Népművelés, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1960-07-01 / 7. szám

28 A DEBRECENI Kodály-kórus DAPESTEN A Kodály-kórus mostanában több hangversenyt adott, részben saját megyéjében, Hajdú-Biharban, részben Sopronban, Pécsett, Komlón és Budapesten. A Bartók-teremben rendezett hangverseny zsúfolt házat eredményezett. A debreceni Kodály-kórusnak, úgy látszik, részben sikerült áttörnie a „nenyo próféta” elvét s gyakorlatát, s idehaza is várakozást ébreszt. S itt mindjárt le kell szögeznünk, hogy a magyar zenei élet egészébe — amit természetesen Budapest fóruma igen nagymértékben jelent — még nem illeszkedett bele ez a kiváló együttes képességéhez és rangjához illően. Alig van rádiószereplésük, ami megy is tőlük a rádióműsorban, több éves magnetofon-rögzítés. A hanglemezfelvétel terén még nagyobbak az adósságok. Holott itt dokumentációról is lenne szó: egy világsikert aratott magyar kórus „nagy" számainak megörökítéséről! A budapesti hangverseny, kisebb-nagyobb hibái ellenére is, követelő módon veti fel ezeket a kérdéseket. Maga a hangverseny stílusigényével az énekkari irodalom úgyszólván minden korszakát magához vonzotta s igazolta, hogy a debreceni Kodálykórus alig ismer stiláris nehézséget. Ez a stílusbiztosság, az abszolút tiszta, nemes intonáció, a szólamok belső logikájának, szinte élő-lélegző mozgásának érzékeltetése ragadta meg az arezzoi közönséget és zsűrit is. Gulyás György nevelő munkája egyre szebb eredményeket ért el. A kórus mind határozottabban vállal vegyeskari mondanivalókat, bár a sok győzelmet látott leánykar most is szép számokkal szerepelt. Említettük, hogy a hangverseny nem volt teljesen hibátlan. Influenzából s talán fáradásból eredő hibák homályosították el a megszokott hangszépséget, s még a tévedhetetlen intonációt is kikezdte az ebből abból eredő indiszpozíció. (Kodály—Gyulai: „Este”!) E hibákat az összteljesítmény mellé állítva azonban ragyogó produkciókkal találkoztunk. Itt van mindjárt a nyitószámok (Lassus, Palestrina) példás vonalvezetése és monumentális építkezése, a Gastoldi, Willaert, Wilbye madrigálok könynyed, levegős megszólaltatása, a Borodin kórusmű finom csipkeszerűsége, Bartók szlovák sorozatának megrendítő szépsége (Bod Jolán ezúttal is színesen, rokonszenvesen látta el a zongorakíséret igényes feladatát!). A kórusnak maradt még ereje, hogy új magyar művek (Soproni, Dávid karművek) bemutatásával erősbítse céltudatosságának hírnevét: valóban, a debreceni Kodály-kórus feladatvállalásban nem riad vissza a nehézségektől, s fejlődési problémáinak leküzdésével halad — bízvást hihetjük — újabb bel-s külföldi győzelmek felé. Raics István AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT MÉRLEGE Rekordforgalom jellemezte az idei könyvhetet, több mint egymillió kötetet adtak el, húszmillió forintért. 1951-hez képest ez 451 százalékos emelkedést jelent. Az üzemi dolgozók az idén 20—23 százalékkal, a falusi dolgozók pedig 38 százalékkal vásároltak több könyvet, mint tavaly. A földművesszövetkezeti könyvterjesztés az Ünnepi Könyvhét alatt öt és félmillió forintot forgalmazott. Nagy sikerük volt az író-olvasó találkozóknak is: ötven neves író százötven helyen találkozott az olvasókkal. Két magyar dokumentumfilmről A MOKÉP Mező Imre úti Ismeretterjesztő Filmtárát havonta legalább ezer kölcsönző veszi igénybe. Mit kérnek, mit visznek leginkább a kölcsönzők? — tettük fel a kérdést. A felelet: mindent visznek, mindenből visznek. Persze itt is érezhető a szezonális jelleg. Az U—2 féle légiprovokáció óta például, minthogy a nemzetközi kérdések iránti érdeklődés országszerte (és világszerte) annyira fellángolt, kiváltképp keresik a politikai jellegű dokumentumfilmeket. Nos, akkor hát hadd számoljunk be most mi is két politikai jellegű dokumentumfilmről — mindkettő a legutóbbi idők terméséből való. Bokor Péter írta és állította össze a Boszorkány kortyát, az utóbbi idők egyik legmeggyőzőbb, legérdekesebb és leghatásosabban dokumentált magyar politikai kisfilmjét. A Szabad Európa Rádiót mutatja be — szervezetét, felépítését, az adás titkat és“ előtérbe állított mozgatóit, elsősorban a magyar szekció leghirhedtebb tagjait. Nem szólamokkal — tényekkel bizonyít is mutat rá az összefüggésekre. Aki ezt a filmet látta — ha eddig érdektelenséget mutatott is politikai kérdések iránt, de józan és jóindulatú ember — ezután feltétlenül határozottabb véleménye, kialakult álláspontja lesz az imperializmusról. Megcáfolhatatlan tényekkel bizonyítja ez a kisfilm, hogy az amerikai pénzen működő Szabad Európa Rádió magyar szekciójában (és nyilván, sok más szekcióban is) hírhedt jobboldali, nemcsak kommunistaellenes, hanem demokráciaellenes elemeket alkalmaz, olykor egyenesen hétpróbás fasisztákat és nyilasokat. A dohárnak, népi demokrácia-ellenes uszításaira, azok az emberek is jók — sőt, láthatóan azok a legjobbak — akik nem is olyan régen, a második világháborúban és azt megelőzően, véres szájjal szidták nemcsak a Szovjetuniót, de a nyugati szövetségeseket, a polgári demokráciákat is. És, ami ezzel együttjár — dicsőítették Hitlert, Mussolinit és mindazokat, akik ellen egy egész világ szállt harcba, akiknek világuralmi törek ■HHiHKHHBHMHHaHHHHHBM vései és gonosztettei miatt tízmilliók haltak meg — köztük nem kis számmal amerikaiak is. Úgy véljük, a sikerült film fő erénye, s hogy ezt a tényt mindennél meggyőzőb-ben mutatja be, ezt az összefüggést rajtyogó dokumentációval ábrázolja. A másik érdekes kisfilmet a televízió I készítette — Kende Márta rendezte — Bertolt Brecht „Háborús képeskönyv” című verskötete nyomán. Jól eltalálták a I brechtl hangvételt, ritmust, ünnepélyes- I séget, költőiséget. Legjobb versmondóink 9 — Ascher Oszkár, Horváth Ferenc, Kos- 1 vay Katalin — szépen, ihletetten szaval- l ják a brechti szöveget. (Kende István I fordításában). Megrázó erejű, vádoló I képsorok vonulnak el a nézők szeme I előtt, de ugyanakkor — a brechti, az igazi békeharcos szellemben — nemcsak a háború és a fasizmus borzalmait, de az I béke szépségét és a békéért világszerte harcoló százmilliók erejét is híven meg- mutatja ez a rövidfilm. Csupán a film első harmada nem sike- r rült egészen — nem eléggé filmszerű. Csupa állóképet mutatnak be: szuggesz- tív, drámai hatású, jellegzetes képeket, igaz, de ennyi állóképet mégsem bír el egy mozgófilm. A „Háborús képeskönyv” e hibájával együtt is erőteljes, nagyhatású alkotás. Érdekes, hogy a televíziósok kollektívája készítette, nyilván először a TV számára, de az alkotás olyan sikeresnek találta || tott, hogy a Híradó moziban is forgal | mazzák. Híradó- és játékfilmeket rend- | szeresen látunk a TV-ben, de eddig | — tudtunkkal — ez az első eset, hogy | TV film „vonul ki” a mozikba. Méltó is ]| rá — és a legjobbkor. Olyan időben tűzte műsorára a Híradó mozi (és tűzi még, remélhetőleg, több más mozi is), amikor a reakciós-imperialista körök elleni — tehát a béke megőrzéséért folyó | — küzdelem világszerte fokozódik. A békeharchoz ez a film is jelentős — mű- t veszi — hozzájárulási Barabás Tamás .