Népművelés, 1972 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
játos eszközeivel hatékonyan hozzájáruljon a szocialista magatartás, világnézet, erkölcs, ízlés fejlesztéséhez. A kerületi pártbizottságok, valamint az üzemi, hivatali és intézményi pártszervezetek tevékenységükben biztosítsanak az eddiginél nagyobb teret a közművelődés segítésének — mindenekelőtt a tartalomra figyelve. Rendszeresen elemezzék a művelődés egy-egy területét, határozzák meg a feladatokat, hangolják össze a tanácsok és a tömegszervezetek ilyen tevékenységét, segítsék elő az anyagi és szellemi erők koncentrációját. A munkásrétegek A fővárosi lakosság műveltségi és kulturális színvonala igen heterogén. Az egyes rétegek műveltségében, iskolai végzettségében jelentős különbségek mutatkoznak. A legjelentősebb társadalmi réteg a fizikai dolgozók. Számuk több mint 400 000. Erősödő közösségi tudatuk, növekvő műveltségük, fejlődő ízlésük és világnézetük nagy hatással van a fővárosi lakosság egészére. De ez a befolyásolás korántsem problémamentes. A budapesti munkások műveltségi szintje, kulturális igénye igen különböző. Soraikban képzett, művelt, társadalmi kérdések iránt fogékony szakmunkástól a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű dolgozóig minden szint megtalálható. Nem sikerült még széles körben elfogadtatni, hogy a munkásosztály növekvő társadalmi megbecsülése összefügg az állandóan gyarapodó munkásműveltséggel is. A fővárosi közművelődésnek ezért legfontosabb feladata, hogy hatékonyságában és színvonalában emelje a munkások körében folyó kulturális tevékenységet. A szocialista brigádmozgalom az üzemi kulturális tevékenység alapegysége. A termelési vállalások mellett a kulturális vállalások gyakran felületesen megtervezett és tartalmatlan programot tükröznek. A közművelődési intézmények és a brigádokat patronáló egyéb szervek a sok kezdeményezés ellenére sem találták meg a módját, hogy miként tudnának tartalmasabb segítséget nyújtani a művelődési program kialakításához. A brigádprogramoknak hangsúlyozottan kell foglalkozniuk az egyéni igények és a társadalmi szükségletek összehangolásával, a közéleti aktivitás és a szocialista demokrácia erősítésének kérdéseivel, a művelt munkás szerepével a termékek minőségének javításában stb. A Fővárosi Művelődési Ház és a TIT budapesti szervezete működjön együtt a szakszervezetekkel a szocialista brigádok kulturális vállalásainak tartalmasabbá tételében. Fokozatosan érjék el, hogy a szocialista brigádok kulturális vállalásai átfogó programra épüljenek, dolgozzanak ki részükre sokoldalú, igényes tematikát. Budapest 563 munkásszállásán 55 ezer dolgozó él A szakszervezetek figyelemreméltó eredményeket értek el közöttük, de még korántsem használták ki a lehetőségeket. Jók az eredményei a Fővárosi Művelődési Ház által szervezett szálláshelyi irodalmi és zenei körműsoroknak,mégis erőteljesebben kell törekedni az alapműveltség teljesebbé tételére, az erkölcsi-politikai tudatosság színvonalának emelésére. A fővárosban 160—190 ezer bejáró munkás dolgozik. Kulturális nevelésük lényegében megoldatlan. Sokan nem végezték el még az általános iskolát, körülményeik, életmódjuk nem segíti elő művelődési igényeik kibontakozását Szükséges, hogy az igények fejlesztése érdekében az üzemi és budapesti közművelődési szervek összehangolt tevékenységet folytassanak. Ez az összehangoltság egyaránt vonatkozik tartalmi és anyagi kérdésekre. Jobb együttműködést! A Budapesti Pártbizottság határozata hangsúlyozza: a központi pénzügyi keretek és források növekedése nem elegendő a továbbfejlődés biztosításához. Az üzemek és vállalatok érdekeltségének fokozásával társadalmi erőket is fel kell használni az anyagi feltételek javítására. Meg kell értetni, hogy jelentős szervezeti változásokra országos szintű határozatok nélkül nem vállalkozhatunk. A budapesti közművelődés dinamikus fejlesztésének biztosítása fontos társadalmi, politikai és kulturális kötelezettség. Ennek érdekében a hatékonyabb irányítás, a jobb gazdasági és személyi feltételek biztosítása alapvető feladat. Kedvezőek a tanácsi művelődési otthonok kerületi közös irányításának és a társadalmi szervekkel közös akcióknak a tapasztalatai. A tanácsi szervek azonban alig éltek felügyeleti jogkörükkel, kevésbé befolyásolták az eseményeket, inkább csak regisztrálták őket. A Fővárosi Népművelési Tanács törekedett arra, hogy elősegítse a hatékony együttműködést, de kevés eredményt tudott elérni. A kerületi népművelési tanácsoknak — kevés kivételtől eltekintve — már a kezdeményezésre sem futotta erejükből. A kerületi közös programok jelentős része a különféle szervek, intézmények munkaterveinek „összeollózásával” alakult ki. A szakszervezetek hatékonyabb közművelődési munkájához az SZBT és a szakági szervezetek jobb koordinációja szükséges, újabb lépéseket kell tenni a tanácsi és szakszervezeti közművelődési hálózat jobb együttműködésének kialakítására. Rossz körülmények — jó munka A budapesti szak- és közművelődési könyvtárak az országos átlagnál jobban ellátják a lakosságot. Ez a munka jónak mondható. De a könyvtárak több évtizede korszerűtlenek, új könyvtárak nem épültek, s ez egyre inkább lemaradást okoz. Az MSZMP budapesti bizottságának 1961. évi közművelődési határozata kimondta, hogy szorgalmazni kell a főváros munkás- és peremkerületeiben, valamint az új lakótelepeken a könyvtárak, művelődési otthonok és mozik építését. A határozatnak a következő években érvényt kell szerezni. A művelődési otthonok kulturális életünkben, az ifjúság nevelésében fontos szerepet töltenek be. A látogatók 63 százaléka az ismeretszerzés különféle formáit, a szakköröket, a műkedvelő együttesekben való részvételt, a tanfolyamokat keresi. Csökkent a szórakoztató rendezvényeken részt vevők száma, főként a nem megfelelő körülmények miatt. A társadalmi szükségletek és a művelődési otthonok rossz állapota között mind jelentősebb az ellentmondás. Különösen elhanyagoltak a perem- és munkáskerületi művelődési otthonok. A Fővárosi Tanács hatáskörében érvényesítse következetesen a budapesti közművelődés fejlesztésére hozott határozatot, biztosítsa, hogy az új művelődési objektumok építését a főváros közművelődési intézményhálózatának fejlesztési tervével egyeztetve engedélyezzék, hogy az új intézmények alkalmasak legyenek a területi funkciók ellátására; és hogy fokozatosan javuljon a munkáslakta kerületek közművelődési intézményhálózata. A Budapesti Pártbizottság köszönetét és elismerését fejezi ki a közművelődés dolgozóinak áldozatos és eredményes munkásságukért. Meggyőződése, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel és erőfeszítéssel fognak dolgozni a fővárosi közművelődés érdekében. "