Népi Ellenőrzés, 1978 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Az új esztendő fordulóján­ ­rt létünk szükségszerű gyorsulásával mind­­on­ála­tosabb szerepet töltenek be azok az állomá­sok, amelyek a megtett utat, s annak folytatásá­hoz a felkészülést, a további programot rögzítik. Ilyen hagyományos állomás az év vége, az új esz­tendő eleje, amely — az ünnepi hangulat és a jókívánságok mellett — egyre racionálisabb és konkrétabb tartalmat kap a nemzetközi politika, a külgazdaság és a belső helyzet felmérésével. Az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülésén az 1977. évi terv teljesítésének eredmé­nyein túl az ötödik ötéves terv első két évének tapasztalatait, a gazdálkodást befolyásoló kedvező és kedvezőtlen tendenciákat is értékelte. Ennek alapján állapította meg az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Ilyen ala­pon tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés de­cemberi ülésszaka az 1978. évi költségvetési tör­vényt, a Minisztertanács pedig az 1978. évi nép­­gazdasági tervet. A Központi Bizottság közleményének kiinduló és alapvető megállapítása, hogy „népünk cselekvően támogatja a párt gazdaságpolitikai tö­rekvéseit, eredményesen dolgozik az 1977. évi gazdasági feladatok megoldásán”. Az eredmények értékét növeli, hogy a Központi Bizottság elemez­te azokat a nehezítő körülményeket is, amelyeket a világgazdaság egyre szigorúbb követelményei, a cserearányok kedvezőtlen alakulása és a fesze­sebb, a hatékonyság növelését sürgető feltételek állítottak a gazdálkodó és irányító szervek elé. A fejlődés ütemének 1976. évi lassúbb, vissza­fogottabb szakasza után 1977-ben a termelés és a nemzeti jövedelem gyorsuló — a tervezettnél is nagyobb —г ütemben fejlődött, javultak a lakos­ság életkörülményei, így a nehezebb feltételek el­lenére elérjük, vagy megközelítjük az ötödik öt­éves terv első két évére kitűzött célokat. A Köz­ponti Bizottság ennek alapján, s az ötéves terv előirányzatainak megfelelően állapította meg az 1978. évi feladatokat. A tervezett növekedés előirányzatai, s azok in­dokai ismertek. Fontos azonban azoknak a fel­adatoknak ismételt hangsúlyozása, amelyek a ha­tékonyság fokozását, a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatok erősítését szolgálják. „Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvo­nal emelését, a beruházások tervszerű megvalósí­tását, az állóalapok gazdaságos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását.” Gyorsabb ütemben kell növelni a jövedelmező, versenyképes termékek gyártását, s — a belső ellátás alapvető szükségleteit is figyelembe véve — határozottabban kell leállni a nem gazdaságos, a felesleges készleteket bővítő termékekkel. Ezt követeli a párt külgazdasági politikája is, amely hosszú távon felkészül a káros hatások ellen­­súlyozására, a kedvező tendenciák felhasználá­sára. A népi ellenőrzés vizsgálataival több területen igyekezett meggyorsítani a kívánatosnál lassúbb előrehaladást, rámutatva gazdálkodásunk gyengeségeire, tartalékaira. A jövőben még in­kább arra kell törekednie, hogy az eddiginél ha­tározottabban összpontosítsa erejét az alapvető kormányzati feladatok megoldását szolgáló, át­fogó, több ágazatra kiterjedő komplex vizsgála­tokra. Erre kötelezi a Minisztertanács határoza­ta is. A kormány december 14-i ülésén fontos állo­másához érkezett az MSZMP XI. kongresszusa határozatának végrehajtására, az állami ellenőr­zési rendszer — és ezen belül a népi ellenőrzés — továbbfejlesztésére irányuló munka. A kormány az igazságügyminiszter előterjesztése alapján át­tekintette az állami és szövetkezeti ellenőrzés helyzetét és rendeletben szabályozta a továbbfej­lesztés feladatait. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a KNEB elnökének előterjesztését és határozatot hozott a népi ellenőrzés továbbfej­lesztésére. A kormány határozata csak néhány héttel előzi meg a népi ellenőrzés fennállásának huszadik év­fordulóját. A határozat megállapítja: „a népi el­lenőrzés, a törvényben meghatározott feladatok teljesítésével, megalakulása óta eredményesen segítette a politikai, az állami és a gazdasági veze­tés munkáját a társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásában. Lehetővé tette a dolgozók szé­les körének bevonását az állami ellenőrzésbe, a közéleti tevékenység gyakorlásába. A népi ellen­őrök elismerésre méltó munkát végeznek.” A népi ellenőrzés munkatársai, akik közül több ezren immár két évtizede vesznek részt ebben a munkában, jóleső érzéssel, és a további, még jobb munka ösztönzéseként fogadják ezt az elismerést. A munka javítására konkrét feladatokat szab meg a kormány határozata, amely kiemeli: „. .. opera­tíven is segítsék a vezetés informáltságát, a dön­tések előkészítését, az ellenőrzött szervek munká­jának javítását. Javaslataikkal mozdítsák elő a­ feltárt hibák és azok okainak megszüntetését, a jó tapasztalatok elterjesztését.” A népi ellenőrzés központi és területi szervei az elmúlt években, napi munkájuk mellett, terv­szerűen és önkritikusan dolgoztak a XI. kongresz­­szus határozatának végrehajtásán, saját munká­juk tökéletesítésén. Most a kormány határozatá­val még céltudatosabbá válik ez a munka, s általa hasznosabbá, eredményesebbé, hatékonyabbá az ellenőrzés.

Next