Népiskolai Tanügy, 1887 (17. évfolyam, 1-53. szám)
1887-12-03 / 49. szám
EGER, december 3. 1887. 49. szám Tizenhetedik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY. EGER-, KALOCSA-, VÁCZ-, ROZSNYÓ-, SZÉKESFEHÉRVÁR-EGYHÁZMEGYEI R. K. NÉPTANÍTÓ-EGYESÜLETEK KÖZLÖNYE. KÁTOL.I NÉPNEVELÉS-TANITÁSI HETILAP. Az előfizetési feltételek: Megjelen minden szombaton. A szerkesztő lakása és a kiadó hivatal: Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény intézendő. Kéziratok vissza nem küldetnek. Pályázati közlésért: tiz sorig, először 1 frt, másod vagy harmadszor 50—50 kr. ; tiz soron túl először 2 frt, azután 1—1 frt fizetendő , előlegesen beküldve. (Az osztatlan népiskolai tananyag váltakozva beosztásáinak elvei. LVége.) A V. hazai történelem köréből fölvétetett a » felosztályok számára egyik évben a honalkotás, . §z. László, a tatárjárás, N. Lajos, Hunyady János, a kenyérmezei diadal, Kemény G., Zrínyi M., Buda visszavétele, Mária Terézia és Széchenyi, — *a másik évben pedig Sz. István, Imre és Mátyás király, a mohácsi vész, Eger ostroma, Mária Terézia és Deák Ferencz. — Ki ne látna itt párhuzamos anyagot pl. Sz. László és Sz. István, Hunyady J. és Mátyás király, Széchenyi és Deák F. fölvételében ? Hogy a számtanban mikép érvényesülhet az anyagnak az osztatlan iskola viszonyaira való tekintettel megejtett kettéválasztása, azt részletesen megtalálhatja a szives olvasó „ Számtan “-om 123. lapján, táblázat alakjában. A kettéválasztás a számtanban legtöbb nehézséggel jár ; az anyag lánczolatos összefüggése tiltakozik a nagyobb mérvű szétválasztás ellen, mely ennélfogva főleg arra szorítkozik, hogy két-kétévenkint fölváltva más-más példákat veszünk föl, más-más feladványokat dolgoztatunk ki. Mégis a felosztályokban lehet egyik évben a közönséges törtekre nagyobb súlyt helyezni, másik évben meg a tizedes törtekre ; lehet egyik évben egy időn át kamatszámolással foglalkoznunk, minek helyére a másik évben a társaság- és vegyítésszabály léphet. Hogy e tekintetben különben még igen sok tennivaló akad, az tagadhatatlan, habár az is igaz, hogy általában éppen a számtan tanmódja van legjobban kiművelve, hogy az áll a tökéletesség legmagasb fokán. Tartsunk most kis irodalmi szemlét az osztatlan iskola tananyagának kettéválasztása tárgyában ! Itt találom mindjárt Erdődinek „A történettudományi tárgyak módszertana“ és „A természetrajz és természettan módszertana“ cz. műveit. Ezek elseje szerint a 3. osztály külön földr. oktatást nyer, mig a 4. 5. és 6. évfolyam egyesítve 3 váltakozó cursus alapján részesittetik földr. tanításban, még pedig úgy, hogy az első cursus főleg hazánkat ismerteti, a 2-ik Európát, a 3-ik pedig az által, földiratot tárgyalja. Tanulságos azon mód, mellyel a történetet 3 cursusra osztja (1. nevezett mű 83. lapján). Kevésbbé szerencsés a természetrajznak ugyanilyen fölosztása. Kehr „Praxis“-ában szintén hódol a többfeléválasztás elvének, melynek értelmében majd 2, majd még 3 cursust különböztet meg. A maga nemében kitűnő a természetrajz tanmenete. S c h umann „ Einrichtungs- u. Lehrplan d. Seminarschule zu Alfeld“ ez. művében hasonlóan hódol ezen elvnek. Történeti és természetrajzi menete tanulmányozásra igen ajánlható. Emericzy- Gyertyánffy- Kiss „A falusi iskolások könyve“ is hódol eme elvnek, bár a menet nem nevezhető sikerültnek. Fölemlítem továbbá Meyer-Free „Ausführlicher Lehrplan“ cz. művét, melyben a többfelé választás sajátságos módon ejtetett meg és Volkiner „Ausführl. Lehrplan der Seminarschule zu Habel schwerdt“ cz. derék és kimerítő könyvét, mely e tekintetben szintén sok megszivlelésre méltó dolgot nyújt. Végre czikkiró maga „A népiskolai reáloktatás módszertana“ cz. művének 2. kiadásában (1761.) ezeket mondja idevonatkozókig : Egész évre.....................................5 frt. — kr. Félévre..........................................2 „ 50 „ Negyedévre.....................................1 „ 25 „