Népművelés, 1963 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1963-02-01 / 2. szám

mODERn FILMSZIÍNHÁZ ÉPÜL KÖBÖnVfmn.! Molnár Péter, Mühlbacher István és Varga István, az IPARTERV mér­nökei tervei szerint tavaly megkezd­ték Kőbányán a 600 nézőire mérete­zett emeletes filmszínház építését. Az épület földszintjén kap helyet a pénztár,, a várócsarnok, a ruhatár. Innen két oldalt belső lépcsősoron kerül a közönség az emeleti oldalfo­­lyosókra, majd a nézőtérre. A távo­zók végül két más­ik lépcsőn, az ér­kezők zavarása nélkül jutnak a föld­szinti ruhatár csarnokába. A mintegy 14 millió forint költség­gel épülő filmszínház építését 1963- ban fejezik be. V. O. A TARTALOMBÓL DEMÉNY OTTÓ és SIPOS GYULA versei * TÓTH JÓZSEF: Választások előtt 3 FÜLEKI JÓZSEF: Kongresszus után 4 LÉVAI JÓZSEFNÉ: Népművelési kiskörzetek 7 PÁSZTOR MIKLÓS: Keressünk új formákat 7 MARTON JÁNOS: Mezőgazdaság és népművelés VI. 9 OTTEVÉNYI LÁSZLÓ: Egy alföldi tsz-városban I. 11 DÖME MIHÁLY: Közös erővel 12 KAMENSZKY BÉLA: Szatymazi őszi­barack-szakkör 13 LUKACSI LÁSZLÓ: Mégsem lett igazuk... 14 Dr. DURKÓ MÁTYÁS: Foglalkoz­zunk az öregekkel Is IS KALMANCHEY ZOLTÁN: A test­kultúra és a népművelés 16 LUKACSY ANDRÁS: A munka és a hivatás pszichológiája 17 GUBANCSIK BÉLA: Két dimenzió­ban a TTT-ről VI. 18 PUNGOR ERVIN: Művelődő katonák 20 CSEUZ ÉVA: Szemléltetés az ismeretterjesztésben 21 BANSZKY PÁL: „Koffermúzeum” 22 Dr. IBOS FERENC: Barátok között III. 24 B­ARAB­ÁS TAMÁS: Olasz nép­művelők Magyarországon 26 SURÁNYI IMRE: Ernst Fischer nyilatkozata 26 SZILÁGYI JÁNOS: Munkásosztá­lyunk természettudományos mű­veltsége a két világháború között I. 27 LUKÁCSY SÁNDOR: Justh Zsigmond 28 Olvasóink Írják 20 BAUER GYÖRGY: A televízió és a népművelés 29 Kisölmkrónika 30 VÁRNAI FERENC: Baranyai fúvósok 31 RÁCZ LAJOS: Két cserehang­versenyről 32 ERDŐS JÁNOS: Karnagyi klub­­összejövetelek 32 A táncosok országos munkaérte­kezletén 34 BOGA ISTVÁN: Marokkó táncai és táncmozgalma 36 KELETI ISTVÁN: A műkedvelő színjátszás „hamleti kérdése” 37 SÉD TERÉZ: Játszani tanultak... 38 ANTAL GÁBOR: A „Yerma” az Egyetemi Színpadon 39 HAMAR IMRE: Lesznek-e folytatói a mohácsi fazekas művészetnek? 40 L. S.: Nagybányai festők 41 BALOGH AND­RÁS: Cserekiát­tás 42 A TV előtt, A hallgató hangja, Nyelvművelés 43 Mit olvassunk? 44 A TV februári műsorából 46 Eseménynaptár és műsorjavaslatok áprilisra 46 Munkajogi tanácsadás 47 old. MUNKAJOGI TANÁCSADÁS 10, A MŰVELŐDÉSI OTTHONOKBAN FOGLALKOZTATOTT MOZIÜZEMI POLCOZÓK MUNKAFELTÉ­TELEI Járási művelődési ház igazgatója írja: „A művelődési háznak sajátkeze­lésű mozija van, amelyben több dolgozót moziüzemi (gépész, jegykezelő stb.) munkakörökben foglalkoztatunk. E dolgozókat két évvel ezelőtt a művelő­dési ház előző igazgatója alkalmazta teljes napi munkaidővel, és munka­szerződésükbe felvette azt az előírást, hogy őket a munkakörükhöz nem tar­tozó, képesítéshez nem kötött más munkára is igénybe lehet venni. Erre a munkabeosztásra az elmúlt években — elődöm működése idején — nem ke­rült sor. Párhónapos működésem után megállapítottam, hogy az említett alkalmazottak munkaidejét a moziüzemi feladatok nem töltik ki, ezért intéz­kedtem aziránt, hogy a művelődési házban egyéb munkákat is végezzenek (pl. más házbeli rendezvényeken jegykezelést, ruhatáros munkát, a művelő­dési ház helyiségeinek takarítását). Az érdekeltek intézkedésemet sérelmes­nek tartották, és panasszal fordultak az egyeztető bizottsághoz. A járási közös egyeztető bizottság panaszuknak helyt adott. A határozat indokolása szerint a 105/1961. (M. K. 1.) M. M. számú utasítás hatálya — az utasítás 1. §-ának (6) és (7) bekezdése értelmében — a művelődési otthonokban mozi­üzemi munkaköröket betöltő dolgozókra nem terjed ki, e dolgozók munka­bérét és munkafeltételeit a 36/1959. (M. K. 14.) M. M. számú utasítás alap­ján kell megállapítani. Az utóbbi utasítás 10. pontja ugyan lehetőséget nyújt arra, hogy a moziüzemi dolgozót a munkaköréhez nem tartozó, képesítéshez nem kötött más munkára is igénybe vegyék, de ennek köre nem terjedhet túl a mozi üzemeltetésének feladatain. A művelődési ház igazgatójának tehát nem volt joga ahhoz, hogy e dolgozókat a mozi üzemeltetésén kívüli egyéb munkára ossza be. Kérdezem, hogy az egyeztető bizottság határozata jogszerű-e? Nemleges esetben milyen intézkedéseket tehetek?” Válasz: Az ismertetett ügyben az egyeztető bizottság a jogszabályt téve­sen értelmezte, és a munkaügyi panasz tárgyában jogellenes határozatot hozott. A művelődési otthonok moziüzemi munkakörökben foglalkoztatott dol­gozóinak munkabérét és munkafeltételeit valóban a 36/1959. (M. K. 14.) M. M. számú utasítás rendelkezései alapján kell megállapítani. Ennek az utasí­tásnak a 10. pontjában foglalt rendelkezések helyes értelmezése szerint a művelődési otthon igazgatójának joga van ahhoz, hogy a moziüzemi munka­körökben alkalmazott dolgozókat a mozi üzemeltetésén kívüli egyéb, képesí­téshez nem kötött munkákra — munkaidejükön belül vagy azon túl is — igénybe vegye. (A 10. pont rendelkezése szerint a dolgozónak ezt a kötele­zettségét az intézmény munkarendjében, valamint a dolgozóval kötött munkaszerződésben fel kell tüntetni.­ Az egyeztető bizottság említett állás­pontjának elfogadása esetén a művelődési otthonok aránylag rövid időtar­tamban üzemeltető mozijában a dolgozók a teljes munkaidejüknek csak egy­­részében végeznének munkát, és ezáltal részben meg nem szolgált munka­bért kapnának. Az adott esetben az egyeztető bizottság jogellenes határozata ellen annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül az igazgató a megyei területi egyeztető bizottsághoz fellebbezhet. Ha e határidőt elmulasztották, és az egyeztető bizottság határozata jogerőssé vált, továbbá abban az esetben, ha a területi egyeztető bizottság jogellenesen az első fokon eljárt egyeztető bizottság határozatát hagyja jóvá, a munkáltató a jogsértő határozat hatá­lyon kívül helyezése érdekében óvás iránti törvényességi panasszal fordul­hat a járási, illetve a megyei ügyészséghez. Ferencz Győző 47

Next