Népi Egység, 1946. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1946-08-01 / 173. szám

. évf., 173. szám 7 óra 200 lej Csütörtök, 1946. augusztus * Bejegyezve a brassói törvényszéken O. N­. 1768/1944 szám alatt Engedélyezte: Cenzura Militară a Presei sule No.1437.7. X.1944­­ Előfizetés egy hónapra 4500 lej HIRDETÉSI DIJAK: Keretes hirdetések: Hirdetési oldalon előírás nélkül 500 lej, szövegoldalon előírással 700 lej négy­zetcentiméterenként. Gyászjelentés 600 lej négyzetcentiméte­renkénti Díjak előre fizetendők. Kiadók, órák d. e. 8-2. d. u. 3-5. termins nem­zhezett a román b£keszerz0áes szövege Valószínűleg augusztus 5-én átázik a kormányküldöttség parisba Bidaalf megnyító beszéde (Paris.) A világ közvéleményének fi­gyelme a parisi Luxembourg palota felé fordul, ah­ol a 21 nemzet kiküldött kép­viselői hosszú időre megszabják a világ új sorsát és képét. Tegnapi számunkban részleteken be­l Romániával kötendő békeszerződés tervezete hetven cikkelyt és egy beveze­tőt tartalmaz.­­ A bevezető a következőképpen szól: Az Egyesült Államok, a Szovjetszövet­ség, Nagybritannia, Franciaország, Kína, Ausztrália, Belgium, a Bielorusz szovjet­köztársaság, Brazília, Hollandia, Görög­ország, India, Kanada, Új-Zeeland, Nor­végia, Lengyelország, az Ukrán Köztár­saság, Csehszlovákia, Etiópia, Jugoszlá­­vfel­ér éi a Délafriikai Unió egyesült hatal­mak részéről egyrészt, másrészt pedig számoltunk a béketárgyalások ünnepélyes megnyitójáról. A mai nap kiemelkedő ese­ménye a Romániával kötendő békeszerző­dés szövege, amelyet légi után küldöttek meg a román kormánynak,­­ Románia kijelentik a háborús­­állapot meg­szűnését és megkötik a jelen békeszerző­dést. A békeszerződés tervezetének több ré­sze van. Az első Románia határaival fog­lalkozik. (Ezt a kérdést előzőleg megtár­gyalták és ismertették a közvéleménnyel.) A második rész a román fennhatóság alatt álló területeken élő személyek em­beri és szabadságjogainak biztosítását tárgyalja, faji, nyelvi és vallási különbség nélkül.­­ A harmadik rész a nemzetközi egyezmé­nyekkel foglalkozik. A békeszerződés továbbá kötelezi Ro­mániát a háborús bűnösök letartóztatása­­ra és bíróság elé való állítására, tekintet nélkül­­a­ háborús bűnös nemzetiségére. A szerződéstervezet negyedik része a hajózási, katonai és légi kérdéseket sza­bályozza. A befejező rész a jóvátétel é­s a szövet­séges és egyesült nemzetek területén le­vő román javak sorsát tárgyalja. A békeszerződést mind a szövetséges, és egyesült nemzetek­ mind Románia alá­írják. Az aláíráshoz szükséges kellékeket a Francia Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni. A békeszerződés az alá­írás pillanatában lép életbe. A békeszer­ződés ere­deti szövege a Francia Köztársa­ság irattárában marad. Minden aláíró fél hitelesített másolatot kap a szerződés szöv­­­vegéről. A román békeszerződés szövege r Minisztertanács a ft€Keszerz®d€s slagédei (Bukarest.) A román külügyminisztéri­um szombaton kapta kézhez a külügymi­­niszterhelyettesek által megszerkesztett bé­keszerződés tervezetét, amely­­most kerül a 21 nemzet ál­tal összehívott békeérte­kezleten tárgyalásra. A­­12 oldalt kitevő szöveget légi utón kézbesítették a ro­mán kormánynak.­­ A békeszerződéstervezet megérkezté­inek hírére azonnal a fővárosba siettek az illetékes miniszterek, élükön Groza Pét­­er dr. miniszterelnökkel. Í Valószínű, hogy még a mai­­nap folyamán miniszterközi tanácsot tartanak a­­külügyminisztérium­­ban, ezt teljes számú minisztertanács kö­veti. Mint már jelentettük,­­a holnapi nap folyamán repül Párisba a román szakér­tőbizottság második csoportja,­­amely a Romániát képviselő küldöttség oldalán fog dolgozni a párisi békeértekezleten. Ami a Tătărescu, Vătrășcanu és Von­tec miniszterekből álló kormányküldöttséget illeti, ez azonnal útrakel Párisba, mihelyt az értekezlet teljes ülésén kiadandó meg­hívót kézhez kapják. Tekintve a tárgya­lások napirendjét, ez valószí­nűleg augusz­tus 5-re várható. \ ,' ! ; ; j ! Az általános békettlefterlet meginyitása Hétfőn­ délben pontosan 1 óra 3 perc­kor a Luxembourg palotában­ megnyílt a 21 nemzet általános békeértekezlete. Pontosan 3 órakor a terem ajtajában el­sőnek Byrney északamerikai, majd Molo­tov szovjet és Bevin brit külügyminisz­ter jelentek m­eg. Nem sokkal ezután Ri­­dault francia miniszterelnök és külügy­miniszter elfoglalta az elnöki széket. Mikor felemelkedett helyéről, hogy megnyitó beszédét elmondja, a karzatokat zsúfo­lásig megtöltő közönség tapsviharban tört ki, majd néma csend lett. A béke­értekezlet megkezdődött. Megnyitó beszédében Bidault utalt ar­ra, hogy Franciaország 30 év leforgása alatt immár másodszor látja vendégül a békeértekezletet, amelyen a győztes ha­talmak a borzalmas háborúk befejezése utáni erőfeszítéseket tesznek a béke meg­teremtésére. Az 1914—1918-as háború u­­táni összeülló értekezletek olyan javasla­­­tokat ajánlottak a világnak, amelyek nem­­tudták megakadályozni egy újabb és még borzalmasabb háború kitörését. Bármit­ svem hibákat követtek el, a kudarc fő oka abban keresendő, hogy a két nagyhata­lom, amelynek fegyvere súlyosan esett a Tatba, nem vett részt a béke elrendezés­­ében. A gyengeség e legfőbb oka többé nem forog fenn. A­­tárgyalásokéin most minden demokratikus ország részt vesz. Blöff a Déké óta fa Bldault ezután a békeszerződések meg­szerkesztésére kifejtett erőfeszí­tésekről be­szélt, majd a demokrácia alap­­elveit körvonalazta. Franciaországgal felfogása szerint a demokrácia alap­­vető szabálya, hogy a határozat­nak csak­ akkor van igazi értéke, ha elő­zetesen azt nyíltan megvitatták az összes érdekeltek és amikor mindazok, akik a felelősséget vállalják és akik a következ­ményeket vállalják­, őszintén hozzájárulnak. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — A világ hosszas szenvedése,, a népek türelmes várakozása, a gyengék nyugta­­lankodása, az egyszerű lelkületű és iglaz­­szívű emberek végtelen­ reménykedése, a­­mi most mi­nd felénk irányul és azt kí­vánja, hogy örökre űzzük el a szerencsét­lenségek prófétáinak gonosz jóslatait és mélyítsük ki a kölcsönös megértést az igazság, a szabadság szolgálatában a há­borúnak nevezett istencsapástól megsza­badult emberiség érdekében. Valameny­­nyien megszenvedtünk. Ütött az óra, hogy ehhez a munkához hozzálássunk és sikerrel befejezzük. Kacsa Márton lett Csik uj megyeffondlt© (Csik­zereda.)Balot Mor­á'y CsikVárm­egye eddigi megyefőnöke, aki másfél éven keresztül vezette a vármegye ügyeit, július 26-án betegségére való hivatkozással le­­mondott. Helyébe a belügyminisztérium a Demokratikus Pártok Tömbjének javasla­tára Kósa Mártoni vácít csik Verebesi tanítót nevezte ki. Bálint Mihály nehéz időben kezdte meg a munkát. Demokratikus magatartá­sával­­és kiváló szakértelmével nagy szeretetre és megbecsülésre tett szert. Az új új főispán Kacsa Márton szintén régi demokrata harcos. Eddig nem dolgozott a köz­­igazgatásban, de kitűnő érzékével bizonyára hamarosan megszerzi a szükséges gyakorlatot a megye vezetésére és eddig szűkebb körben végzett munkásságát e­­redményesen fogja kiterjeszteni a megye egész területére. Petőfi-ü­nnepségek szerte az országban Bukarest (Bukarest.) A bukaresti Petőfi-ünnep­­séget a Szenátus épületében tartották m­eg a Magyar Népi Szövetség bukaresti Szervezete és a Román-Magyar Társaság rendezésében. Az ünnepségen megjelen­tek a bukaresti magyar követség részéről G­y­ö­n­­g­y­ö­s­s­y István köv­etségi ta­nácsos, Gyallai Pap Domokos kö­­vetségi­­titkár és Keresztes Zoltán, a jugoszláv követség részéről Ml­a­d­i­n­o­v Milovani személyzeti főnök, a román írók köréből Eftimiu Victor, a román­ Író­szövetség elnöke, C­o­c­e­a N. D. a román­­opera és nemzeti színház vezérigazgatója, a Román-Magyar Társaság képviseletében Thoader tanár, továbbá Rapp Ká­roly a bukaresti MNSZ szervezetének el­nöke, Pap Antal dr. a Magyar Népi Szö­vetség országos alelnök­e, és nagyszámú ünneplő közönség. Rapp Károly, a helyi MNSZ elnök meg­nyitó beszédében Petőfi munkásságát méltatta. Ezután Eftimiu Victor a nagy román­ iró tartott nagyhatású emlékbeszé­det, a Román írószövetség nevébe­n. Be­­­szédében párhuzamot vont a nagy magyar költő és a világ más költőnagyságai kö­zött. A román­ és a magyar nép kapcsola­ tairól beszélve hang­súly­ozta, hogy a mai román kormány arra törekedett és arra törekszik, hogy Romániában a magyarság otthon érezze magát, teljes jogegyenlő­ségben­ többi polgártársaival. Corea, a nagynevű író beszédében azt fejtegette, hogy az igazi nagy költők a­ világirodalom tanulságai szerint, részt­ vettek az emberiségért folyó évezredesi küzdelemben a barbarizmus ellen. Ezek a­ költők mindig meghallották a nép pana­szait és a nép oldalán á­llottak. Úgy amint­ ezt Petőfi­ élete és halálának példája mu­­­tatja. Az ünnepség további műsorán a nagy magyar költő legszebb verseit szó­laltatták meg magyar nyelven és román műfordításban egyaránt. Kolozsvár­­ (Kolozsvár.) Szerdán este a Kolozsvárr­ Állami Magyar Színházban ünnepélyes keretek között tartják meg a Petőfi-em­­lékestet. A magas színvonalú előadás mű­során" Petőfi népi szellemének nagy zenei örököse, Kodály Zoltán legősibb erejű dalai, táncszámai szerepelnek Petőfi leg­­szenvedélyesebb, legforróbb szabadság­­verseivel és szerelmi lírájával váltakozva. Az ünnepi estélyen az Állami Magyar Szín­ház legkiválóbb művészeivel együtt szere­­pelnek a tehetséges munkáselőadók. Külön eseménye lesz az­­estnek Gaál Gá­bornak, a Romániai Magyar Írószövetség elnökének bevezető előadása.­­ A vastai és györgyfalvi táncosok ist ma­gyar népi­ táncokat mutatnak be pompás népviseletükben. A Petőfi-est rendezője: Kömives Nagy Laj­os. ;'­­ Csíkszereda Csíkszereda)' Csíkvármegye népe nagy lelkesedéssel vett részt a Petőfi-ünnepsé­­­geken. A Petőfinapok alkalmi­ból csak­nem valamennyi községben ünnepélyeket rendeztek .­­ ( A vármegye székhelyén hatalmas tömeg hódolt a halhatatlan költő emlékének. Az ünnepély első előadója Tompa Lászó, a nagy székely költő volt. Meghatott han­gon emlékeztette az ünneplő közönséget a szabadság nagy költőjére, aki életét­­ál­dozta az eszméért.­­­­ A nagy tetszést kiváltó beszéd után többen Petőfi-dalokat énekeltek és a köl­tő verseiből adtak elő. Albert Vilmos főgimnáziumi tanár Petőfi életéről és költészetéről beszélt . Délután a Magyar Népi Szövetség ker­ti­ mulatságot rendezett, melyen a környék­beli falvak fiatalsága is­­részt vett. Uzon (Uzöni) A Magyar Népi Szövetség Uzöni szervezete vasárnap délután nagysikerű Petőfi-ünnepélyt rendezett. Különös jelen­tősége az ünnepélynek, hogy annak szín­helyéül a Mikes grófok kastélyának kert­jét választották, ezzel is kifejezve, hogy az eddig elzárt főnemesi világ a m­últé és elérkezett az idő, amikor Petőfi p álma a megvalósulás felé közeleg s valóban a népé a hatalom . A református dalkör megnyitó ének­számai utántöltő István református lel­kész méltatta Petőfi életét és költészetét, majd F­a­s Rózsika és György Benedek Petőfi-költeményeket szavaltak. Ezután B­e­k­e György vont párhuzamot a szabad­ságharc kora és a mai demokratikus fej­lődés kora között, Farkas Károly és Benedek Sándorné Petőfi-dalokat éne­­keltek. Végül S­z­é­p T­a­k­i Károly, a MNSZ he­lyi szervezetének elnöke bejelentette a vá­lasztási harc megindítását és hangoztatta, hogy minden becsületes magyarnak a MNSZ választási listája mellett kell har­­a­colnia. v Mindannyian legyünk ott szombaton az Astrában tartandó, Petőfi-esten

Next