Népiskolai Tanügy, 1893 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-08 / 14. szám
EGER, április 8. 1893. 14. szám. Huszonharmadik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY. KÁTÓL NÉPINEVELÉS-TANITÁSI HETILAP. AZ EGER-, KALOCSA-, VÁCZ-, SZÉKESFEHÉRVÁR-, BESZTERCZEBÁNYAEGYHÁZMEGYEI R. K. NÉPTANÍTÓ-EGYESÜLETEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Megjelen minden szombaton. Pályázati közlésért: Egész évre. . . . . . . . . . 5 frt. Szerkesztőség és kiadó hivatal : tiz sorig, először 1 frt, másod vagy harmadszor Szegényebb ellátású iskolák és tanitók árle- Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény 50—50 kr. ; tiz soron túl először 2 frt, azután : engedésben részesülnek. intézendő. Kéziratok vissza nem küldetnek. 1—1 frt fizetendő, előlegesen beküldve. A számtan tanításáról. m. Jlpít: egyszerű lélektani tünet. Az ezret, mint külön nagyobb egységet kell megismernie a III. osztály növendékének. Mikor ezt előtte, összetevéssel, kialakítottuk, következik az összetett egységbe való betekinthetés lehetségessé tétele czéljából a szétbontás, analízis. A szétbontás nem a legkisebb, hanem a legnagyobb részekkel kezdődik mindenkor. P. o. ha a kutyát szemléltetem, először az egészre terelem a figyelmet, (nagyság, szín, szőrme) azután a főrészekre (fej, nyak, törzs, lábak, fark) végül a kisebb részekre (fej részei: fülek, szemek stb.) így kell tennünk az 1000-nél is. Előbb bemutatjuk az ezret, azután főrészeit a százakat, ez után a főrészek részeit, a 10, s végül ezek részeit, az 1-eket. A mint a fönnebb elősorolt „példákéból látható, ez az analízis nem külön választva, hanem a számok életére való tekintetek parancsára is hallgatva, a százak, tizek és egyek egymáshoz fűzött egyedeinek rokonkint való bemutatására is tekintettel van. De a százasoknál kell kezdeni azért is, mert a 100-ak összetétele a III. oszt. főmunkája az 1000 kialakítását véve tekintetbe, — s a százak — az 1000 szemléltetés útján való előállításával — még élénk emlékben vannak, a képzetek frissek, újak; ezt tehát ki kell zsákmányolnunk. Az egész ezret úgy sem öleli át a gyerek lelke, adni kell hát olyan támpontokat és kapcsokat, melyek az ezerhez való közeljutást, az ezen számkör életmozgási rendszerébe való tekintketés által, megkönnyíti, sőt lehetségessé teszi. Ha ugyanis a 100-akon kezdjük az 1000 körében az összeadást, elsősorban megtalálja az 1000, a 10 és 100 közötti rokonságot. Önmagától rájön erre az analógiára. Az analógia pedig valóságos mestere az igaz tudásnak. S amint észrevette ezt a rokonságot, a többi munka játék neki: az I. oszt. anyagának élvezetes variálása. Hosszas gyakorlatom ideje alatt bő alkalmam nyílt az összehasonlításra , s ez az elmélet mindig bővebb termést adott az összetevő elméletnél. Míg az összetevés pepecseléseinél a fától elvesztette szeme elől az erdőt, addig az analitikai betekintés módszere, az ő rendszeres munkájával csak világosságot gyújtott. A kivonás hasonlóképen történik, mint az összeadás. Itt is előbb 100-akkal, utána a 100-as 10-esekkel, végül a 100-as, tizes-egyesekkel operálunk. Az összeadás által már eléggé megerősödött az 1000-es oszlop arra, hogy a kivonást egész bátran megkezdhessük. Példák: a) 1000 — 100, 200, 300 stb. 800 — 200, 500 stb. Mikor ez a gyakorlat , ami véghetetlenül könnyű, befejeztetett, következik a puszta százakból 100-ak és tizek elvétele. Példák: a) 1000—150, 900—150, 800—150 stb. 700—340, 600—230, 500—310 stb. b) 350—200, 570— 300, 980-600 stb. Ez után a százak és tizekből százak és tizek elvétele következik. Először úgy, hogy a tizek elvétele által a száz ne érintessék; utána a százak megtörése gyakorlandó. Példák: a) 850—320. (Megfejtés: 850-300 , 550— 20 , 530, 850—320 , 530.) 970—470, 390—180 stb. b) 760—570. (Megfejtés: 760-500 ; 260; 260-70 = 190; 760—570 = 190.) 830—560. 920 — 890. E gyakorlat kellő keresztülvitele mintegy megszántja a következő nehezebb, mert összetettebb tételek kiszámítását: a százas-tizes-egyesek kisebbítését. Itt több fokot kell megkülönböztetni. Ugyanis 1) a százas-tizes-egyesből előbb százasokat; 2) százas-tizeseket; 3) százas-tizes-egyeseket vétetünk. A két utolsó fokozatnál arra ügyelünk, hogy előbb oly példákat vegyünk, melyeknél százas, tizes, vagy egyes nem érintetik; csak később vegyük azokat a példákat, melyeknél azok megtöretnek. Példák: 1) 895—300, 756—400 stb. 2) a) 674- 410 (Megfejtés: 674-400 , 274—10 , 264; 674—410 = 264.) 536 -420 stb. b) 936—540, 742—560, 816—790 stb. 3) a) 574-362 (Megfejtés: 574—300 , 274—60 , 214 — 2 , 212; 574—362 = 212.) 986 — 354 stb. b) 853—562, 738—463 stb. c) 982—793 (Megfejtés: 982 — 700 = 282— 90 , 192—3 , 189; 982—793 — 189.) 528—499 stb. Végül az 1000-ből és 100-akból pusztán egyeseket veszünk el. Példák: 1000—5, 7, 9 stb. 800 — 5, 700 — 15 stb. Ennek külön gyakorlata szintén előnyös, sőt szükséges is. Minden egyes fokozatnál az összeadásnál jelzett menet tartandó szem előtt: előbb tiszta, utána nevezett, vé-