Népnevelők Lapja, 1870 (5. évfolyam, 1-47. szám)
1870-07-10 / 28. szám
S Pest, * i ’ S putius 10. 1870.1 «aaBægæewsæs »sea©?*NEPMEVEIOK LAPJA. Megjelenik vasárnap. I 28 szij| F. évfolyam, p #*$3SSt:$5tt3WM £ B3$3jl Több szakférfiú közreműködése mellett szerkeszti JlIxíriii József tdr. kiadó-tulajdonos. Előfizetési pénz (‘/4 — 1 évre : 1 — 4 ír.) s kézi vetök a szerkesztői s kiadói hivatalba (kecskeméti utca, 5. sz.) kéretnek küldetni . Első megrendelési idő leteltével, lapunk csupa elfogadását is mert rendelésnek tekintjük. Vélemény a fi- és leánygyermekek együttes nevelése kérdésében. (Folytatás.) így nyilatkoznak az elméleti téren a paedagogia és lélektan művelői a lelki szerkezet nemi tekintetben különbözőségéről Az elmélet, a fürkésző ész nyilatkozatai mellett lássuk a lap másik oldalát, melyen mindennapi , tehát a gyakorlati élet köréből vett tapasztalataink vannak följegyezve. A fiú és leány gyermekek közt lelki tekintetben mutatkozó különbséget ugyan ki ne észlelte volna. Hiszen még játékaik is különbözők: a fiú lármás katonáséi s más efféle játékok után váyik, míg a leány csendesen elvonulva pepecsel babájával, edényeivel. A fiú apja, a leány anyja körében, tartózkodik örömestebb; amannál, ha dacos, sokszor csak a testi fenyíték használ , ellenben a leánykalmár a komoly feddést is érzékeny büntetésnek veszi.. A leány szemei könybe lábadnak, ha egy jól megválasztott erkölcsi elbeszélést hall, érdekkel, lelki odaadással csüggnek szemei a beszélőn, mig a fiú hidegen marad s érzéketlenebb a szenvedők sorsa iránt. Vannak azonban gyermekek, kik a természet különös játéka következtében az illető nem lelki szekezetétől elütő vonásokat tüntetnek elő ; ilyenek azon fiúk, kiket leányos természetüeknek nevezünk ; s leányok, kikre nem egyszer mondjuk: fiúnak született. Azonban a nemi elfajzás ily képviselői ellen mindég nemével a természetes ellenszenvnek viseltetünk, s minden ember —• anélkül, hogy lélekbúvár lenne, inkább vonzódik azon fiúkhoz, kik férfi s leánykákhoz, kik női jelleget tüntetnek elő; mig a felnőttek közt is férfias természetű — úgy nevezett huszáros nők, s lágy, csendes, érzékenykedő szóval.nőies férfiak ritkán számithatnak — főleg az ellenkező neműek körében — tartós rokonszenvre. S ki oltá belénk a nemi elfajulás képviselői ellen lelkünkben önkénytelenül támadó antipathiát? — A természet, a llki szerkezet alakításának eme nagy mestere, melynek alkotó erején a szegélyzés nem fog győzedelmeskedni soha; s az, ki nővé van teremtve — tegyék orvossá, vagy hadvezérré — lelki szerkezetére nézve is mindég nő marad. Igen sok adatot lehetne még a gyakorlati élet köréből fölemlítni, de hiszen ily adatok annyira mindennapiak, hogy a felületesen vizsgálódó figyelmét sem kerülhették el , s bizonyosan mindenki, ki fiú és leány gyermekekkel valaha bíbelődött, állítni fogja, hogy a lelki szerkezet nemi tekintetben elméletileg fölállított különbözősége a gyakorlati élet által is lépten nyomon igazoltatik. S mi következik mindezekből ? Okszerüleg az, hogy a nevelésnek a különböző lelki szerkezetekhez viszonyítottan különböző eszközöket kell használnia: itt élénkítni, amott korlátozni kell ugyanazon tehetségek fejlődését; itt az érzelemhez, a szívhez, amott az észhez szólás segít célunkhoz; a fiúk körében ugyanazon tantárgynál más tanalakot, a szemléltetés más módját kell alkalmaznunk, mint a leányoknál; amott a szabatosan ítélő képességet követelő tantárgyak, emítt inkább a képzelő tehetség hatályosságára alapított tudományokban haladhatunk elő gyorsabban. A fiú és leány gyermekek nevelésénél a cél — mint indítványozó úr helyesen mondja — egy, t. i. általános ember-művelés, de ezen cél a lelki szerkezethez viszonyított különböző eszközökkel éretik el ; tehát a cél egy, de az eszközök különbözők s általában kimondani merjük, hogy nem is tartjuk nevelésnek azt, mely nem alkalmazkodik a lelki szerkezetek különbözőségéhez, hanem minden tégy kaptafára van ; s a mily tévesztett eljárásnak tekintenők, ha például a nehézkes fölfogásu, bágyadt szellemű gyermek ugyanazon kathegoriába soroztatnék, melyben az éles-elméjű, szellemi tevékenységre hajlandó gyermekek állanak , ép oly tévesztett eljárásnak vélnek, ha valaki ugyanazon eszközökkel és azonos módon igyekeznék a nevelés és oktatás célját a lelki szerkezet tekintetében oly annyira különböző fiúk és leányok körében elérni. A nevelés terén tagadhatlanul radical reformoknak kell előállaniok s ezek legfontosabbika az, hogy a nevelés az egyéni*) lelki szerkezethez alkalmazkodva természetszerűen kezeltessék. Mig ez igy nem lesz, addig nem fogja a nevelés a társadalom minden egyes tagját a benne rejlő *) Úgy véljük: „egynemi“ (lásd előbbi számunkban) s amennyire lehet : „egyedi.“ — Szerk.