Népművelés, 1963 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1963 JANUÁR r­énmail­és~) az országos népművelési tanács folyóirata .....A SZOCIALISTA FORRADALOM TELJES GYŐZELMÉNEK EGYIK LEGFŐBB FELTÉTELE..." P­ártunk Vik­. kongresszusán a Központi Bizottság beszámo­lója megállapította: „Társadalmunk fejlődésében olyan szakaszhoz értünk, amikor a forradalom teljes győzel­mének egyik legfőbb feltétele a szo­cialista kultúra erőteljesebb kibonta­kozása. A szocialista társadalom fej­lődése igen sokban függ a tömegek tudatosságától, általános és szakmai műveltségének színvonalától, a szak­emberek számától és tudatától.” Helyénvaló tehát a művelődési eredmények, gondok és feladatok tü­zetes vizsgálata. Érdemes és szüksé­ges elemezni, hogy egyfelől: milyen szerepet játszott a kultúra a gaz­da­­sági, politikai és társadalmi változá­sokban, másfelől: a bekövetkezett változások után milyen művelődés­­politikai feladatokat kell megolda­nunk. Közelmúltban a Borsod megyei pártértekezlet foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, összegezve az elmúlt három év tapasztalatait, megállapí­totta: Az eszmei kulturális fejlődésre megyénkben is az a jellemző, hogy a tanulás kezd népmozgalommá válni, széles körben emelkedik a művelt­ségi színvonal, fokozatosan tért hódít a szocialista gondolkodás, tudat és erkölcs. A szocialista meggyőződés mindinkább befolyásolja, formálja a cselekvést, a termelést, az alkotó munkát nőtt a párt politikája iránti bizalom, erősödött a párt eszmei be­folyása, újabb és újabb tömegekhez törnek utat a marxizmus—leniniz­­mus igazságai. S H­add illusztráljuk ezt a megál­l­­­lapítást néhány beszédes adat­tal. A középiskolai tanulók száma az elmúlt három esztendőben 27,9%-kal nőtt. Még nagyobb arányban, 75%- kal emelkedett a középiskolák esti és levelező hallgatóinak száma. A Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, továbbá négy felsőfokú tanintéze­tünkben több mint másfélszer annyi a hallgató, mint 1959—1960-ban. 70 000 kötettel gyarapodott a könyv­tári állomány. Már csak három kis községből hiányzik a közkönyvtár. Fokozódik a lakosság érdeklődése a sajtótermékek iránt. 1961-ben mint­egy 20%-kal több napilapot, folyó­iratot terjesztettek, mint 1959-ben; megyénkben csaknem minden har­madik lakos lapelőfizető. A művelő­dés 50 új hajlékát avatták fel 1959 óta. Emelkedett a műsoros és isme­retterjesztő rendezvények száma és látogatottsága. A színházlátogatók száma az 1959. évi 199 ezerről 273 ezerre növeke­dett. Ez alatt az idő alatt 59 új film­színház épült. A villamosítás teljesen befejeződött, ezzel újabb lehetőségek nyíltak a filmszínházak fejlesztésére, korszerűsítésére. A jelzett időszak­ban 21,6 százalékkal nőtt a rádióelő­fizetők száma. A televízió térhódítá­sára jellemző, hogy amíg 1959. év végén csupán 527 készülék volt a me­gyében, jelenleg csaknem 20 000 TV- előfizetőnk van. A felsorolt számok, eredmények biztatóak. Arról vallanak hogy a kulturális előrehaladás — a mérete­ket, az arányokat, az elterjedést il­letően — általában lépést tartott a gazdasági és társadalmi változások­kal. Ezeknek bemutatására is érde­mes felsorolni néhány adatot. A­ borsodi ipar termelése a VII. kongresszus óta évente átlag 8,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor válto­zott a vidék ipari arculata is. Két nagy vasipari központ, Diósgyőr és Ózd, valamint a bányaipar mellett új vegyipari, villamosenergetikai bázis alakult ki Kazincbarcikán és Tiszapalkonyán. Az iparosodással nőtt a munkások száma. 1961 tavaszán befejeztük a mező­gazdaság szocialista átszervezését. Ma 319 termelőszövetkezetben csak­nem 71 ezer szövetkezeti tag mintegy 562 000 kh-n gazdálkodik. A tsz-ek­­ben örvendetesen emelkedtek a ter­mésátlagok, szaporodott az állatállo­mány, gyarapodott a tagok jöve­delme. Ezek a változások természetszerűen újfajta problémákat jelentenek, és a kulturális munkának számolnia kell velük. Az iparosodás pl. kétségtelenül elősegíti az öntudatos, művelt üzemi törzsgárda erősödését, de a munkás­­osztályba bekerült új rétegek kisebb­­nagyobb mértékben magukkal hozzák a paraszti, magántulajdonosi, kispol­gári gondolkodás és ízlés maradvá­nyait. A szocialista termelési viszo­nyok alapján, a termelőszövetkeze­tek gazdasági-politikai-szervezeti erősödésével megyénkben is alakul, formálódik az egységes paraszti osz­tály. Említhetjük megyénk sajátos problémáját is, a bejáró dolgozók és a­ munkásszállásiak kulturális neve­lését. A számszerűség mellett tehát, amely a művelődésben nem elsődle- Egy öntőbrigád csapolás közben (Diósgyőri Lenin Kohászati Művek)

Next