Népnevelők Lapja, 1875 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-18 / 38. szám

NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK" KÖZLÖNYE. J NEVELÉS-jDICT­A­TÁSÜGYL­E­T­I­L­A­P. Felelős szerkesztő : Gyulai Béla. Munkatársak : Dr. Ballagi M., V. Balogh L., Barabás Gy., Bauer N., Bója G., Bálint M., Bereti J.,Dolinai G. Donner L. Fábriczy J., Falurégi A., Földes I., Fuchs F. Garami R., Goldberg J. és M. Goll J Gyórov A*, Györffy I., Gyulay E„ Halász Gy., Honfy 1. L., Hönigsfeld A., Hü­bner .1. Irányi A., Jablonszky N , Káli Gr’ Kálnay N., Kárpáti E., Kemencky K., Kerékgyártó E., Király K., Kiss A., Kobányi M., Klnkovszky J , Krajtsik 3 Kohn Gy., Kunkei A., Kriesch­­ J., Lederer A., dr. Márki J., Mayer "m., Molnár Al., Molnár h" Morvay K., Neumann S., Németi G., Pál S., Péterfy S., K­ohr F. Roller M., Boti V Sági J Schön J., Sebesztha K., Somlyai J., Schuch J., Schwarcz Gy., Szente J„ Szélig J„ Stern M. , Szervizei L., Schmidt Schober I., Stojanovics I„ Szarvas G., Szász L. Szente J., Tanos I dr Toldy L Túry I Ujházy F., üllerich Gy., Wittinger J., Wolfsterndl J., Vajdafy E. és G., Vass M., Wolf Gy. Weber’s., Vizer E., Závodz­ky K., Zirzen J., Zichy A., Zsengén S. Ára: Egész évre 4 írt, félévre 2 írt, ne­ | Kiadója: Tettey Kándor és társa Bu­­gyedévre 1 frt.­dapesten, váci utcában a „vas tuskóhoz Pályázatok és egyéb hirdetések petit A szerkesztő lakása Budapesten, VII. Ki­­soronkint 10 krral számíttatnak. rály utca 46. sz. 38. szám. Budapesten, 1815. Szeptember 18. X. évfolyam. Gróf Széchenyi István mint pedagóg. V. Nem hagyhattuk szó nélkül, a­mit az „önismeret" írója az emberiség szellemi életének leghatalmasb egyik emeltyűjéről a vallásról, illetőleg az ember vele született vallása megváltoztatásának indokolá­sáról mond; vajha tisztább élvezettel jegyezhetnők fel magunknak mind­azokat, miket a másik hatalomról, a tudományról ama nevezetes könyvben írva találunk. Átmenetül e fontos thémára a test idomitása módjait, miket tüzete­sen fejteget, használja fel. Más életmódra, más táplálékra lévén az em­bernek szüksége az élet különböző, — vagy inkább anyagi vagy inkább szellemi — foglalkozásaihoz képest, noha nem feledi megjegyezni, hogy : az ember „valami mixtum compositum lévén, soha nem dolgozhat kire­­kesztőleg testével vagy lelkével.11 Nem képzelheti, hogy Newton egyúttal fát is vágjon, s számára nem fog olyan ebédet rendelni, mint p. o. egy favágó vagy téglavető számára. Ez utóbbi lelkét nem fogja megvigasztalni p. o. nehány kanálnyi puha rizs, fertály csirke, fél zsemlye, egy kis adag fagylalt és reá sok viz ; ez a „menü1” pedig, úgy hiszi, nagyon illő lesz Newtonhoz, ha nem is mindennap (magam is azt hiszem !) legalább azon napokra nézve, mikor ő a nagy egek titkainak felfedezésében erőlteti lelkét. Döbling betege itt már feledni látszik, hogy erős lelki foglalkozás is tűzként emészti és fogyasztja az életerőt, melyet gyorsan és okosan pótolni kell. S ha azt akarjuk, hogy: „si­t menssanamn corpo resano,11 — a mit legelső pedagógiai elv gyanánt hiszek és vallok,— úgy az idegek tulfeszitésétől mindenek felett óvakodnunk kell, és sem böjtölés, sem tultáplálás, illetőleg szeszes italok használása által (Schil­­­lerként... ha igaz?) idegeinkkel visszaélnünk nem szabad. Sok áldozata van az ilynemű túlkapásoknak ! Krisztus és sz. János felhozott példája (40 napi böjt apusz-

Next