Népnevelők Lapja, 1870 (5. évfolyam, 1-47. szám)

1870-08-07 / 32. szám

a» nK «ä ® 5a«»e» Pftst. ! «it??. 7. AS70.NÉPNETGLŰK LAPJA. ^esjelentés: vasárnap. ä8Ba3S3ä$e48S3S«.issä»>* $ 32. sz. $ O*. SZ. g íj V. évfolyam. Több szakférfiú közrem­űködése mellett szerkeszti Márki József tár. kiadó-tulajdonos. Előfizetési pénz (­/4 — 1 évre : 1 — 4 fr.) s kéziratok a szerkesztői s kiadói hivatalba (kecskeméti­ utca, 5. sz.) kéretnek küldetni . Első megrendelési idő leteltével, lapunk csupa elfogadását is megrendelésnek tekintjük. --------------------------------------------------------------------------­------------------------------------ " ( ‘ Paedagogia! utazás Württemberg­b­en.*) Szalkay Gyula, felső lövői tanitó-képezdei tanártól. Kutassatok és válaszszátok a legjobbat. Szeretett honunkra nézve az 1868 év pae­­dagogiai tekintetben nagy fontossággal bir. Uj korszak keletkezett a magyarországi tanítókra nézve , mert abban az évben, habár csak távla­­tilag a tanítók jobb anyagi helyzete és a köznép művelődése, mint rendezett állam alapköve, tör­vényileg megállapíttatott. Kormányunk azon belátásra jutott, hogy csak egészséges magból, erkölcsileg és szellemileg erős és művelt népből válhatik szilárd törzs, a közép­osztály, a pol­gárság. Ország, műveit nép nélkül, nem állhat soká fon , a­mint azt a világtörténetben számos példa tanúsítja. Magyarország is ezer évi fennál­lását azon szerencsés körülménynek köszönheti, hogy a kereszténység felvétele óta mindig tágas tért nyitott a nyugoti civilisatio felvételének és terjesztésének. Azonban több századon át, melyekben nemzetünk Európának védbástyája vola, a foly­tonos harc között nem tarthattunk a nyugoti művelődéssel lépést s hátra maradtunk , de nem önhanyagságból, hanem a sors hozta kénysze­rűségből. Hátramaradásunk elismerésénél a nem­zet keblében egyhangúlag óhajták a műveltség elsajátítását. A törvényhozó test és a kormány jó akara­tot mutatnak és kitelhetőképen gondoskodnak. Ha sok mindeddig nem telj­e sült is, a­mit némely, főleg vérmes pályatárs remélt, csak ezen szavakkal vigasztalhatjuk: min­den nagy mű­ sok időt igényel, kivált honunkban, hol annyi elem, annyi nemzet, annyi műveltségi fok jő a mér­legbe. Hogy a nép emeltessék, hogy a műveltség mindnyájunk sajátja legyen: az iskola lelkénél, a tanítónál ke­llett okvetlenül kezdenünk. A tár­sulás hathatós varázsereje báró Eötvös Jó­zseftől 1868-ban ékesen tolmácsoltatott és egy felhívásban a tanítók felszólittattak közös cél­­­ból összeseregleni és tanítóegyleteket alakítani. Nem maradt siker nélkül ezen felszólítás ; ha­zánk minden vidékén pezsgő élet fejlődik; a ta­­nítók sietnek közös zászló alá; mindegyik ere­jéhez képest hozzá akar járulni, hogy az összes tanítóság emeltessék és ezekkel a nép zöme a műveltségben előbb vitessék; nem­sokára a ta­nítóság az első magyar általános tanítógyülésen Pesten kimondja, hogy egy közös szalag, nem a felekezetesség kígyókkal kivarrott szalaga, hanem a szeretet szalaga fogja az összes magyarországi tanítóságot körülövezni.Hogy hazánk tanítói paedagogiai ismere­teiket szélesbíthessék, 1 G9-ben közoktatási mi­nister ő­r.agyméltósága több tanítót küldött Né­metország különböző vidékeire, hogy észlelhes­sék, mily módon eszközöltetik az okszerű taní­­tás, mily eszközök által tartatik fenn a fegye­lem, az iskolából kinőtt nemzedék továbbkép­zése miképen eszközöltetik és végtére, mily mérvben van a tanítók továbbképzésének elég téve. Mi is szerencsések valónk kiküldetni Württembergbe, Ellwangen város és környékére; utazásunkat 1869.október 16-án kezdtük és november 24-én érkeztünk vissza. Tapasztalatunkat,utazásunk eredményét,az alább felsorolt pontokban és sorozatban akarjuk közzé tenni. I. Érintett városok iskoláiban tett észlele­tek, összekötve az iskolai élet külső kellékeivel. II. Az iskola belélete vagyis szerves műkö­dése mind azon tényezőknek, melyek által a jó iskolák jellegeztetnek. III. A tan­tó- és tanítónő- képezdék és az azokkal összekötött minta­iskolák. IV. A felnőttek továbbképzése. V. A tanítók, tanítóegyesületek és a taní­tók továbbképzése. (Folyt. köv.) *) Ajánljuk e kimerítő , érdekes „utazást“ t. olvasóink figyelmébe. Utazások leírása ifjúságra nézve is egyik legkedvesb s legtanulságosb olvasmány: „Verba movent, exempla trahunt.“ S­z­e­r­k. Az erkölcs. (Folyt, és vége.) Alig a népnevelő erkölcsisége a növendé­keknek gyakorlati mintául szolgál , addig az is­­kolás tantárgyak bő anyagot nyújtanak az el-

Next