Népművelés, 1976 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
népművelés A KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA XXIII. ÉVFOLYAMA, im. JANUÁR „ Gfy astfoftnetklt" Szeptember 30-án sugározta a rádió a fenti című vitaműsort, amelyet immár másodszor vettünk föl a Magyar Hajó- és Darugyárban. Az első beszélgetést a Népművelés augusztusi száma közölte, akkor a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának két összetevőjét, a „szocialista módon élni és tanulni" követelményt próbáltuk elemezni, „lefordítani" a hétköznapok nyelvére. Most is erről van szó, csak más oldalról nézve. A vita résztvevői elolvasták Asperján György „Vészkijáratbejárat'' című könyvét, és azon töprengtek, hogyan segíthet a jó szocialista brigád az olyan hányatott életű fiatalnak, aki egyedül nem találja helyét a társadalomban. A vita kérdőjellel zárul. A műsor készítői kíváncsiak az Önök véleményére is. (A műsorvezető-riporter Kamarás István szociológus, a szerkesztő Sárkány Klára volt.) • KAMARÁS ISTVÁN (vitavezető): - A múltkor beszélgettünk arról is, hogy a mai munkásfiatalok érzékenyebbek, mint apáik hasonló korukban, és hogy indokolható-e, jogos-e ez az érzékenység. A fiataloknak közösségbe illeszkedéséről folyó eszmecserénkhez meggyőző érvanyagot és újabb vitára ingerlő szempontokat szolgáltat Asperján György Vészkijáratbejárat című regénye, amelynek óriási hátránnyal induló, a „poklok tornácán" hányódó munkásfiú-hőse véleményem szerint teljes joggal érzékeny. Cselák Gyulának nehezebb a sorsa, mint egy átlagos munkásfiúnak. Az őt nagy lehetőségekkel egyáltalán nem kényeztető valósággal szemben sajátos taktikát alakít ki. Naplója egyszerre álomvilág és tudatos előkészület, menekülés és alkotás, maga mentsége és a kibontakozó felelősségtudat műhelye, remek megfigyelések mellett elsősorban érzelmi nyomoráról és magányában felnagyuló szexuális problémáiról tanúskodik. Vaskos naturalitás ötvöződik Gyulára roppant jellemző mállón egy hiánynyal: a tiszta szerelem, az igaz emberi kapcsolat igényével. De létezik-e egyáltalán ilyenfajta réteg? Egy ilyen ember biztosan létezik, ám egy ember miatt Asperján Györgynek nem volt érdemes megírnia a regényt. És egy másik kérdés: van-e ebben a könyvben a lélektani s az ösztönvilággal kapcsolatos problémákon kívül valami egyéb is? FARAGÓ ERIKA (energiaellenőr): — Véleményem szerint sokban befolyásolja a fiú viselkedését és gondolkodásmódját az, hogy állami gondozott volt, nevelőszülőknél nőtt fel, és sokkal mélyebben fogja föl a kisebb súrlódásokat, mint az olyan, aki rendezett családi körülmények között élt. Én 17 éves koromig intézetben voltam, onnan kerültem ki. KAMARÁS: — Mint a főhős. FARAGÓ E: — Igen, de még intézeti koromban ebben a gyárban kezdtem. Abban talán szerencsésebb voltam, hogy olyan .