Népi Ellenőrzés, 1973 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1973-03-01 / 3. szám
intézkedési terv — végrehajtás nélkül A munkavédelem utóvizsgálata a XV. kerületben A XV. kerületi NEB 1970-ben vizsgálta először az ipari üzemekben a munkavédelem és a balesetelhárítás helyzetét. Akkoriban számos hiányosságot állapítottunk meg. Ezekről a Népi Ellenőrzés 1971. évi 1. számában cikket is írtunk A munkavédelem és balesetelhárítás vizsgálata a XV. kerületben címen. E cikkben számos baleseti veszélyt értékeltünk, s taglaltuk azok elhárításának lehetőségeit. Egyúttal annak a reménynek is kifejezést adtunk, hogy az e témában később sorra kerülő utóvizsgálatunk feltétlenül a munkavédelem helyzetének javulását fogja megállapítani. Várakozásunk jogos volt, mert az alapvizsgálatra az érdekelt vállalatoktól érkezett intézkedési tervek azt tükrözték, hogy a vállalatok vezetői magukévá tették a kerületi NEB javaslatait. Az intézkedési tervekben ugyanis megfelelő határidőt tűztek ki a hiányosságok kiküszöbölésére, s megnevezték az azokért felelős személyeket is. Az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat (ERŐKAR), ahol az alapvizsgálat a legtöbb hibát tárta fel, közölte, hogy a problémakört műszaki konferencián is meg kívánja vitatni. 1972. I. félévében végeztük el az utóvizsgálatot. Ennek tapasztalatai azonban nem mindenben feleltek meg várakozásainknak, pedig az alap- és az utóvizsgálat között eltelt mintegy 2 év feltétlenül elegendő lett volna arra, hogy — a központi utasítások szem előtt tartásával — olyan egyedi, vállalati hatáskörbe tartozó intézkedéseket foganatosítsanak az érdekelt vállalatok, amelyek kiküszöbölik a baleseti veszélyeket. Örvendetes viszont, hogy a vizsgált vállalatok többsége számos intézkedést tett az alapvizsgálatot követően a dolgozók munka- és egészségvédelmének megóvása érdekében. A FERROGLOBUS Vállalat például —a NEB javaslatainak végrehajtása mellett — olyan balesetvédelmi nyilvántartást vezetett be, amely mindenkor biztosítja a munkavédelem helyzetének megfelelő áttekintését. A Növényolajgyár Vállalat az annak idején általunk kifogásolt mosópor csomagoló gépeinél vezetett be korszerűsítést. Ilyen például a nyomógombos indítás, s a csomagoló gépekre a porvédők felszerelése. Sajnálatos, hogy szinte valamennyi vizsgált gyár helyszíni bejárása alkalmával találkoztak népi ellenőreink olyan dolgozóval, aki nem viselte az előírás szerinti védőfelszerelést. A népi ellenőröknek kellett felhívniuk a dolgozó figyelmét arra, hogy saját érdekében használja a védőfelszerelést. Pedig nem a népi ellenőrök feladata volna a figyelemfelhívás! Az Általános Balesetés Egészségvédelmi Óvórendszabály (a továbbiakban ÁBEO), s a Vállalati Munkavédelmi Szabályzat előírásainak elsősorban a vállalati vezetőknek kellene érvényt szerezniük a munkafegyelmet sértő, fegyelmezetlen dolgozóval szemben. A vezetők viszont igen gyakran nagyvonalúan elnézők a munka- és biztonságtechnikai fegyelem megszegőivel szemben, jóllehet van eszközükarra, hogy ilyen esetben megtegyék a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzésére. Az ÁBEO 3.24 pontja szerint ugyanis a munkát irányító vezető köteles a munkától eltiltani azt a dolgozót, aki figyelmeztetés ellenére nem használja az előírt védőberendezést. Az ÁBEOemlített rendelkezése nemcsak lehetőséget biztosít a munkavezetőnek a fegyelmezetlen dolgozó munkától való eltiltására, hanem egyenesen kötelességévé teszi azt. Ebből következik, hogy az a közvetlen felettes, aki nem él az ÁBEO-ban biztosított jogával, maga is fegyelmi vétséget követ el és vele szemben is szigorúan el kellene járni. Az „ERŐKAR” Vállalat részére előlegezett bizalom azonban részünkről nem volt megalapozott. Számos intézkedést tett ugyan, többek között az elektromos próbatermet megfelelő védőhálóval, veszélyt jelző lámpákkal és feliratokkal látta el. Korábban itt — az átütési próbák alkalmával — a dolgozók a veszélyzónáiban maradtak l és mindössze egy kifeszített zsineget alkalmaztak a belépés megakadályozására. Megszüntették az alapvizsgálat által feltárt azt az életveszélyes helyzetet, amely a turbina-javító üzemben levő dinamikus egyensúlyozó pad nagyfokú veszélyességéből adódott. A gépet azóta fallal vették körül és a szomszédos villamosműhelytől vaslemezzel választották le. Már az alapvizsgálatról készült összefoglaló jelentésünkben rámutattunk, hogy az ERŐKAR Vállalatnál, a hibás munkaeszközök (töröttnyelű kalapács, hibás létra, elhasználódott sodronykötél) balesetet okozhatnak. Az utóvizsgálat szerint ezek kiiktatására a vállalat nem tette meg a szükséges intézkedéseket. A hibás sodronyköteleket például ,az utóvizsgálat időpontjában is együtt tárolták a kifogástalan állapotban levő kötelekkel. Már az alapvizsgálat során kifogásoltuk a daruknál használt „S” horgokat. Sajnálatos, hogy az utóvizsgálat idején változatlanul használatban voltak a szabványon kívüli „S” horgok, jóllehet az „Emelőgépek Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabálya” 226. pontja értelmében az ,,S” horog alkalmazása tiltott! Csakis szemes horog alkalmazható! Mindezeken túl számos újabb keletű hiányosságot is megállapítottaz utóvizsgálat. A gázpalackokat például rosszul tárolják, rögzítésük nem jó, a kábeldobok elgurulhatnak; a tekercselő műhelyben levőbeégető- szárító kemence megközelítéséhez és biztonságos kezeléséhez nem megfelelő a közlekedésiút stb. Az utóvizsgálat során általunk kimunkált baleseti statisztikai adatok azt tanúsították, hogy az ,1972. I—III. negyedévei között csökkent ugyan a vállalatnál a balesetek száma, növekedett viszont a