Népművelés, 1981 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1981-07-01 / 7. szám

Népművelőhumor Lapunk a jövőben fo­lyamatosan szeretné közölni a kulturális életről, a népműve­lőkről szóló rövid hu­moros történeteket, jeleneteket, tréfá­kat, vicceket, karika­túrákat vagy fotó­kat. Kérjük ilyeneket gyűjtő vagy tudó ol­vasóinkat, írják le, küldjék meg szer­kesztőség­ü­n­k­nek. Az augusztus köze­péig beérkező írások legjobbjaiból feldol­goznak és bemutat­nak néhányat a Ma­gyar Népművelők Egyesületének II. vándorgyűlésén is, ez év novemberében Szolnokon. FELHÍVÁS A heti pihenőnapon, a munkaszüneti és a szabadnapon végzett munka díjazása Többen kérdezték, hogy a közművelődési intézmények dolgozóit milyen díjazás illeti meg a heti pihenőnapon, a munkaszüneti napon és a szabadnapon (szabadszombaton) végzett munkáért. Válasz A kérdezett esetekre vonatkozó hatályos szabályokat a Munka Törvénykönyve (Mt.) 41. §-a, végrehajtási rendeletének (Mt. V.) 45. §-a, a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 38 — 40. §-a és a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 6. §-ának (4) bekezdése tartalmazza (megjelentek a Művelődésügyi Közlöny 1980. évi 4. számában). 1. A HETI PIHENŐNAPON VÉGZETT MUNKA Ha a dolgozót heti pihenőnapján (ez általában a vasárnap) munkára vették igénybe, he­lyette elsősorban másik pihenőnapot kell kapnia általában a munkavégzést követő hónap vé­géig. Ennek időpontját lehetőleg a munka elrendelésekor kell közölni a dolgozóval. A heti pihenőnapi munkáért adandó béren felül százszázalékos pótlék jár a fizikai és az­­­gyviteli dolgozónak, — ha a munkáltató nem tud másik pihenőnapot adni, illetőleg a határidő elteltéig nem ad­ta azt ki­ , — ha a dolgozó munkaviszonya a másik pihenőnap kiadása előtt megszűnt, — ha a dolgozó sorkatonai szolgálatra vonult be. Az ügyintézőnek a heti pihenőnapon végzett munka ellenértékeként szabad idő jár, ezt ter­mészetben kell kiadni. A vezetőket (a vezető állású és a magasabb vezető állású dolgozókat) a heti pihenőnapon végzett munkáért nem illeti meg ellenérték. Gyakori tévedés, hogy a munkáltató a heti pihenőnapon teljesített munkával kapcsolatban a túlmunkadíjazás szabályait alkalmazza, és nem fizet százszázalékos pótlékot, hanem csu­pán „sima órabért”, vagy fizikai dolgozónak a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 29. §-ában meghatározott pótlékol­ túlóradíját folyósítja. Az ilyen bérelszámolás jogellenes, az érdekelt a hároméves elévülési időn belül munkaügyi vita megindításával igényelheti a kifi­zetett és a százszázalékos pótlékkal növelt bér különbözetét. 2. A MUNKASZÜNETI NAPON VÉGZETT MUNKA A dolgozónak a munkaszüneti napon — az Mt. 41. §-ának (2) bekezdése értelmében — nem kell munkát végeznie; az emiatt kiesett időre átlagkeresetet kap. A havidíjas dolgozók munkabére magában foglalja a munkaszüneti nap díjazását. Munkaszüneti napok az Mt. V. 45. §-ának (1) bekezdésében felsorolt ünnepnapok: újév napja, húsvéthétfő stb. Ha valaki a munkaszüneti napon munkát végez, akkor az Mt. 41. §-ának (2) bekezdésében megjelölt díjon (az átlagkereseten) felül az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti, kivéve ha a túlmunkáért ellenértékre nem jogosult (pl. vezető állású dolgozó). A fenti szabály szerint költségvetési szerv fizikai vagy ügyviteli dolgozója a munkaszüneti napon végzett munkáért a havi munkabéreként elszámolt díjazáson túl a teljesített óráknak megfelelő bérre is jogosult. Az ügyintézőnek a munkaszüneti napon ellátott munka ellenértékeként is szabad idő jár, azt természetben kell kiadni. Ha az intézmény munkaügyi szabályzata úgy rendelkezett, hogy az ügyviteli dolgozók a túlmunkáért szabad időt kapnak, akkor az is előírható, hogy a mun­kaszüneti napon teljesített munkáért is szabad időre jogosultak. 3. A SZABADNAPON VÉGZETT MUNKA A szabadnapon (a kéthetenkénti szabadszombaton vagy a másik kijelölt szabadnapon) tel­jesített munkát díjazás szempontjából úgy kell elbírálni, mintha azt a dolgozó munkanapon túl munkaként végezte volna. Ennek megfelelően: — a fizikai dolgozónak már az első órától kezdődően jár a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótlékolt túlóradíj, de kérelmére ehelyett szabad idő is adható; — az ügyviteli dolgozónak a munkaügyi szabályzatban foglaltak szerint jár a pótlék nélküli túlmunkadíj, illetőleg a szabad idő. Ügyintézőnek, és vezetőnek nem jár ellenérték. Ha azonban egyes ügyintézői munkakörök­ben rendszeresen jelentős mértékű túlmunka szükséges (nemcsak a szabadnapokon, hanem máskor is), akkor az intézmény munkaügyi szabályzata évi hat munkanapig terjedően sza­badidő-általányt állapíthat meg. Ferencz Győző 47

Next