Népművelés, 1981 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
Népművelőhumor Lapunk a jövőben folyamatosan szeretné közölni a kulturális életről, a népművelőkről szóló rövid humoros történeteket, jeleneteket, tréfákat, vicceket, karikatúrákat vagy fotókat. Kérjük ilyeneket gyűjtő vagy tudó olvasóinkat, írják le, küldjék meg szerkesztőségünknek. Az augusztus közepéig beérkező írások legjobbjaiból feldolgoznak és bemutatnak néhányat a Magyar Népművelők Egyesületének II. vándorgyűlésén is, ez év novemberében Szolnokon. FELHÍVÁS A heti pihenőnapon, a munkaszüneti és a szabadnapon végzett munka díjazása Többen kérdezték, hogy a közművelődési intézmények dolgozóit milyen díjazás illeti meg a heti pihenőnapon, a munkaszüneti napon és a szabadnapon (szabadszombaton) végzett munkáért. Válasz A kérdezett esetekre vonatkozó hatályos szabályokat a Munka Törvénykönyve (Mt.) 41. §-a, végrehajtási rendeletének (Mt. V.) 45. §-a, a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 38 — 40. §-a és a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 6. §-ának (4) bekezdése tartalmazza (megjelentek a Művelődésügyi Közlöny 1980. évi 4. számában). 1. A HETI PIHENŐNAPON VÉGZETT MUNKA Ha a dolgozót heti pihenőnapján (ez általában a vasárnap) munkára vették igénybe, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell kapnia általában a munkavégzést követő hónap végéig. Ennek időpontját lehetőleg a munka elrendelésekor kell közölni a dolgozóval. A heti pihenőnapi munkáért adandó béren felül százszázalékos pótlék jár a fizikai és azgyviteli dolgozónak, — ha a munkáltató nem tud másik pihenőnapot adni, illetőleg a határidő elteltéig nem adta azt ki , — ha a dolgozó munkaviszonya a másik pihenőnap kiadása előtt megszűnt, — ha a dolgozó sorkatonai szolgálatra vonult be. Az ügyintézőnek a heti pihenőnapon végzett munka ellenértékeként szabad idő jár, ezt természetben kell kiadni. A vezetőket (a vezető állású és a magasabb vezető állású dolgozókat) a heti pihenőnapon végzett munkáért nem illeti meg ellenérték. Gyakori tévedés, hogy a munkáltató a heti pihenőnapon teljesített munkával kapcsolatban a túlmunkadíjazás szabályait alkalmazza, és nem fizet százszázalékos pótlékot, hanem csupán „sima órabért”, vagy fizikai dolgozónak a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 29. §-ában meghatározott pótlékol túlóradíját folyósítja. Az ilyen bérelszámolás jogellenes, az érdekelt a hároméves elévülési időn belül munkaügyi vita megindításával igényelheti a kifizetett és a százszázalékos pótlékkal növelt bér különbözetét. 2. A MUNKASZÜNETI NAPON VÉGZETT MUNKA A dolgozónak a munkaszüneti napon — az Mt. 41. §-ának (2) bekezdése értelmében — nem kell munkát végeznie; az emiatt kiesett időre átlagkeresetet kap. A havidíjas dolgozók munkabére magában foglalja a munkaszüneti nap díjazását. Munkaszüneti napok az Mt. V. 45. §-ának (1) bekezdésében felsorolt ünnepnapok: újév napja, húsvéthétfő stb. Ha valaki a munkaszüneti napon munkát végez, akkor az Mt. 41. §-ának (2) bekezdésében megjelölt díjon (az átlagkereseten) felül az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti, kivéve ha a túlmunkáért ellenértékre nem jogosult (pl. vezető állású dolgozó). A fenti szabály szerint költségvetési szerv fizikai vagy ügyviteli dolgozója a munkaszüneti napon végzett munkáért a havi munkabéreként elszámolt díjazáson túl a teljesített óráknak megfelelő bérre is jogosult. Az ügyintézőnek a munkaszüneti napon ellátott munka ellenértékeként is szabad idő jár, azt természetben kell kiadni. Ha az intézmény munkaügyi szabályzata úgy rendelkezett, hogy az ügyviteli dolgozók a túlmunkáért szabad időt kapnak, akkor az is előírható, hogy a munkaszüneti napon teljesített munkáért is szabad időre jogosultak. 3. A SZABADNAPON VÉGZETT MUNKA A szabadnapon (a kéthetenkénti szabadszombaton vagy a másik kijelölt szabadnapon) teljesített munkát díjazás szempontjából úgy kell elbírálni, mintha azt a dolgozó munkanapon túl munkaként végezte volna. Ennek megfelelően: — a fizikai dolgozónak már az első órától kezdődően jár a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótlékolt túlóradíj, de kérelmére ehelyett szabad idő is adható; — az ügyviteli dolgozónak a munkaügyi szabályzatban foglaltak szerint jár a pótlék nélküli túlmunkadíj, illetőleg a szabad idő. Ügyintézőnek, és vezetőnek nem jár ellenérték. Ha azonban egyes ügyintézői munkakörökben rendszeresen jelentős mértékű túlmunka szükséges (nemcsak a szabadnapokon, hanem máskor is), akkor az intézmény munkaügyi szabályzata évi hat munkanapig terjedően szabadidő-általányt állapíthat meg. Ferencz Győző 47