Népnevelők Lapja, 1874 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1874-02-21 / 8. szám
86 járt leghívebben írná is le szóval vagy rajzban, nem fogja az soha tökélyesen ismerni. A lélek egészen más tárgyat, képet, képletet alkot, sokszor a valóságos tárgytól messze eliitőt ; de ha azt szemeinkkel látjuk, szemléljük, szemléltetjük, tehát minden oldalról érzékeltetünk: a lélek vagy felismerő erő a tárgyat minden részleteiben, egész alakjában, anyagában, tisztaságában felismeri, felfogja, és mint szellemi tulajdont, képlet alakban, az ismeret birodalmában megtartja. Tehát ha szemléltetni akarunk, mutassuk meg a tárgyat pl. egy ásványt, legyen az bárminő osztály- vagy rendbeli. Ez oly benyomást tesz a szemlélőre, hogy azonnal helyes fogalommal bír alakjáról, színéről. Most tőlünk függ e felfogást, fogalmat alkalmas kérdések által, haszna és súlyáról, különféleségéről, nemeiről s egyéb jó vagy ártalmas tulajdonságairól kibővíteni. Minél élénkebb s érdekesebb az előadás, a haszon, az eredmény annál biztosabb. Ha valamely tárgy oly ritka, hogy azt érzékeltetni alkalmunk nincs, vagy elvont fogalmú tárgyat óhajtunk ismertetni, folyamodjunk rajzokhoz, képekhez. A tanítónak azon kívánsága, hogy minden iskola, illetőleg osztály bírjon szemléltető képekkel, eszközökkel, teljesen jogosult, s hol ezek hiányzanak, ott ne is kívánjanak korszerű, értelmes s eredményben gazdag tanítást. Ilyetén eszközöknek, az egyszerű tanítás e korszakában, egy jól rendezett vagy szervezett iskolában nem szabad hiányozniok ; mert hiába, vannak tárgyak, melyeket szóval nem lehet eléggé leírni, megismertetni, s ilyenkor egy kép vagy gyűjtemény, a dolg tökélyesb megismerésére vezetvén a tanulót — kiszámíthatatlan hasznú segélyt nyújt. A szemléltetés tehát nem oly nehéz, mint azt egyelőre vélnők, mert hisz a kisded csekély ismeretkörét és a szemléltetés alapján nyerte és bővíti folyton. Környezete mutat neki tárgyat, ő nézi és felébred benne a gondolkodás, így tanulja a legközelebbi személyi és tárgyi dolgokat felismerni, megnevezni, megkülönböztetni stb. Csa k iparkodjék a tanító természetes tanítást követni, azaz másként : a tanulók gondolkodásköréhez mért beszédgyakorlatokat tartani, akkor sokszor szemléltetni, érzékeltetni fog, anélkül hogy tudná, azaz hogy azon időben speciális célja leendett szemléltetni. A gyermek szemléltetés által a tárgyak haszna, célja s egyéb tulajdonainak helyes megismerése által rendkívül sokat nyer, a mennyiben tágul gondolkodás- és ismeretköre, általa a szükséges szó- és nyelvbőség birtokába jut. S ép ez fő oka annak, hogy miért jön a szemléltetésnek s ezzel összefüggőleg a beszéd- és értelemgyakorlatoknak oly fontos hely kijelölve tanrendszerünkben. — Beszéd, nyelvbőség által legbiztosabb alapja vettetik meg az iratok fogalmazásának, következőleg az anyanyelv tanításának. Azért minden alsóbb osztályú tanító a legkomolyabb foglalkozásnak tekintse a tanítás ez ágát, s lelkiismeretesen szemléltessen, érzékeltessen mindent, hogy a felsőbb osztályokban már akadály nélkül fogalmaztatni lehessen a tanulókkal, s az által a népiskolának egyik legfőbb célja eléressék, mely nem lehet más, mint: hogy e hazának már egyszer, anyagilag véve, ne csak munkás, hanem értelmes, azaz: anyanyelvét helyesen beszélni és írni tudó polgárokat képezhessünk, s igy a valódi, átalános közmivelődést előmozdítsuk.*) Hübner J. *) A szemléltető eszközök beszerzésére nézve ajánljuk a lapunk 7. számának Lapszemléjében 79. lapon említett módot is. Szerk.