Népnevelők Lapja, 1875 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1875-07-10 / 28. szám
NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK" KÖZLÖNYE IEVELÉS — OKTATÁSÜGYI HETILAP. Felelős szerkesztő : Gyulai Béla. Munkatársak : Dr. Ballagi M., V. Balogh L., Barabás Gy., Bauar N., Bója G., Bálint M., Bereti J.,Dolinár Gy. Donner L. Fábriczy J., Faluvégi A., Földes I., Fuchs F. Garami K., Goldberg J. és M., Goll J., György A., Györffy I., Gyulay E.,Halász Gy., Honfy I. L., Iönigsfeld A., Hübner J. Iványi A., Jablonszky N„ Kupi Gy, Kálnay N., Kárpáti E., Kemencky K„ Kerékgyártó E., Király K., Kiss Á„ Kobányi M., Klukovszky J., Krajtsik S., Kohn Gy., Kunkel A., Kriesch J., Lakits V., Lederer A., dr. Márki J., Mayer M., Molnár Al., Molnár L., Morvay K., Neumann S., Németh G., Pál S., Péterfy S., Kohr F. Roller M., Roth V., Ságh j. Schön J., Sebesztha K., Somlyai J., Schuch J., Schwarcz Gy., Szente J., Szélig J. Stern M. Szervizei L., Schmidt I., Schober I., Stojanovics I., Szarvas G. Szász I., Szente .1., Tanos I., dr. Toldy L., Túry I Ujházy F., Ullerich Gy., Wittinger J., Wolfshörndt J., Vajdafy E. és G. Vass M., Wolf Gy. Weber S., Vizer E., Závodszky K„ Zirzen J., Zichy A., Zsengeri S. Ára: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Pályázatok és egyéb hirdetések petit soronkint 10 krral számíttatnak. Kiadója: Tettey Sándor és társa Budapesten, váci utcában a „vas táskóhoz.“ A szerkesztő lakása Budapesten, VI. Király utca 46. sz. 28. szám. Budapesten,1815. Julius 10. X. évfolyam. Nem zárdát, hanem korszerű nőnevelést! Szerfelett nagy nevelészeti tanulság rejlik azon eseményekben, melyeknek szintere a szép, a dicső Franciaország jön az utóbbi időben. Ugyanis, a csudákban szilárdan hivők lelki épülésére f. évi junius 16-án nagy tüntetést rendeztek Párisban az ultramontánok. A mondott napon tették le a nagy világváros egyik kerületében a Jézus szívéhez címezett templomnak az alapkövét, megünnepelve egyúttal Mária Margit apáca visiójának kétszázados évfordulóját. Ezen kóros képzelmű apácának a visiója pedig abból állt, hogy látta Jézus szivét és érezte, mint ugrik át saját szive a Jézus szivébe, hogy abban megszentesülve ismét visszaugorjék kebelébe. Ez a csudának a lényege, mely — mint a hivek mondják — ezernyi ezer hívőre talál Franciaországban, ahol a nagy francia-német háború óta különös kultiválás tárgya jön a csudatevő helyekre való zarándokolása szegénynek, gazdagnak, szellemi ügyefogyottnak és miveltnek egyaránt. E középkori szomorú jelenség méltán képezheti csudálkozásunknak tárgyát s lehetetlen fájó szívvel föl nem kiáltanunk : „ugyan miként sülyedhet ma a csudatevő bucsujárók szellemi színvonalára a civilisatió élén álló azon nemzet, mely tegnap még a legfelvilágosultabb eszméket, a legmagasztosabb elveket proclamálta az emberiség szent érdekében ? Mi lehet az oka e szélsőségekre hajló természetnek ?“ Oka ennek a téves nevelés, mindenek felett és elsőrendben pedig a ferde nőnevelés, melyet a nemzetnek, az összes emberiségnek véghetetlen hátrányára, kiszámíthatatlan kárára a zárdák tartanak hatalmukban Franciaországban, melyet, ha nem leszünk idejekorán eléggé ébrek, hazánkban is mindig jobban és jobban hatalmukba kerítenek a zárdák s ekkor társadalmi viszonyaink a franciákéhoz hasonló kóros irányba lesznek terelve s rövid idő múlva elmaradhatatlanul ismétlődni fognak a középkor egyes szomorú jelenetei, hogy az átalános haladást, habár rövid időre, de mégis megakasszák, mert a zárdai nevelés nem az a nevelési rendszer, amely-