Népi Egység, 1946. július (3. évfolyam, 147-172. szám)
1946-07-28 / 170. szám
2. oldal —— HÍREK — Ahány ház, annyi szokás szól a közmondás, de azért nem éppen szokás nálunk a közlemények címeit öszszecserélni, ha egyszer meg is történt. Lapunk 169. számának negyedik oldalán Ferencz Albertról szóló tudósításunk helyes ríme „Gyergyóban némi tréfa a demokrácia”. A kügénfalvai verekedésről beszámoló cikkünk helyes címe pedig „Ahány ház, annyi szokás”. — A MNSZ Brassó-borottyai tagozata hétfőn este 8 órakor tartja taggyűlését,, tekintettel a ref,agy házi isteníiszeretre, mely cím 0. 6 órakor kezdődik. — Esperesi vizitáció alkalmából ünnepi ismertiszteletlesz július 29- én, hétfőn d. u. 6 órakor a brassói református nagytemplomban és a Derestyei-uti kis templomban,, este 7 órakor a Gyár-uti és Szentpéteri-Uti imaházakban. A Brassói Bombakárosultak Egyesülete kéri tagjait, hogy jelenjenek meg, vasárnap, 1946. július 28-án, fél 10 órakor a „România libera” termében tartandó közgyűlésen. A brassói Arlus előadást tartott. Július 18-án délutáni 3 órakor értékes előadás hangzott el a brassói Teutsch-gépgyárban. Az Artus Stal rendezett összejövetelen Szabó Zoltánn dr. tartott egészségügyi előadást „A közegészségügy a Szovjetszövetségben** címmel. Tekintettel arra, hogy a megjelentek nagyobb része magyar volt, az előadás is magyar nyelven hangzott el. Utána a gyári bizottság elnöke mondott köszönetet az Arimnak azért, hogy ilyen értékes előadásokkal keresi fel a munkásokat. A cipő és bőripari munkások szakszervezete kéri összes tagjait, hogy 1946 július 29-én, hétfőn délután fél hat órakor jelenjettek meg a Szabadság tér 26 szám alatt tartandó rendkívüli közgyűlésen. Tekintettel a tárgy fontosságára, a megjelenés kötelező. — A ruházati ipari munkások szakszervezete Vasárnap, 1946 július 28-án erdei ünnepélyt rendez a Rakodó-völgyi Tampa-vendéglőben. Falatozó, tombola, tekeverseny és kifürdő zene várja az érdeklődőket — A Hakoah sportegylet Szerdán, július 31-éra este 7 órakor vezetőségi ülést tart a Regal kávéház helyiségeiben. A tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. Elfogtak egy rég körözött betörőt A brassói rendőrség tegnapelőtt fogta el Godina Constantin repülőgyári munkást, aki még juratus 23-án hajtott végre betörést. Az efíitett napon feltörte Marinescu Spirea lakásán aSzekrényt, ahonnan ruhaneműt és egyéb értéktárgyakat vitt el. A házkutatás alkalmával Godinánál a lopott holmik egy részét megtalálták, míg másik részét már értékesítette. — Hurokra került burgonyatolvajok. Julius 24-én Brumau Aurel, Marian Stefan és Brumarea km hosszúfalusi, Stamate Hustu giurgiui lakos, valamint Apostolache Anton és Spiridon Pana ismeretlen lakhelyű egyének a brassói méheskert területéről 6 zsák burgonyát loptak el. A nyomozás folytatása végett az ügyet átadták a brassó-méheskerti csendőrségnek. — Meghiúsult gépkocsirablás Brassóban. Július 22-én Balogh István, Közép utca 12 szám alatti lakos, a Gaz Metan-társaság munkása és Toma Alexandru pincér, Román Templom utca 38 szám alatti lakos el akarta lopni a Hátulsó és Román Templom utca sarkán veszteglő 366. Bv. jelzésű személygépkocsit A gépkocsi vezetője a közeli vendéglőben tartózkodott. Az inditókulcs a gépkocsiban volt és igy a tetteseknek sikerült elindulniok. A kormánynál Balogh ült, aki azonban megijedt egy rendőrtől és nekihajtott egy villanypóznárnak. Torna a fején súlyosan megsebesült, Baloghnak nem történt semmi baja. A kár meghaladja a 6 millió lejt. A székelyföldi állatállomány megmentése Javaslatok az állatértékesítés biztosítására A szárazság okozta takarmányhiány nehéz helyzetet teremtett a székelyföldi gazdák között. Máris nagy gondot okoz, hogyan teleltessék ki állataikat. A meglévő takarmánykészlet legfeljebb a meglévő állatállomány egynegyedrészének a téli ellátására elegendő. Érthető tehát, hogy mindenki tul akar adni a „feleslegen” s ezért a marhaárak zuhanásszerűen esnek. Pedig ez a helyzet a gazdák anyagi romlását vonja maga után. Komoly megfontolásra volna szükség, miként lehetne a leghatásosabban segíteni a helyzeten. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a takarmányhiány sokkal nagyobb mérvű, mintsem, hogy a takarmánysegély kiutalása segíthetne a helyzeten. Kormánytámogatásra szükség van a pillanatnyi helyzet megmentésére, de egyszerű segélyezéssel nem lehet orvosolni a bajt. Nagyszabású és tervszerű gyakorlati megoldásra van tehát szükség, annál is inkább, mivel országos érdek, hogy állatállományunk jövője biztosítassék. Érdekelt gazdák és szakemberek körében máris több megoldási lehetőség merült fel az állatállományban fekvő nemzeti vagyon biztosítása érdekében, így felvetették, nem lehetne-e a Szovjetszövetséggel szemben felnnálló jóvátételi kötelezettségek fejében állatokat állni? Ez megmentené a gazdákat a csődbejutástól s a jövőre még mindig megvolna a lehetőségük, hogy a most eladott állataikat pótolják. Nem kevésbbé érdekes az az indítvány, amely konzervgyár létesítését ajánlja. Ha akadna vállalkozó, sok húst lehetne meg, menteni és egyúttal javíítani a közellátást. Biztosra vesszük, hogy a Groza-kler-t mány illetékes szervei nagy ügyeimet szentelnek ennek a fontos kérdésnek és sürgősen megtanácskozzák az érdekeltek bevonásával a legszükségesebb teendőket. A kérdés ,gyors megoldására azért van szükség, mert az állatok ellátása a tavasz és nyár folyamán nem volt olyan, hogy meghízhattak volna és ennélfogva már most igen kevés a felesleges súly rajtuk, őszig, ha nem sikerül megoldani az állatértékesítést, a fogyasztás szempontjából is súlyos károk származnak, mert az állatok minden nap soványabbak lesznek s igy minőségileg és mennyiségileg is sokat veszítenek. BAKAY DOMOKOS A Magyar Népi Szövetség csíkmegyei választási értekezlete (Csíkszereda.) Július 21-én, vasárnap Összegyűltek Csíkmegye falvaiból a szervezetek vezetői, egyházak, iskolák, testvérszervezetek, üzemek és más közületek kiküldöttei, hogy közös értekezleten beszéljék meg az elkövetkező választások tennivalóit. A nagy munkaidő ellenére is szép számmal jelent meg a környék magyarsága. A vármegyeháza dísztermét megtöltő közönség tapsai közepette Oláh Péter megyei elnök megnyitó szavai utá Albert Vilmos gimnatanár megemlékezett a Petőfi-hét és a Petőfi-ünnnepélyek jelentőségéről. Ferencz Imre megyefőnökhelyettes a választási törvényt ismertette. Nagy hatást kiváltó beszédében rámutatott a Magyar Népi Szövetség helyes politikájára. Feltétlen szükség van — mondotta — minden magyar testvér segítségére. Az elkövetkezendő nagy erőpróbában a gyárostól elkezdve az utolsó napszámosig mindenkinek részt kell vennie a demokratikus erők oldalán vívandó küzdelemben. Mátyás József földműves, országos végrehajtó bizottsági tag beszédében a magyar egységről szólott. Blénesszi Véned intézőbizottsági tag és SzőkeMihály, a Csíkszeredai mezőgazdasági iskola nagy tekintélynek örvendő nyugdíjas igazgatója a demokrácia szellemétől áthatott beszédeikben foglalkoztak a Magyar Népi Szövetséget érintő kérdésekkel, valamint a választásokkal. Mindketten megegyeztek abban, hogy a MNSZ a romániai demokrácia oldalán jó úton indult el és halad. Csak hálával beszélhetünk azokról az emberekről — mondotta Szőke Mihály, — akik a múltban a MADOSZ működése idején kockára tették életüket és szbadságukat, hogy az előre látott történelmi pillanatban legyen, áldva cserben hagyott nép élére álljon és tovább vezesse, azon az útón, melyen ma a szabadságra és békére szántruhozó népek menetelnek a népi demokrácia beteljesülése felé. Részeg Győző múlt világháborús hadirokkant és újságíró igaz lelkesedést kiváltó beszédében szólt a MNSZ-ről és annak vezetőiről. Nekik köszönhetjük — mondta — hogy mikor minden vezető magára hagyta a népet, megteremtették a népi demokrácia alapfeltételeit, melybe, ha beleilleszkedünk, soha nem remélt gazdasági és szellemi fejlődést eredményez. A hadirokkanttak nevében kérte a MNSZ vezetőségét, hogy az elkövetkezendő választásokon juttassanak egy képviselői helyet a hadirokkantaknak is. Madarász Helén, a romániai nők demokrata szervezetének kiküldötte, aki éppen Csíkszeredában tartózkodott, a németek ellen harcoló francia, jugoszláv és orosz anyákról szólott. Vargancsik Lajos megyei tittkár, az udvarhelyi nagygyűlésről tartott beszámolót Majd több felszólalás után Bákai Domokos összegezte az elhangzottakat. Rámutatott arra, hogy mit jelent az elkövetkezendő választás a romániai magyarság számára. A megnyert szabadság és jogok elvesztése — mondotta — végzetes lehet számunkra. Ezen választáson való részvétel fogja bebizonyítani, hogy ki akarja valóban a magyar egységet és a demokráciát. A gyűlés Oláh Péter összefogásra buzdító szavaival ért véget Spartgarország Bálint György, a kiváló publiista és esszéista, aki a fasizmus áldozata lett, 1936 táján könyvet írt spanyolországi Utazásáról. Az országot ekkor már forrongó hangulatban találta. Könyve akkor nem jelenhetett meg, a kész, kinyomott íveketa németek elégették. Ebből az útinaplóból idézzük azt, amit Bálint György a spanyol társadalom helyzetéről írt: "A spanyol lakosság két százalékának kezében van a föld hatvannyolc százaléka. Egymillió hektáron egymillió törpebirtokos szorong, az egyháznak viszont négy és félmillió hektár földje van. Egymillió törpebirtokos, kétmilló zsellér, hárommillió földtelen napszámos éli állati életét a rosszul öntözött, elhanyagolt spanyol földeken. A nagybirtokom a termőföld egy része parlag, nem érdemes megművelni, mert különbel esnének a gabonaárak. — Vannak falvak, melyek teljes egészükben, iskolástól, templomostól a földesúr tulajdonai. Vannak zsellérek, akiknek ősi jogszabályok alapján még házasodniok sem szabad a földesúr engedelme nélkül. A lakosság negyvenhárom százaléka írástudatlan. A szegény parasztok jórésze istállóban, csűrben, vagy ablaktalan kunyhóban él. Táplálékuk a kenyér és az olajbogyó. A gyermekhalandóság ebben az országban a legnagyobb. íme a spanyol valóság, amelytől csakugyan csak iszonyodni lehet. De a valóságiszonynak több uiódja van. "A valóságot is féltét fogadni, vagy fel lehet borítani. A grandok, a csodálatos hangzású arisztokrata nevek viselői ridegen megrögzött, ősi életformákkal tagadják le a valóságot, mellyel kínos volna foglalkozni. Áldozataik viszont a sűrű és beteg valóság felbontását akarják.” — Szolgálatos gyógyszeruárak Brassóban:. Szombaton: Cuteanu, Hosszú utca 1 és Voith, Vasút utca 53. Vasárnap: Neustädter, Szabadság tér 5 és Lukas, Vasút utca 20. Hétfőn: Jekelius, Kapu utca. 17. és Masu, Kút utca 74. * Orvosi hír. Dr. Klier, ortopéd specialista, izületi és csontbántalmak, sportsérülések, visszértágulások kezelésében, áthelyezte rendelőjét Brassó, Lópiac 20Ferdete templommal szemben. Rendelő telefonszáma 18-67, lakás 34-48. Vasárnap 1946. július 28. Művészet és Művelődés -ép- Az Erdélyi Népi Levéltár pályázata Petőfi-mellék gyűjtésére (Kolozsvár) A magyar nép egy pillanatig sem tudott" belenyugodni" abba, hogy legkedvesebb fia, Petőfi Sándor, a segesvári csatában olyan fiatalon életét veszttette. Haláláról mende-mondák keletkeztek, szájról-szájra jártak é s apáról fiával öröklődtek. Voltak,, akik álruhában bujdosóivá vélték látni, mások szibériai fogságban találkoztak vele, sőt a népi képzelet törvényei szerint a költő a mesési kalandok egész csodálatos sorozatát élte át. Az, hogy közöttünk élő ember egy egész nép dédelgetett mesehősévé váljék, a legritkább jelenségek közé tartozik s így Petőfi-mesék, Petőfi halhatatlanságának: legfényesebb bizonyítékai. Petőfi haláláról, bujdosásairól és csodálatos kalandjairól való népi vélekedések összegyűjtése Erdélyben, Petőfi halálának s állítólagos bujkálásának helyén a legszentebb kötelességünk. Ha egy kissé kérdezgetünk, érdeklődünk, talán a mi, falunkban is értékes Petőfi-mesékre akadhatunk. Az Erdélyi Népi Levéltár felismerte e mesékben rejlő nemzeti és tudományos tanulságot, kéréssel fordul" mind a falvak népéhez, mind lelkészeihez, tanítóihoz. Írják le a náluk ismeretes Petőfi-mesét és küldjék be a Falvak Népe szerkesztősége címére: Cluj—Kolozsvár, Piaţa Libertăţii — Szabadság tér 5. A Levéltár — szerény anyagi körülményeihez képest — bármilyen kis, jelentéktelen küldeményt Petőfi két prózai művével, „A nagyapa” című elbeszéléssel és „A 48-as napló”-val hálál meg. Ennnél sokkalta nagyobb jutalom lehet azonban a mesegyűjtő számára az a tudat, hogy Petőfi halála után közel száz évvel a maga módján ő is értékes adattal siethet a halhatatlan költő emlékét és jelentőségét szolgáló tudomány segítségére. A mesék beküldésének határideje 1946 szeptember 15. Román Petőfi-est a rádióban (Bukarest.) Pénteken este 9 órára a bukaresti rádió román nyelvű Petőfiestet vett műsorára az „Erdélyi óra” keretében. A műsor egyes számait a Román írószövetség állította össze. Petőfiről Eftimil Victor, a jeles román Hó és drámaszerző tart előadást, majd több Petőfi-verset olvasnak fel Costa Carei kiváló román műfordító új tolmácsolásában. A román rádió Petőfi-estje a Magyar Népi Szövetség országos Petőfi-hete alkalmából hűen tükrözi a román és maggyar írók közös munkáját az országban együttélő népek megbékéltetésére s ujabb állomása a nemzetközi viszonylatokban is fejlődő Petőfi-kurtusznak. * Brassói mozgók műsora: Aro: A különc vátár. — Astra: A nagymama. — Capitol: Románc hármasban. — Gorse: Dunaparti randevú (magyar film). — Lumina: Előre! — Redut: Csak névleg... — Scala: A Notre Dame-i toronyőr.