Népnevelők Lapja, 1872 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1872-04-20 / 16. szám
Népnevelők lapja. A „Népnevelők pesti egyletének“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő : Péterfy Sándor. Előfizetési pénzek postai utalvánnyal küldendők. Pesten, váci utca 18., nemzeti szálloda. 16. szám. Pest, 1872. április 20. VII. évfolyam. Társszerkesztője : Lakits Vendel, Hoth Vilmos és Szervizer Lajos. Megjelenik minden szombaton. A lap szellemi részét illető küldemények Előfizetési ár : Egész évre 4 fr. félévre 2 fr. nej Péterfy Sándorhoz Pest, Deák tér 3. sz. ; elegyedésre 1 fr. Pályázatok és egyéb hirdetések , fizetési pénzek, reclamátiók stb. a kiadóhoz inpetit soronként 10 krral számíttatnak. Idézendők. Kiadó : Aigner Lajos könyvárus A gondolkozás képzése ii. Első cikkemet azon állítással fejeztem be, hogy a lélektani gondolkozás bemutatott rövid vázlatával alapot nyertünk azon kérdés feleletére, hogy mikép kell az oktatás által a gondolkozást képezni ? Ha igaz tehát, hogy a gondolkozás kezdete nem egyéb, mint egy képzetet kiragadni a képzetek nagy mennyiségéből és azt a tudatba hozni , tudatba hozni továbbá a szintén meglevő amahoz hasonló képzeteket, és ezeket az első képzettel összeolvasztani, mi által annak világosságát és élénkségét fokozzuk ; ha igaz, hogy a gondolkozás folyamatának második stádiuma, a fogalom, nem képez külön, kész és magában elzárt valamit, hogy a fogalom nem egyéb, mint a több összeolvadt képzetből keletkezett és tudatra jött átalános ; ha igaz, hogy a gondolkozás további menete az ítélés és következtetés a fogalomképzéshez hasonló lélektani folyamat, úgy nem kevésbé igaz az is, hogy azon szellemi épület anyagát, mit mi gondolkozásnak nevezünk, a képzetek képezik. Képzetek nélkül a gondolkozás lehetetlen, mert képzetekkel gondolunk. A gondolkozás képzésének első lépése tehát képzeteket szerezni, vagyis az oly tanító, ki tanítványaiban a gondolkozást akarja képezni, velük mindenek előtt érzékeltetni és szemléltetni fog. Hogy a szerzett képzetek milyenségétől fog függni a gondolkozás milyensége is, az nagyon természetes. Ha a szerzett képzetek tiszták, világosak és erőteljesek, úgy tiszta világos és erőteljes lesz a fogalom, az ítélet és a következtetés is. Tehát képzetekben és képzetekkel gondolunk. E lélektani törvényből önkényt következik, hogy egy átalános gondolkozás, mely mint egy elvont szellemi erő működnék, egy gondolkozás, mely mindenre kiterjeszkedik, nem létezik, hogy tehát egy ily gondolkozást képezni sem lehet. Következik továbbá, hogy képtelenség külön alaki és külön anyagi képzésről szólani. Ez a beosztás még mai napság is igen divatos. Ha a tanító növendékeivel oly tárgyat vagy „tudományt“ közöl, minek ez az életben gyakorlati hasznát veszi, ha az egyszeregyet, ha valamit a természettanból tanít nekik, akkor anyagilag képezte tanítványait. Ha egy „szívképző" történetet beszélt el, ha egy költeményt szavaltat „érzéssel", akkor tanítványainak alaki képzését öregbítette. Az alaki képzést a tantárgyakon kívül és azok