Népi Ellenőrzés, 1973 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

intézkedési terv — végrehajtás nélkül A munkavédelem utóvizsgálata a XV. kerületben A XV. kerületi NEB 1970-ben vizsgálta először az ipari üzemek­ben a munkavédelem és a baleset­elhárítás helyzetét. Akkoriban szá­mos hiányosságot állapítottunk meg. Ezekről a Népi Ellenőrzés 1971. évi 1. számában cikket is ír­tunk A munkavédelem és baleset­­elhárítás vizsgálata a XV. kerület­ben címen. E cikkben számos bal­eseti veszélyt értékeltünk, s taglal­tuk azok elhárításának lehetőségeit. Egyúttal annak a reménynek is ki­fejezést adtunk, hogy az e témában később sorra kerülő utóvizsgála­tunk feltétlenül a munkavédelem helyzetének javulását fogja meg­állapítani. Várakozásunk jogos volt, mert az alapvizsgálatra az érde­kelt vállalatoktól érkezett intézke­dési tervek az­t tükrözték, hogy a vállalatok vezetői magukévá tették a kerületi NEB javaslatait. Az in­tézkedési tervekben ugyanis meg­felelő határidőt tűztek ki a hiá­nyosságok kiküszöbölésére, s meg­nevezték az azokért felelős szemé­lyeket is. Az Erőmű Javító és Kar­bantartó Vállalat (ERŐKAR), ahol az alapvizsgálat a legtöbb hibát tárta fel, közölte, hogy a probléma­kört műszaki konferencián is meg kívánja vitatni. 1972. I. félévében végeztük el az utóvizsgálatot. Ennek tapasztalatai azonban nem mindenben feleltek meg várakozásainknak, pedig az alap- és az utóvizsgálat között el­telt mintegy 2 év feltétlenül ele­gendő lett volna arra, hogy — a központi utasítások szem előtt tar­tásával — olyan egyedi, vállalati hatáskörbe tartozó intézkedéseket foganatosítsanak az érdekelt válla­latok, amelyek kiküszöbölik a bal­eseti veszélyeket. Örvendetes viszont, hogy a vizs­gált vállalatok többsége számos in­tézkedést tett az alapvizsgálatot követően a dolgozók munka- és egészségvédelmének megóvása ér­dekében. A FERROGLOBUS Válla­lat például —a NEB javaslatainak végrehajtása mellett — olyan bal­esetvédelmi nyilvántartást vezetett be, amely mindenkor biztosítja a munkavédelem helyzetének meg­felelő áttekintését. A Növényolaj­gyár­ Vállalat az annak idején álta­lunk kifogásolt mosópor csomagoló gépeinél vezetett be korszerűsítést. Ilyen például a nyomógombos in­dítás, s a csomagoló gépekre a por­­védők felszerelése. Sajnálatos, hogy szinte vala­mennyi vizsgált gyár helyszíni be­járása alkalmával találkoztak népi ellenőreink olyan dolgozóval, aki nem viselte az előírás szerinti védőfelszerelést. A népi ellenőröknek kellett felhív­­niuk a dolgozó figyelmét arra, hogy saját érdekében használja a védő­­felszerelést. Pedig nem a népi ellenőrök feladata volna a figye­lem­felhívás! Az Általános Baleset­és Egészségvédelmi Óvórendsza­bály (a továbbiakban ÁBEO), s a Vállalati Munkavédelmi Szabályzat előírásainak elsősorban a vállalati vezetőknek kellene érvényt szerez­niük a munkafegyelmet sértő, fe­gyelmezetlen dolgozóval szemben. A vezetők viszont igen gyakran nagyvonalúan elnéző­k a munka- és biztonságtechnikai fegyelem meg­szegőivel szemben, jól­lehet van eszközük­­arra, hogy ilyen esetben megtegyék a szükséges intézkedé­seket a balesetek megelőzésére. Az ÁBEO 3.24 pontja szerint ugyanis a munkát irányító vezető köteles a munkától eltiltani azt a dolgozót, aki figyelmeztetés ellenére nem használja az előírt védőberende­zést. Az ÁBEO­­említett rendelke­zése nemcsak lehetőséget biztosít a munkavezetőnek a fegyelmezet­len dolgozó munkától való eltiltá­sára, hanem egyenesen kötelessé­gévé teszi azt. Ebből következik, hogy az a közvetlen felettes, aki nem él az ÁBEO-ban biztosított jo­gával, maga is fegyelmi vétséget követ el és vele szemben is szigo­rúan el kellene járni. Az „ERŐKAR” Vállalat részére előlegezett bizalom azonban ré­szünkről nem volt megalapozott. Számos intézkedést tett ugyan, többek között az elektromos próba­termet megfelelő védőhálóval, ve­szélyt jelző lámpákkal és feliratok­kal látta el. Korábban itt — az át­ütési próbák alkalmával — a dol­gozók a veszélyzónáiban maradtak l és mindössze egy kifeszített zsine­get alkalmaztak a belépés megaka­dályozására. Megszüntették az alapvizsgálat által feltárt azt az életveszélyes helyzetet, amely a turbina-javító üzemben levő dina­mikus egyensúlyozó pad nagyfokú veszélyességéből adódott. A gépet azóta fallal vették körül és a szom­szédos villamosműhelytől vasle­mezzel választották le. Már az alapvizsgálatról készült összefoglaló jelentésünkben rámu­tattunk, hogy az ERŐKAR Válla­latnál, a hibás munkaeszközök (tö­­röttnyelű kalapács, hibás létra, el­használódott sodronykötél) balese­tet okozhatnak. Az utóvizsgálat szerint ezek kiiktatására a vállalat nem tette meg a szük­séges intézkedéseket. A hibás sodronyköteleket például ,az utóvizsgálat időpontjában is együtt tárolták a kifogástalan álla­potban levő kötelekkel. Már az alapvizsgálat során kifo­gásoltuk a daruknál használt „S” horgokat. Sajnálatos, hogy az utó­vizsgálat idején változatlanul hasz­nálatban voltak a szabványon kí­vüli „S” horgok, jóllehet az „Eme­lőgépek Balesetelhárító és Egész­ségvédő Óvórendszabálya” 226. pontja értelmében az ,,S” horog al­kalmazása tiltott! Csakis szemes horog alkalmazható! Mindezeken túl számos újabb ke­letű hiányosságot is megállapított­­az utóvizsgálat. A gázpalackokat például rosszul tárolják, rögzítésük nem jó, a kábeldobok elgurulhat­nak; a tekercselő műhelyben levő­­beégető- szárító kemence megköze­lítéséhez és biztonságos kezelésé­hez nem megfelelő a közlekedési­­út stb. Az utóvizsgálat során álta­lunk kimunkált baleseti statisztikai adatok azt tanúsították, hogy az ,1972. I—III. negyed­évei között csökkent ugyan a vállalatnál a bal­esetek száma, növekedett viszont a

Next