Népi Ellenőrzés, 1978 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Az új esztendő fordulóján rt létünk szükségszerű gyorsulásával mindonálatosabb szerepet töltenek be azok az állomások, amelyek a megtett utat, s annak folytatásához a felkészülést, a további programot rögzítik. Ilyen hagyományos állomás az év vége, az új esztendő eleje, amely — az ünnepi hangulat és a jókívánságok mellett — egyre racionálisabb és konkrétabb tartalmat kap a nemzetközi politika, a külgazdaság és a belső helyzet felmérésével. Az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülésén az 1977. évi terv teljesítésének eredményein túl az ötödik ötéves terv első két évének tapasztalatait, a gazdálkodást befolyásoló kedvező és kedvezőtlen tendenciákat is értékelte. Ennek alapján állapította meg az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Ilyen alapon tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés decemberi ülésszaka az 1978. évi költségvetési törvényt, a Minisztertanács pedig az 1978. évi népgazdasági tervet. A Központi Bizottság közleményének kiinduló és alapvető megállapítása, hogy „népünk cselekvően támogatja a párt gazdaságpolitikai törekvéseit, eredményesen dolgozik az 1977. évi gazdasági feladatok megoldásán”. Az eredmények értékét növeli, hogy a Központi Bizottság elemezte azokat a nehezítő körülményeket is, amelyeket a világgazdaság egyre szigorúbb követelményei, a cserearányok kedvezőtlen alakulása és a feszesebb, a hatékonyság növelését sürgető feltételek állítottak a gazdálkodó és irányító szervek elé. A fejlődés ütemének 1976. évi lassúbb, visszafogottabb szakasza után 1977-ben a termelés és a nemzeti jövedelem gyorsuló — a tervezettnél is nagyobb —г ütemben fejlődött, javultak a lakosság életkörülményei, így a nehezebb feltételek ellenére elérjük, vagy megközelítjük az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat. A Központi Bizottság ennek alapján, s az ötéves terv előirányzatainak megfelelően állapította meg az 1978. évi feladatokat. A tervezett növekedés előirányzatai, s azok indokai ismertek. Fontos azonban azoknak a feladatoknak ismételt hangsúlyozása, amelyek a hatékonyság fokozását, a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatok erősítését szolgálják. „Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az állóalapok gazdaságos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását.” Gyorsabb ütemben kell növelni a jövedelmező, versenyképes termékek gyártását, s — a belső ellátás alapvető szükségleteit is figyelembe véve — határozottabban kell leállni a nem gazdaságos, a felesleges készleteket bővítő termékekkel. Ezt követeli a párt külgazdasági politikája is, amely hosszú távon felkészül a káros hatások ellensúlyozására, a kedvező tendenciák felhasználására. A népi ellenőrzés vizsgálataival több területen igyekezett meggyorsítani a kívánatosnál lassúbb előrehaladást, rámutatva gazdálkodásunk gyengeségeire, tartalékaira. A jövőben még inkább arra kell törekednie, hogy az eddiginél határozottabban összpontosítsa erejét az alapvető kormányzati feladatok megoldását szolgáló, átfogó, több ágazatra kiterjedő komplex vizsgálatokra. Erre kötelezi a Minisztertanács határozata is. A kormány december 14-i ülésén fontos állomásához érkezett az MSZMP XI. kongresszusa határozatának végrehajtására, az állami ellenőrzési rendszer — és ezen belül a népi ellenőrzés — továbbfejlesztésére irányuló munka. A kormány az igazságügyminiszter előterjesztése alapján áttekintette az állami és szövetkezeti ellenőrzés helyzetét és rendeletben szabályozta a továbbfejlesztés feladatait. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a KNEB elnökének előterjesztését és határozatot hozott a népi ellenőrzés továbbfejlesztésére. A kormány határozata csak néhány héttel előzi meg a népi ellenőrzés fennállásának huszadik évfordulóját. A határozat megállapítja: „a népi ellenőrzés, a törvényben meghatározott feladatok teljesítésével, megalakulása óta eredményesen segítette a politikai, az állami és a gazdasági vezetés munkáját a társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásában. Lehetővé tette a dolgozók széles körének bevonását az állami ellenőrzésbe, a közéleti tevékenység gyakorlásába. A népi ellenőrök elismerésre méltó munkát végeznek.” A népi ellenőrzés munkatársai, akik közül több ezren immár két évtizede vesznek részt ebben a munkában, jóleső érzéssel, és a további, még jobb munka ösztönzéseként fogadják ezt az elismerést. A munka javítására konkrét feladatokat szab meg a kormány határozata, amely kiemeli: „. .. operatíven is segítsék a vezetés informáltságát, a döntések előkészítését, az ellenőrzött szervek munkájának javítását. Javaslataikkal mozdítsák elő a feltárt hibák és azok okainak megszüntetését, a jó tapasztalatok elterjesztését.” A népi ellenőrzés központi és területi szervei az elmúlt években, napi munkájuk mellett, tervszerűen és önkritikusan dolgoztak a XI. kongreszszus határozatának végrehajtásán, saját munkájuk tökéletesítésén. Most a kormány határozatával még céltudatosabbá válik ez a munka, s általa hasznosabbá, eredményesebbé, hatékonyabbá az ellenőrzés.