Népi Ellenőrzés, 1972 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Egységes szemlélet és cselekvés Egy éve sincs, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusa után a sajtó és a rádió cikkei, tanulmányai, s a televízió adásai ismertették a szocialista építés „magasabb szintjének” mibenlétét. A két szóval jelzett fogalom azóta ismertté vált szerte a hazában. 1971-ben aztán a gyakorlati élet is jelezte: a szocialista ipari társadalom fejlődése hónapról hónapra új kérdéseket vet fel és új módon. Megoldásukhoz szintén új utak vezetnek. Népi ellenőri munkánkban kiváltképpen érezhettük ezt az elmúlt évben. Vegyük a legszorosabb értelemben vett termelési vizsgálataink közül a gyártmányszerkezet alakulásának elemzését, vagy a termelés és a tudomány érintkezési pontjait kutató találmányi, szabadalmi, műszaki fejlesztési témáinkat. Szociális területről a dolgozó nők helyzetének elemzését, a forgalom szférájából a kereskedelem gazdaságosabb, célszerűbb megszervezése érdekében végzett vizsgálatunkat említhetjük. Valamennyiben felfedezhetjük azt az új vonást, ami megkülönbözteti az e területeken végzett tavalyi munkánkat az 1960-as évek hasonló témakörű vizsgálataitól. Jórészt minisztertanácsi munkaterv alapján elemeztük a fenti kérdéseket. Arra mutat ez, hogy államunk tudatosan irányítja a fontos kérdések felé ellenőrzési apparátusa figyelmét. A többi államigazgatási, társadalmi intézménnyel és szervezettel együtt összehangolt tevékenység folyik ugyanazon kérdések együttes megoldására. Intézményünk sajátossága miatt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több „mérőeszközünk” is van annak megismerésére: valóban a fő kérdések köré csoportosítottuk-e erőinket. Most, egy év munkáját a teljesség igénye nélkül áttekintve láthatjuk: járási-, kerületi-, s megyei NER-jeink vizsgálatai közül éppen azok voltak a leghatékonyabbak, azok keltették fel a szak- és szélesebb közvélemény érdeklődését, s azokkal nyújtottunk legtöbb segítséget a helyi párt- és tanácsi vezetőszervek számára, amelyek ezekkel és a hozzájuk hasonló, fontos gazdasági, társadalmi kérdésekkel foglalkoztak. Ebben az értelemben munkánk mérőeszközének kell tekinteni a lakosságnak a — többek között — közérdekű bejelentések formájában megnyilvánuló segítségét, illetve a közérdekű bejelentések kivizsgálását, realizálását. Túlzás nélkül megállapítható, hogy a közérdekű bejelentésre indult vizsgálatok közül is azok voltak a számottevőbbek, amelyek a gazdálkodásnak az új körülmények között felmerülő kérdéseire vonatkoztak. Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i ülésén felmérte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munkát, a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és — a IV. ötéves terv céljaival összhangban — meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat. A tavalyi év eredményeit számba vevő gondolatok mellett különösen a népgazdasági egyensúly megteremtésére irányuló szándékot, a gazdasági hatékonyság javítására szolgáló eszközök alkalmazási színvonalának növelését emelnénk ki ezúttal. „A gyorsuló műszaki haladás korában — így szól a Központi Bizottság közleménye — nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek, és új szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé”. Éppen ez mutatja, hogy a fent említett vizsgálatok milyen lényegretörőek voltak. Csak egy példát említsünk meg: az építőipari termelésszervezés országos vizsgálatát. A benne részt vett NER-ek jól ismerik az e témával felmerült gondokat, azt a „közegellenállást”, az adott közgazdasági környezetből fakadó ama akadályt, amely miatt — nagymértékben növekvő technikai ellátottsága, termelékenységének emelkedése ellenére — az építőipar nem mindenhol volt képes érvényt szerezni a korszerű és ismert termelésszervezési módszereknek. Vizsgálataink bizonyára segítettek e „közegellenállás” leküzdésében, a megfelelő közgazdasági környezet kialakításában az építőipar, de más ágazatok számára is. Új esztendő küszöbén állva, s az előző év tapasztalatait számba véve ezért fontos figyelembe vennünk a Központi Bizottság véleményét, amely — erősödő egységes szemlélet és cselekvés alapján — a továbbiakban is „ .. . szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékenység és a politikai munka hatékonyságának növelését, gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát.” Számtalanszor bebizonyította már társadalmi erőkre épülő szervezetünk, hogy képes a valóságnak megfelelő helyzetfelismerésre és értékelésre. Úgy érezzük, képes lesz az eddiginél magasabb színvonalú, a gazdaságpolitikai szervező munkát hatékonyabban segítő tevékenységre is. Ehhez kívánunk a népi ellenőrzés valamennyi társadalmi és hivatásos munkatársának jó erőt és egészséget, boldog új esztendőt! Népi ellenőrzést