Népnevelők Lapja, 1872 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1872-04-20 / 16. szám

Népnevelők lapja. A „Népnevelők pesti egyletének“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő : Péterfy Sándor. Előfizetési pénzek postai utalvánnyal küldendők. Pesten, váci utca 18., nemzeti szálloda. 16. szám. Pest, 1872. április 20. VII. évfolyam. Társszer­keszt­ője : Lakits Vendel, Hoth Vilmos és Szervizer Lajos. Megjelenik minden szombaton.­­ A lap szellemi részét illető küldemények Előfizetési ár : Egész évre 4 fr. félévre 2 fr. ne­­j Péterfy Sándorhoz Pest, Deák tér 3. sz. ; ele­­gyedésre 1 fr. Pályázatok és egyéb hirdetések , fizetési pénzek, reclamátiók stb. a kiadóhoz in­petit soronként 10 krral számíttatnak. I­dézendők. Kiadó : Aigner Lajos könyvárus A gondolkozás képzése­ ii. Első cikkemet azon állítással fejeztem be, hogy a lélektani gon­dolkozás bemutatott rövid vázlatával alapot nyertünk azon kérdés feleletére, hogy mikép kell az oktatás által a gondolkozást képezni ? Ha igaz tehát, hogy a gondolkozás kezdete nem egyéb, mint egy képzetet kiragadni a képzetek nagy mennyiségéből és azt a tudatba hozni , tudatba hozni továbbá a szintén meglevő amahoz hasonló kép­zeteket, és ezeket az első képzettel összeolvasztani, mi által annak világosságát és élénkségét fokozzuk ; ha igaz, hogy a gondolkozás folyamatának második stádiuma, a fogalom, nem képez külön, kész és magában elzárt valamit, hogy a fogalom nem egyéb, mint a több összeolvadt képzetbő­l keletkezett és tudatra jött átalános ; ha igaz, hogy a gondolkozás további menete az ítélés és következtetés a fo­galomképzéshez hasonló lélektani folyamat, úgy nem kevésbé igaz az is, hogy azon szellemi épület anyagát, mit mi gondolkozásnak nevezünk, a képzetek képezik. Képzetek nélkül a gondolkozás lehetetlen, mert képzetekkel gondolunk. A gondolkozás képzésének első lépése tehát képzeteket szerezni, vagyis az oly tanító, ki tanítványaiban a gondolkozást akarja képezni, velük mindenek előtt érzékeltetni és szemléltetni fog. Hogy a szerzett képzetek milyenségétől fog függni a gondolkozás milyensége is, az nagyon természetes. Ha a szerzett képzetek tiszták, világosak és erőteljesek, úgy tiszta világos és erőtel­jes lesz a fogalom, az ítélet és a következtetés is. Tehát képzetekben és képzetekkel gondolunk. E lélektani tör­vényből önkényt következik, hogy egy átalános gondolkozás, mely mint egy elvont szellemi erő működnék, egy gondolkozás, mely min­denre kiterjeszkedik, nem létezik, hogy tehát egy ily gondolkozást képezni sem lehet. Következik továbbá, hogy képtelenség külön alaki és külön anyagi képzésről szólani. Ez a beosztás még mai napság is igen divatos. Ha a tanító növendékeivel oly tárgyat vagy „tudo­mányt“ közöl, minek ez az életben gyakorlati hasznát veszi, ha az egyszeregyet, ha valamit a természettanból tanít nekik, akkor anyagilag képezte tanítványait. Ha egy „szívképző" történetet beszélt el, ha egy költeményt szavaltat „érzéssel", akkor tanítványainak alaki képzését öregbítette. Az alaki képzést a tantárgyakon kívül és azok

Next