Népművelés, 1977 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

46 ZENEI 4/hmcrcánató Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Breuer János előszavával, Kass János rajzaival Zeneműkiadó, 1977 A míves könyvek sorát gyarapítja ez a vállalkozás, és legfőbb érdeme éppen a szépre való törekvése: a Zeneműkiadó jó­voltából ma m­ár zenei természetű bibliofil kiadványokat is örömmel lehet kézbe venni, sőt ajándékozni. A Kecskeméti Vég Mihály Cantio optimájának részleteit tar­talmazó fakszimile oldalak, valamint a Psalmus Hungaricus nyomtatott szövegét és Kodály vázlatainak odaülő, ugyancsak hasonmás kiadását összekötő oldalpárok Kass János illusztrációival a mű egységes élményét erősítik, és sokoldalú befogadá­sát szolgálják. Az olvasó akár az iroda­lom, akár a képzőművészet oldaláról kö­zeledik a könyvhöz, mindenképpen Ko­dály remekművének hatását érzékeli. A vonzóan tervezett (Löblin Judit munká­ja), szép, famentes papírra gondosan PSALMUS HUNGARICUS nyomtatott kiadvány viszonylag olcsón, nyi bőrkötésben 78, egészvászon kiadás­ban 40 forintért kapható. Megjelenését nyilván Kodály halálá­nak tizedik évfordulója is sugallta, s ép­pen ezért irodalmi és képzőművészeti vo­natkozásain túl zenei fogantatású. Breuer János terjedelmes bevezetője után figye­lemmel kísérhetjük a Kodály formálta szöveg kialakulását, és a kézírás nyomán felidézhetjük a mű zenei gondolatmenetét is. Breuer előszava olyan eligazítást ad az olvasónak, mint a legjobb hangver­senykalauzok: nemcsak a mű keletkezé­sének történetét és külső körülményeit eleveníti fel, hanem elemzi is — méghozzá szakmai alapossággal és kiválóan — a Magyar Zsoltárt. Breuer korábbi Ko­­dály-dokumentációs kötete és ez a látszó­lag szerény előszó azt a reményt kelti az érdeklődőkben, hogy az ő jóvoltából nem kell már sokáig várni a Kodály művésze­tét feltáró monográfiára vagy a zeneszer­ző fő műveinek szolgálatába szegődő hangversenykalauzra sem... Új zeneszerzői lemez Maros Rudolf: Gemma Monumentum Notices Musica da Camera Consort Trio Előadja a Magyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekara Lehel György vezényleté­vel, a Budapesti Kamaraegyüttes Mihály András vezetésével, a Magyar Fúvósötös, Perényi Eszter, Tóth Zoltán, Maros Éva Hungaroton, SLPX 11775 A lemez néhány héttel elkéste ugyan Maros Rudolf hatvanadik születésnapját, mégis alkalmas a komponista köszöntésé­re, az utolsó évtizedben keletkezett alko­tásainak áttekintésére. Első oldalán három zenekari alkotás sorakozik: az 1968-ban keletkezett Gem­ma programszerűen is mestere, Kodály Zoltán előtt tiszteleg; az 1969-ben szüle­tett Monumentum alcíme (In memóriam 1945) a háború utáni újjászületésnek és történelmi korszakváltásnak állít emlé­ket; a legkésőbb keletkezett darab, az 1972-es Jegyzetek konkrét program nél­kül is azt sugallja, amit társai: Maros a Kodály kialakította magyar zenei hagyo­mány nyomán építette ki önálló zenei vi­lágát, korszerű nyelvét, amelynek legfon­tosabb jellemzői a mesterségbeli kimun­káltság jegyeit mutatják. A hangszeres fantázia éppúgy jellemzi ezeket a műve­ket, mint a lemez másik oldalán felcsen­dülő kamarazenei darabokat. Ez utóbbiak 1964 és 1970 között kerül­tek ki Maros műhelyéből, s ha gyökerük egyazon zeneszerzői alkat megnyilvánu­lásaira utal is, érdemes egymás után hall­gatni őket, mert világosan érzékeltetik az alkotónak valóban mesteri szakmai tudá­sát, könnyedségét, olykor humorát s a magyar hagyományokhoz való egyre tu­datosabb kötődését. A kiváló megszólaltatás az előadók ér­deme — mindannyian remekelnek —, de főként a kamaradarabokban ez a szerző fölényes anyagismeretének, a hangszerek technikai lehetőségét figyelembe vevő gondosságának is köszönhető. Barcsay Jenő geometrikus festménye jól illik a zeneművek szerkezetéhez, a szerzőről azonban lehetett volna jellegze­tesebb és főként jelentékenyebb portrét találni. Pintér Éva rövid ismertetője szak­szerű útbaigazítást ad, de jelentős alkotó lemezéről lévén szó, nem ártott volna Ma­ros Rudolf pályájának, egyénisége jellem­­zésének valamivel nagyobb teret szentel­ni. Ez természetesen szerkesztési kérdés, minthogy azonban nem kizárólag erre a lemezre vonatkoztatható, talán érdemes gondolkodni a lehetőségein. Székely András zenei rendezői és Dobó Ferenc, illetve Csintalan László hangmérnöki munkája mintaszerű. Feuer Mária KODÁLY ZOLTÁN

Next