Népművelés, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
JÓ LENNE, HA A NÉPMŰVELÉSI MUNKA CÉLJAIRA sokkal nagyobb összeg jutna ebben az évben mint a tavalyiban. Az ellenforradalom különösen világossá tette az ország politikai vezetői és művelődésügyünk irányítói előtt, hogy a proletárállam -gazdasági szervező feladatai mellett — megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozni a kulturális neveléssel. Az ellenforradalom azonban nemcsak az emberek gondolkodását zavarta meg, nemcsak tudatukban tett kárt — 22 milliárd forintnyi anyagi veszteség is érte a népgazdaságát. A következő hároméves időszak fő kérdése az ország gazdasági életének megszilárdítása, az elért életszínvonal fenntartása, belső gazdasági fedezetének megteremtése. A művelődésügy, szűkebben a népművelés viszonylatában ez annyit jelent, hogy anyagi téren meg kell elégednünk annyival, amennyit az ország teherbíróképessége lehetővé tesz. Nem követelhetünk többet. A KÖVETKEZŐ HÁROM ESZTENDŐBEN az alacsony beruházási összegek csak az ellenforradalom idején keletkezett károk kijavítását és a már megkezdett építkezések befejezését teszik lehetővé. A művelődési otthonok és a könyvtárak hálózatának bővítése — aligha lehetséges. Megoldható azonban a már meglevő intézmények berendezésé- nek, felszerelésének bizonyos korszerűsítése, technikai ellátottságuk megjavítása. Befejezzük a somogylabi művelődési otthon építését. A három esztendő alatt mintegy 20 millió forint jut a vidéki mozishálózat műszaki fejlesztésére. A művelődési otthonok technikai apparátusának, felszerelésének megjavítása kb. 16 millió forinttal szerepel az előirányzatban. ÖNKÉNT ADÓDIK A KÖVETKEZTETÉS: népművelési politikánk egészének nem a munka mennyiségi, hanem mindenekelőtt minőségi fejlesztését kell szolgálnia. Javítani kell, intézményeink, szervezeteink munkájának színvonalát, képessé kell tenni művelődési otthonainkat a tudományos és módszertani kutatómunka eredményeinek gyakorlati hasznosítására. A marxizmus, a szocialista eszmeiség érvényre juttatásával fokozni kell munkánk hatásfokát, mind a művészeti és az ismeretterjesztő, mind a könyvtári munkában. Az ehhez szükséges feltételek megvannak. Egyre szélesebben bontakozik ki a Népművelési Intézet tudományos és módszertani munkája. Ami pedig az anyagiakat illeti: a művelődési otthonok eszmei munkája megjavításának irányában az utat a múlt évinél 4,5 millió forinttal magasabb állami támogatás egyengeti. Hasonló mértékben emelkedik előreláthatólag az ismeretterjesztő munkára és az ismeretterjesztő előadások fiilmellátására szánt, költségvetési összeg is. EZEK ORSZÁGOS ADATOK. A gazdálkodás új rendszerében, a megyék önállósága folytán más, helyi anyagi erőforrások igénybevétele is lehetséges. A szakminisztériumok irányelveinek figyelembevételével az egyes megyék maguk döntik el, milyen összeget szánnak egy-egy területre. . Az átlagtól jelentős eltérések lehetségesek tehát lefele is — felfele is. Mindenképpen korrekcióra szorul azonban az olyan aránytalanság, ami a somogyi és a szabolcsi ismeretterjesztési költségkeret között mutatkozik. Szabolcsban 1957-ben 150 000, 1958-ban 250 000 forint jut erre a munkára, Somogyban — a tavalyi 72 000-rel szemben — 31 000 forint. Nem a szabolcsiak 250 000 forintját kell csökkenteni. A somogyi költségkeretet kell feltétlenül az életadta követelmények színvonalára emelni. KEVÉS A PÉNZÜNK. Egyetlen fillér se veszhet kárba, egyetlen forintot sem költhetünk el céltalanul. A múltban, sajnos, sok példa volt erre. A gyáraik területének kellős közepén, a lakótelepektől távol telepített, elárvult, kihasználatlan művelődési házak már évek óta a beruházások célszerű, hatékony koordinálása után kiáltanak. Meg kell akadályozni a beruházások során, régebben előfordult súlyos baklövések megismétlődését. A Művelődésügyi Minisztérium kapjon jogot minden, 200 000 forinton felüliberuházás előzetes elbírálására! 1953-ban az akkori Népművelési Minisztérium megkezdte egy ilyen természetű rendelet kidolgozását, határozat azonban, hároméves vajúdás után sem született. Itt lenne végre az ideje annak, hogy a szakszervezetekkel és szaktárcákkal egyetértésben minisztertanácsi döntés szülessen ebben a kérdésben is. Kevés a pénzünk, addig nyújtózkodhatunk csak, ameddig a takarónk ér. Az állam és a társadalom anyagi erejének célszerű összefogása biztosíthatja csak, hogy a kultúra melegét jól sugározzuk szét az országban. M. Cs. 4 MEGJELENT A VASASOK MŰVELŐDÉSPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓJA Egy esztendei szünetelés után ismét megjelent s harmadik évfolyamába lépett a vas- és fémipari dolgozók művelődéspolitikai tájékoztatója. A beköszöntő cikk abban jelöli meg a tájékoztató célját, hogy ,,a szocialista kultúra terjesztője, hirdetője legyen és megalkuvás nélkül harcoljon minden, a munkásosztálytól s a szocializmustól idegen eszme ellen.” A tájékoztatót haszonnal forgathatja mindenki, aki a népművelés bármely területén dolgozik. A gazdag tartalomból kiemelkedik a szakszervezetek kulturális nevelőmunkájával és feladataival, továbbá a művelődési házakkal foglalkozó cikk. Évforduló- és eseménynaptár, műsorjavaslatok, s a vasas kulturális élet sokféle ágazatát figyelemmel kísérő hírrovat teszi teljessé a gondosan szerkesztett tájékoztatót. KODÁLY-ÜNNEPSÉG hajdúszováton Jól sikerült ünnepséget rendezett Hajdúszováton a művelődési otthonban a hajdúszováti Kodály Énekkar, névadója, Kodály Zoltán nagy magyar zeneszerző tiszteletére. Az előadást a kórus Kodályművekkel (Nagyszalontai köszöntő, Biciniák, A csikó, Esti dal, Emléksorok Fáy Andrásnak, Békedal, Békesség-óhajtás..., A magyarokhoz) illusztrálta. A Kodályműsort az Üttörő ének- és zenekar számai (Biciniák, Üttörő inditTDT) és mikrobarázdás hanglemezműsor (Háry Jánosszvit, Kállai kettős) egészítették ki. A műsor második részében Cs. Papa, Lassus, Mosonyi, Péter József és Bárdos kórusműveket énekelt az énekkar és meghallgatták hanglemezről Maros Rudolf Ecseri lakodalmasát. Januárban megkezdik Moszkvában a népművelési szervek filmstúdiójának építését. A népszerű tudományos filmek készítésére alkalmas stúdió háromemeletes épületében három felvételi műtermet létesítenek. A kilenc vetítőterem alkalmas a szélesvásznú, illetve panoramikus filmek vetítésére is. A népművelés szolgálatába állított stúdió ezer alkalmazottal és kétszáz tanácsadó tudóssal kezdi meg munkáját. . ■ '/•, ’’ . ’* .■ . •. . v ,' ' 4 ’ ' - • ‘ -» ■ ‘ ..