Népművelés, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

JÓ LENNE, HA A NÉPMŰVE­LÉSI MUNKA CÉLJAIRA sokkal nagyobb összeg jutna ebben az évben mint a tavalyiban. Az ellen­forradalom különösen világossá tette az ország politikai vezetői és műve­lődésügyünk irányítói előtt, hogy a proletárállam -gazdasági­ szervező fel­adatai mellett — megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozni a kultu­rális neveléssel. Az ellenforradalom azonban nem­csak az emberek gondolkodását za­varta meg, nemcsak tudatukban tett kárt — 22 milliárd forintnyi anyagi veszteség is érte a népgazdaságát. A következő hároméves időszak fő kér­dése az ország gazdasági életének megszilárdítása, az elért életszínvo­nal fenntartása, belső gazdasági fe­­­dezetének megteremtése. A művelő­désügy, szűkebben a népművelés vi­­szony­latában ez annyit jelent, hogy anyagi téren meg kell elégednünk annyival, amennyit az ország teher­bíróképessége lehetővé tesz. Nem kö­vetelhetünk többet. A KÖVETKEZŐ HÁROM ESZ­TENDŐBEN az alacsony beruházási összegek csak az ellenforradalom ide­jén keletkezett károk kijavítását és a már megkezdett építkezések be­fejezését teszik lehetővé. A művelő­dési otthonok és a könyvtárak háló­zatának bővítése — aligha lehetsé­ges. Megoldható azonban a már meglevő intézmények berendezésé-­­ nek, felszerelésének bizonyos korsze­rűsítése, technikai ellátottságuk meg­javítása. Befejezzük a somogylabi művelő­dési otthon építését. A három esz­tendő alatt mintegy 20 millió forint jut a vidéki mozishálózat műszaki fej­lesztésére. A művelődési otthonok technikai apparátusának, felszerelé­sének megjavítása kb. 16 millió fo­rinttal szerepel az előirányzatban. ÖNKÉNT ADÓDIK A KÖVET­KEZTETÉS: népművelési politikánk egészének nem a munka mennyiségi, hanem mindenekelőtt minőségi fej­lesztését kell szolgálnia. Javítani kell, intézményeink, szervezeteink munká­jának színvonalát, képessé kell tenni művelődési otthonainkat a tudomá­nyos és módszertani kutatómunka eredményeinek gyakorlati hasznosí­tására. A marxizmus, a szocialista eszmeiség érvényre juttatásával fo­kozni kell munkánk hatásfokát, mind a művészeti és az ismeretterjesztő, mind a könyvtári munkában. Az ehhez szükséges feltételek­­ megvannak. Egyre szélesebben bon­takozik ki a Népművelési Intézet tu­dományos és módszertani munkája. Ami pedig az anyagiakat illeti: a művelődési otthonok eszmei munkája megjavításának irányában az utat a múlt évinél 4,5 millió forinttal magasabb állami támogatás egyen­geti. Hasonló mértékben emelkedik előreláthatólag az ismeretterjesztő munkára és az ismeretter­jesztő elő­adások fiilmellátására szánt, költ­ségvetési összeg is. EZEK ORSZÁGOS ADATOK. A gazdálkodás új rendszerében, a me­gyék önállósága folytán más, helyi anyagi erőforrások igénybevétele is lehetséges. A szakminisztériumok irányelveinek figyelembevételével az egyes megyék maguk döntik el, mi­lyen összeget szánnak egy-egy terü­letre. . Az átlagtól jelentős eltérések lehetségesek tehát lefele is — felfele is. Mindenképpen korrekcióra szorul azonban az olyan aránytalanság, ami a somogyi és a szabolcsi ismeretter­jesztési költségkeret között mutatko­zik. Szabolcsban 1957-ben 150 000, 1958-ban 250 000 forint jut erre a munkára, Somogyban — a tavalyi 72 000-rel szemben — 31 000 forint. Nem a szabolcsiak 250 000 forintját kell csökkenteni. A somogyi költ­ségkeretet kell feltétlenül az életadta követelmények színvonalára emelni. KEVÉS A PÉNZÜNK. Egyetlen fillér se veszhet kárba, egyetlen fo­rintot sem köl­thetün­k el céltalanul. A múltban, sajnos, sok példa volt erre. A gyáraik területének kellős kö­zepén, a lakótelepektől távol telepí­tett, elárvult, kihasználatlan művelő­dési házak már évek óta a beruhá­zások célszerű, hatékony koordiná­lása után kiáltanak. Meg kell aka­dályozni a beruházások során, régeb­ben előfordult súlyos baklövések megismétlődését. A Művelődésügyi Minisztérium kapjon jogot minden, 200 000 forinton felüli­­beruházás elő­zetes elbírálására! 1953-ban az akkori Népművelési Minisztérium megkezdte egy ilyen természetű rendelet kidol­gozását, határozat azonban, három­éves vajúdás után sem született. Itt lenne végre az ideje annak, hogy a szakszervezetekkel és szaktárcákkal egyetértésben minisztertanácsi dön­tés szülessen ebben a kérdés­ben is. Kevés a pénzünk, addig nyújtóz­kodhatunk csak, ameddig a takarónk ér. Az állam és a társadalom anyagi erejének célszerű összefogása biz­tosíthatja csak, hogy a kultúra me­legét jól sugározzuk szét­ az ország­ban. M. Cs. 4 MEGJELENT A VASASOK MŰVELŐDÉSPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓJA Egy esztendei szünetelés után ismét megjelent s harmadik évfolyamába lé­pett a vas- és fémipari dolgozók művelő­déspolitikai tájékoztatója. A beköszöntő cikk abban jelöli meg a tájékoztató cél­ját, hogy ,,a szocialista kultúra terjesz­tője, hirdetője legyen és megalkuvás nél­kül harcoljon minden, a munkásosztály­tól s a szocializmust­ól idegen eszme el­len.” A tájékoztatót haszonnal forgat­hatja mindenki, aki a népművelés bár­mely területén dolgozik. A gazdag tarta­lomból kiemelkedik a szakszervezetek kulturális nevelőmunkájával és feladatai­val, továbbá a művelődési házakkal fog­lalkozó cikk. Évforduló- és eseménynap­tár, műsorjavaslatok, s a vasas kulturális élet sokféle ágazatát figyelemmel kísérő hírrovat teszi teljessé a gondosan szer­kesztett tájékoztatót. KODÁLY-ÜNNEPSÉG hajdúszováton Jól sikerült ünnepséget rendezett Haj­­dúszováton a művelődési otthonban a hajdúszováti Kodály Énekkar, névadója, Kodály Zoltán nagy magyar zeneszerző tiszteletére. Az előadást a kórus Kodály­­művekkel (Nagyszalontai köszöntő, Bici­­niák, A csikó, Esti dal, Emléksorok Fáy Andrásnak, Békedal, Békesség-óhajtás..., A magyarokhoz) illusztrálta. A Kodály­­műsort az Üttörő ének- és zenekar szá­mai (Biciniák, Üttörő inditTDT) és mikro­barázdás hanglemezműsor (Háry János­­szvit, Kállai kettős) egészítették ki. A műsor második részében Cs. Papa, Las­sus, Mosonyi, Péter József és Bárdos kórusműveket énekelt az énekkar és meghallgatták hanglemezről Maros Ru­dolf Ecseri lakodalmasát. Januárban megkezdik Moszkvában a népművelési szervek filmstúdiójának épí­tését. A népszerű tudományos filmek készítésére alkalmas stúdió háromemele­tes épületében három felvételi műtermet létesítenek. A kilenc vetítőterem alkal­mas a szélesvásznú, illetve panoramikus filmek vetítésére is. A népművelés szol­gálatába állított stúdió ezer alkalmazot­tal és kétszáz tanácsadó tudóssal kezdi meg munkáját. . ■ '/•, ’’ . ’* .■ . •. . v ,' ' 4 ’ ' - • ‘ -» ■ ‘ ..

Next