­­ A választási szabadság biztosítása Az új törvénytervezet rendkívül szigo­rú büntetéseket ír elő a választási vissza­élésekre. Különös szigorral jár el a tör­vény azokkal szemben, akik erőszakkal igyekeznek valakit befolyásolni, vagy a­ szavazástól való tartózkodásra bírni. A katonai szolgálatot teljesítők ott szav­­vaznak ,ahol csapattestük tartózkodik. E­­zeket az illetékes katonai parancsnoksá­gok hivatalból veszik fel a választási lajs­tromra, amelyet legkésőbb a szavazás idő­pontja előtt 15 nappal kötelesek benyújta­ni. A szavazás napján valamennyi köz- és magánalkalmazott fizetéses szabadságot élvez. Ott, ahol a munka természete miatt nem hiányozt­atik valamennyi alkalmazott, csoporton kint mennék szavazni Amint az igazságügyminiszter nyilatko­zata mondja: a két­­törvénytervezet hóna­­­pok fáradhatatlan munkájának eredménye. A tervezetek a legszélesebb demokratikus elveken épülnek fel S teljesen újjáalkotják a Romániában eddig ismert választási módszereket. Ezenfelül pedig figyelemreméltó vonása a törvényhozó eljárásnak, hogy — mint a lakbértörvény esetében is — a választási törvény tervezetét i nyilvános megvitatás alá bocsátják és így a beérkezett meg­jegyzések és javaslatok alapján a legal­kalmasabb szövegezési alakulhat ki. neaszanik a szenátus A törvénytervezet a következő fonto­sabb újításokat tartalmazza: A törvénytervezet hangsúlyozza, hogy a törvényhozó testület a nép akaratát képviseli s a nép ad neki törvényhozói hatalmat. A nemzet képviselői egyetlen testületet alkotnak : a képviselőházat, így tehát a szenátus intézménye megszűnik. A törvényalkotást a képviselőtestület és az Uralkodó együttesen gyakorolják. Tör­vényt csak a szabad megvitatás és a képviselőház többségével történt megsza­vazás után­ lehet királyi szentesítésre elő­terjeszteni. A kép­viselőház minden év október 15-én ül össze minden külön összehívás nélkül, kivéve, ha­ az Uralkodó hamarább nem hívja össze. Az ülésszak ideje 8 hónap, beleértve a szünnapokat is. A képviselőház határozatait szótöbbség­gel hozza, kivéve azon eseteket, ahol az alkotmány másként intézkedik. A képvi­selőház ülésein legalább egy miniszter je­lenléte szükséges. A képviselőh­áznak joga van minden közügyben vizsgálatot tartani. Tudta és beleegyezése nélkül semmilyen fegyveres erőt nem szabad a képviselőház bejáratai­nál vagy az épület körül elhelyezni. A tmimi törvény rendelkezései Minden 19-21 életévét betöltött román állampolgárnak választási joga van. Képviselőnek választható minden Ro­mániában Fakó 23-ik életévét betöltött ro­mán állampolgár. A nők ugyanolyan választási és választ­hatósági joggal rendelkeznek, mint a férfiak. Az eddigi rendszerrel ellentétben válasz­tók és választhatók a tényleges és behí­­vott katonák, valamint a köztisztviselők is. A képviselőválasztások választási listá­val, választói körzetenként történnek álta­lános, egyenlő, közvetlen és titkos szava­zás útján. Minden megye külön választási körze­tet képez. A megye minden­­40.000 lakó­ja után egy képviselőt választanak. A ma­radék lakosság, amennyiben meghaladja a 20 ezer lelket, még egy képviselőt vá­laszthat. A 20 ezernél kisebb töredék nem jön számításba. Háborús bűnösök, kiselejtezettek és a volt német népközösség tagjai nem válasz­tanak és nem választottak. A törvény a továbbiakban részletesen felsorolja mindazokat, akik nem választ­hatnak és nem választhatók meg. A régi választási törvényekben is meghatározott közönséges bűnözőkön és egyéb okokon kívül az új törvénytervezet a következő pótintézkedéseket tartalmazza: Nem választhatnak és nem választhatók: háborús bűnökért, vagy az ország romlái­­­­sának előidézéséért elítéltek; akik 1940 szeptember 6 és 1944 augusztus 23 között miniszteri,­ államtitkár, minisztériumi ve- Elindult az első vasúti szerelvény a magyarországi ínséges gyermekekért (Nagy­várad) Mint a Népi Egység meg­írta, a magyarországi gyermekek nyara­lása ügyében a Nemzeti Segély tagjai nem­régiben tárgyalásokat folytattak a kor­mány illetékes szerveivel, valamint Szabó Bénivel, a Romániai Magyar Segélyező Bizottság vezetőjével. Ennek eredményeképpen már a napok­­ban megérkezik­­Biharpüspökin keresztül az első vonat, amely a magyarországi gyermekeket hozza a jószívvel ajánlkozó vendéglátó családokhoz. Az első csoport ínséges gyermek Budapesten készen áll és egy román vasúti szerelvény el is indult értük Budapestre. Az érkező gyermekeket a régi király­ságban és Háromszéken fogják elhelyezni. A következő szerelvénnyel érkezőket pe­dig bihar megyei családok között osztják szét.

Next