Népi Egység, 1946. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1946-09-01 / 198. szám

ifj. évf., 193. szám 3 oldalas szám ára 400 fej Vasárnap 1946. szeptember 1 BRASSÓ BRASOV­Szerkeseztéség: Str. Argintarilor (Otvos.il.) 10, Távbeszélő 17-in Kiadóhivatal: Plata Gh. Enescu (Rózsatér) 2, Távbeszélő 22­ 69 Kéziratokat nem őrzünk meg. Szerkesztőségi fogadó óra csü­­törtökön 16-18 óráig. ______ POLITIKAI, NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐI KURKÓ GYÁRFÁS ■ezve a brassói törvényszéken G. N­. 1768(1944 szám alatt élvezte: Cenzura Militară a Presei sub No. 1437.7. X. 1944 IGAZ MAGYAR ÉS IGAZ DEMOKRATA SZÁNDÉK Tudja-e valaki igazán, mi lobog ifjaink lelkében? Azokéban, akik a veszedelmes korszakban nem szitták be a fasiszta mér­get, vagy akiknél a heveny fertőzés a lélek gyökerét nem támadta meg s ma tiszta lelkesedéssel néznek a maguk jövőjével szembe. És hányan vannak ezek, számuk hogyan viszonylik az összifjuságéhoz — a demok­rácia eszménye mennyire honosodott meg a serdülő ifjúság szívében-értelmében? Mert minden ellenkező hiedelem elle­nére sokan vannak már ifjaink között lelki álltban tökéletes demokraták. Azok kö­zött is, kiknek hitük szenvedésekben acé­­losodott meg s az­ok között i­s, akik értel­mi szükségszerűségből vallják, hogy a tettrekészséget és a harci lázat nemcsak a durva ösztön hivása vonzhatja, hanem a béke és a szabadságtiprókkal való szem­­beszállás szándéka is. Ösztönös megér­zéssel, vagy érzelmi felvilágosodás útján már sokkal több ifjú jutott el a demokrá­ciához, mint azt a fasizmus időnként pa­rázsló felvillanásának láttán szomorkodók hinnék. „Az ifjúság még nem a miénk” — állapították meg nem is olyan régen a csüggedők, a demokratikus nevelőmunka nagy feladataitól visszarettenek. Talán azt akarták kifejezni ezzel, hogy a fiatalok tömegeiben még ott a komor látomás, a wertheri halálvágy hősiességre való fel­váltásának vonzalma, a misztikus kaland­vágy­a­k,mienekülni„ebből a valóságból, amely egyszerű hétköznapokon olyan ne­hezen váltja be álmaink ígéretét. Vagyis, hogy az ifjúság még mindig inkább a csalóka látszatot fogadná el a valóság he­lyett s arra a politikai oldalra hajlik, a­­hol ezt kínálják neki... * Ám számos jele van már annak, hogy a hamis érzelgősség nemzeti vagy faji fel­­sőbbrendűségi érzetbe torkoló hevülete már kevésbé izzó: a sovinizmus helyét be­töltő népszeretet teljes kielégülést tud ad­ni a megrontott nevelésű ifjúságnak is. Mihelyt tehát a mai ifjúságot teljes mér­tékben ki lehet vonni a régi nevelési rendszer áporodott légköréből s az áb­rándok helyett a valóság szerettére ta­nítani meg, már csak egy lépés választ el a demokratikus ifjúság egyetemleges je­lentkezésétől, így is a demokratikus ifjúság már tö­­megjelenség, miként azt a brassói orszá­gos összejövetel megmutatta. „Hálátlan dolog az ifjúságot megfosz­tani ábrá­­djaitól, az álom gyönyörűsé­geiből felriadó nehezen bocsát meg az ébresztőnek” —­ mondotta a brassói if­júsági nagygyűlés egyik vezetője, de mindjárt hozzá is fűzte: „... de csak kez­detben hálátlan ez a feladat, később már nem az, mert a friss vízzel való mosako­dás után az imént még álmosan dohrogó is szebbnek látja az életet, az öntudatlan, renyhe álomvilágnál”. Aki ezt mondotta lélektant tanul a bukaresti egyetemen, megbocsáthatjuk tehát neki ezt a példá­­zódást. ; I * ' H­­r:­ Brassó után Marosvásárhely leste . Szín­helye most demokratikus ifjúsági megnyi­latkozásnak. Magyar ifjak gyűlnek egybe országos értekezletre, hogy megtanácskoz­zák gyakorlati kérdéseiket ama demok­ratikus szellemben, amelynek kiteljesíté­se éppen erről az oldalról kiindulva való­sítható meg a legkönnyebben. Néhány száz magyar ifjú ül össze meg­beszélésre Marosvásárhelyen, hogy szá­­monkérje önmagától és társaitól: mit tett valójában népe java érdekében s ibenninyibre tudott megújulni az ábrándokat elmosó acéleső után az üdén áramló szabadság levegőjében. Ama szabadságéban, amely nem téveszthető össze a hatalmi eszközök szabad és önkényes felhasználásával ma is népek, emberek elnyomására, semmiféle értelemben. Ama szabadságéban, amely nem téveszthető össze a Mailu-hívők kö­vetelésével, hogy számbeli súlyuknál vagyis az erőtöbbletnél fogva szabad le­hetőséget kapjanak a „kisebbségek” sor­sának tetszésük szerint való idomitására, a jogok kegyként való adagolására avagy megvonására... Ifjaink minden más évjáratnál érdekel­tebbek abban, hogy az erdélyi magyarság minél előbb kialakíthassa a maga demok­ratikus életközösségét és ezen keresztül megtalálja az igazi összekötő kapcsokat az erdélyi földön élő többi népekkel. Egy­ségben nehezebben rendíthető meg a sok egymásba fűződő akarat s könnyebben fel­építhető a demokratikus talpazatokon nyugvó jövő, az elkövetkezendő nemzedék háborús iszonyatoktól és gyötrelmes kí­noktól­ mentes, sugárzóbb jövendője. Ezért van olyan nagy jelentősége a ma­ros­vásárhelyi ifjúsági gyülekezőnek, ezért fordul érdeklő figyelemmel az­­erdélyi ma­gyarsággal egyetemben a román demok­rácia is arrafelé, ahol feltárul az ifjú ma­gyar lélek s megmutatja, hogy igaz ma­gyar és igaz demokrata szándék lobog benne! KISS ANDRÁS Há­romét kiküldött Letárgyalják a magyar békeszerző­dés­t a párisi béketárgyaláson vita nélkül helybehagyja. Az­ elnök bejelentette, hogy levelet ka­pott a magyar küldöttségtől, amely kéri, hogy kifejthesse álláspontját e szakasz te­kintetében. A bizottság elhatározhat­ja a magyar küldöttség meghívását, de az el­nök vélekedése szerint a fennforgó indo­kok nem teszik ezt szükségessé. Miután az ausztráliai kiküldött úgy vélekedett, hogy a bizottság hallgassa meg Magyarország képviselőjét, az elnök felszólította, terjesszen elő erre javaslatot, tekintve, hogy egy ellenséges ország, meghívása rendkívüli esetnek minősít­hető. A csehszlovák kiküldött a következő­ felszólaló, azzal érvelt, hogy két bizott­ság ugyanabban a kérdésben nem hozhat különböző határozatot. Mivel tehát a ma­gyar területi és politikai bizottságban je­lenlegi alakjában fogadták­ el a 2. szakasz szövegét, a román területi és politikai bizottságnak nem marad egyéb hátra, mint hogy ugyanezt cselekedje. Az ausztráliai kiküldött ezután tovább­ra is fenntartotta álláspontját, hogy Ma­gyarország képviselőjét is meg kell hall­gatni, s azután, ha ez szükséges, Románia képviselőjét is. Hosszas vita után a csehi kiküldött az ülés elhalasztására, míg az ausztráliai kiküldött Magyarország meg­hívására tesz javaslatot. A szavazás során a cseh javaslatot 8 szavazattal 4 ellenében elutasították, az ausztráliai javaslatot pedig 8 szavazattal 4 ellenében elfogadták. Ezután egyhan­gúlag elogadták azt az indítványt, hogy, a román kiküldött is legyen jelen, amikor a magyar kiküldött előadja álláspontját. A Magyarország területi és politikai kérdéseivel foglalkozó bizottság ülésén az elnök azt javasolta a román-magyar csa­­tármegvonásra vonatkozó 2. szakasz meg­tárgyalásánál, hogy Románia és Magyar­­ország képviselőit hallgassák meg a ro­mán és magyar bizottság vegyes ülésén. Ehhez azonban arra­­lett volna szükség, hogy a bizottság valamelyik tagja mó­dosító indítványként előterjessze Románia ■és Magyarország álláspontját. Az elnök kérdésére azonban senki sem vállalkozott a magyar álláspont előterjesztésére, így a bizottság belátásától függ a vegyes bi­­­zottság összehívása.­­ A bizottság ezután áttért a magyar­­csehszlovák határra vonatkozó ,4. pont megvitatására.­­ (Paris, Rador) A román politikai és te­rületi bizottság csütörtök délutáni üléséin a Manuilszki (Ukrajna) távollétében el­nöklő Baranovszki megállapította, hogy a béketervezetnek a Románia határaira vonatkozó­­ szakaszát egyhangúlag elfo­gadták. Ami a 2. szakaszt illeti, tekint­ve, hogy a magyar bizottság ülésén Ma­gyarországnak a magyar-román határra vonatkozó javaslatait egyetlett kiküldött sem támogatta, meg van a lehetősége an­n­ak, hogy a bizottság ezt a szakaszt is is Hzámadik esztedeje jelenik meg naponta a Népi Egység s hirdeti világgá minden nő a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia igéit. Ez alatt az idő alatt a lap szerkesztői, mun­katársai, tisztviselői és irányítói mindent elkövettek, hogy megszerezzék a széles magyar néprétegek bizalmát, s ugyanak­kor megadjanak nekik mindent, amit ma egy újság olvasóinak nyújthat. Ebben a munkába­n a Népi Egység fe­lelősei sem anyagi, sem szellemi áldoza­tot nem kíméltek. Voltak mégis egyes, technikai nehézségek, amelyeket sem a jószándék, sem az erős elhatározás nem tudott legyőzni, s ezeknek a nehézségeknek tudható be, ,ha lapunk külalakja olykor nem­ felelt meg a benne található tartalom­nak s ha nem mindenkor jutott el kellő időben éppen azokhoz a széles tömegek­hez, amelyeknek tulajdonképpen szánva volt. Örömmel h­ozzuk azonban olvasóink tu­domására, hogy hosszú hónapok munkája és törődései után sikerült ezeket a nehéz­ségeket is legyőznünk. A Népi Egység ve­zetőinek a legnagyobb áldozatok árán sikerült elérnie, hogy 1946 szeptemberé­től kezdve lapunk a lehető legkitűnőbb kiállításban, korszerű betűkkel, változatos beosztásban, tehát minden igényt kielé­gítő külsővel jelenjék meg. A Jókai Nyom­da Részvénytársaság nagyszerű berende­zése és teljesen új, körforgógépe biztosít­ja lapunk számára azokat a nyomdai le­hetőségeket, amelyeknek szükségét mind lapunk, mind pedig olvasóközönségünk már régóta érezte. Ugyanekkor az új.munkabeosztással si­került biztosítanunk azt is, hogy lapunk az eddigi déli megjelenés helyett már a kora hajnali órákban hagyja el a sajtót és reggelre megérkezzék az ország valameny­­nyi városába és falujába, ahol lapunkat olvassák. Ezzel természetesen lapunk fris­sességét és elevenségét is növeltük s ol­vasóközönségünk gyors és pontos tájékoz­tatását ezentúl még fokozottabb mérték­ben sikerül majd megvalósítanunk. Lapunk szellemi színvonalának minél tökéletesebb biztosítása céljából új meg­állapodásokat létesítettünk a magyar írás vezető egyéniségeivel s így belső munka­társainkon kivül lapunk hasábjain rend­szeresen megszólalnak majd a részben eddig is szerepelt Asztalos István, Bene­dek Marcell, Horváth István, Jékely Zol­tán, Molter Károly, Nikodémusz Ká­roly, Szabédi László és mások. Ezzel kapcsolatban szerkesztőségünk belső munkatársainak és segédszemélyze­tének számát is jelentősen é­m­ltik, hogy a megváltozott körülménye­ i­ta mun­katöbbletet minél­­tökéletesen, ami és pon­tosabban el tudjuk végezni s. olvasóink számára a legjobb mindennapi szellemi táplálékot nyújthassuk. Jóllehet, mindezek az újítások komoly áldozatvállalást jelentenek a laptulajdonos részére, a Népi Egység ára ezentúl is vál­tozatlan marad. Meg vagyunk győződve arról, hogy olvasóink kellően értékelik a kiadóvállalat önfeláldozó magatartását s azzal a lelkesedéssel és szeretettel biz­tosítják lapunk támogatását, mint amilyen lelkesedéssel és szeretettel igyekszünk mi közönségünknek jó lapot adni. Kora reggeli megjelenésünkre való átté­résünk egyetlen módosító következménye az, hogy következő lapszámunk nem hét­főn délben, mint eddig, hanem kedden, s­zeptember 3-án kora hajnalban kerül ki az utcára s attól kezdve minden nap — vasárnaponként is — reggel jelenik majd meg, a hétfői napok kivételével. Kérjük régi olvasóinkat hogy az új köntösben­ is az eddigi szeretettel vegyék kezükbe lapunkat, új olvasóinknak vi­szont ígérjük, hogy mindent elkövetünk barátságuk és bizalmuk megnyerésére. Ezzel a bizakodással lépünk a Népi Egy­ség u' korszakába,­­­mely az itt élő ma­gyar nép jogaiért és egyenlőségéért foly­tatott harc u' korszaka lesz. ■ng.r­.Tr­:r ~x £9jen a nmi ujóságának maroszlásárhtigi kongresszusa.

Next