Népnevelők Lapja, 1885 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-21 / 8. szám

8. szám. Budapest, 1885. február 21. 20. évi folyam. NÉPNEVELŐK LAPJA. NÉPNEVELÉSÜGYI SZAKKÖZLÖNY. Me­g­jelen e lap minden szombaton. Előfizetések, reclamátiók, hirdetések és ezek díja kizárólag Nagy Lajos egyesületi pénztároshoz IX. k.t Soroksári-utcza 18. sz. küldendők. TARTALOM: Herbart és Ziller a népiskolában. VI. A tananyag összpontosítása a mese körül Vazul. — Tárcza: dr. Kehr Károly emlékének. Len­­h­ardt Károly. — Titkári jelentés a bp- tanítók segélyegylete XI. évi működéséről. Sántha Lajos. — A segélyegylet vagyoni állapota. — A fejfájás iskolás gyermekeknél. 0. H. — Egyesületi élet­ — Vegyesek. — Szerkesztői üzenetek. A lap szellemi részét illető közlemények SRETVIZER LAJOS szerkesztőhöz V. k., Nagy korona-utcza 13. sz. czimzendők. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt., félévre 2 frt., negyedévre 1 frt. Egyes szám 10 kr. Herbart és Ziller a népiskolában. VI. A tananyag összpontosítása a mese körül. (Befejező közlemény.) Herbart-Ziller rendszerében a mese körül csopor­tosul 1. a h­o­n­i­s­m­e (nálunk beszéd és értelemgya­korlatok, 2. a rajzolás, 8. versemlézés, 4. az éneklés, 5. a számolás, mindezek előtt és mel­lett az i­r V­a-o­lv­a­s­á­s. A honisme elnevezés alatt azonban ne a rend­szeres földrajzi ismeretekhez szükséges előgyakorlato­­kat értsük, hanem e név csak jelezni akarja mintegy azon keretet, melybe most még mindazon anyag illik, mely a későbbi osztályokban bárha kibővítve és sza­kokra oszolva, hazánk föld- és természettani viszonyait alaposabban fogja ismertetni. A beszéd- és értelemgya­­korlatok elnevezése ellen Herbartéknak az a kifogása, hogy mivel nem jelöli meg az ismeretkört, melyet felölelni kíván, alkalmat szolgáltat arra, hogy ezen elnevezés alatt mindenféle össze-vissza, minden hatá­rozott czél és összefüggés nélkül tanítassék. A concentratió alapján a csillagtallérok meséjéből a következő reális anyagot használhatjuk fel a honis­­mei alapfogalmak kifejtéséhez : a szobát, az ágyat, a tápszereket, a ruhadarabokat, a mezőt és az erdőt, a napot, a Napot az égen, a fővilágtájakat, az éjjelt és a csillagokat. Midőn azonban a szobáról szólunk, nem fogunk általánosságban egy szobáról beszélni, hanem termé­szetes, hogy oly szobát választunk ki tárgyalásunk alapjául, melyen a közvetlen szemléltetés lehetséges. Természetes, hogy ez más nem lehet mint az isko­la­s­z­o­b­a vagy terem, hol valamennyi növendékünk jelen van. Ha pld. az általunk már ismertetett öt fo­kozaton keresztül az iskolaszobát a honismére szánt órában tárgyaljuk, eljárásunk a következő lesz :*) I. fokozat. Bevezetés a már meglévő régibb fogalmak alapján. Tudjátok már, ugy­e­bár, hogy a szegény kis leány szüleivel egy szobában lakott. Ti is egy szobá­ban laktok szüleitekkel és testvéretekkel. De most is otthon vagytok-e? Hol vagytok most? Ez az iskola­szoba. Nézzük csak gyermekeim, mit látunk az iskola­szobában ? 2. fokozat. Az új anyag nyújtása. Az iskolaszobában sok mindenfélét látunk. Mely tárgyak vannak itt az iskolaszobában? A tanító felso­roltatja az egyes tárgyakat, mi­közben természetesen folyton arra ügyel, hogy a gyermekek hangosan, tisz­tán, értelmesen beszéljenek. A gyermekek meg fogják a tárgyakat nevezni ily módon. Van az iskolaszobában asztal, szék, pad, tábla stb. Ha a gyermekek az egyik vagy a másik tárgyat észre nem veszik, a tanító oda mutat e kérdéssel: hát ez mi? a tanuló felel: ez fo­gas, stb. Midőn a szobában lévő tárgyakat növendékeink már felsorolni tudják, oda mutat a tanító az iskola­szoba falára és kérdi : mi ez ? hol van még egy fal ? hát még egy ? hát még egy fal van-e ? Hány fala van a szobának? Ki tudja megmutatni, melyik e szobának ajtófala? melyik az ablakfala? Hány ajtó van az ajtó­falban ? hány ablak az ablakfalban ? Melyik ezen szo­bának homlokfala? (kifejtés.) Melyik a hátsó fala? Mi függ a homlokfalon? (Fali- és olvasó­táblák.) Mi függ a hátsó falon? (Fogas, felette szemléltető képek.) Ta­nító kérdést intéz egyesekhez: Hol van az ajtófal, ab­­lakfal, homlokfal, hátsófal ? Melyik fal van jobb­, me­lyik bal kéz felől ? Mutass a falra, mely előtted van ! Mutass a falra, mely mögötted van ! Ugyanígy begyakorolja a tanító, mi az alsó- és felső padozat, hány szeglete van a szobának felül, hány alul, stb. 3. fokozat. Az újabb fogalmaknak egymás közötti, va­lamint régiekkel való összekapcsolása. Sorold elő, mely tárgyak vannak otthon, ta­­nálatok a szobában ! (A tanító, ha szükséges, kisegítő kérdéseket intéz a gyermekhez.) Hát a szegény kis leánynak ugyan mi lehetett a szobájában? Van-e szo­bátoknak ablak- és ajtófala? A mi iskolaszobánk ablak falában hány ablak van? Hát a ti szobátok ab­lak­falában van-e négy ablak? Hány ablakkal van nálatok kevesebb ? Miért szükségesek iskolaszobánk ablakai? Miért szükségesek a ti ablakaitok? Miért szükséges az ajtó? Mire való a felső padozat? stb. 4. fokozat. A fogalmak levezetése és rendezése. Kérdések által levezetjük és fogalomkörré ren­dezzük az eddig tanultakat ekképen . A szobának négy fala van; egy jobbra, egy balra, egy elül és egy hátul. A szobának alsó és felső padozata van. A szoba meg­véd bennünket eső, szél és hideg ellen. 5. fokozat. A nyert ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tanító az egyes növendékek által megjelölteti és megnevezteti a szoba négy falát. Melyik fal van jobbra, melyik balra? melyik a felső, melyik az alsó padozat? Megjelölteti továbbá a tanító, hogy az iskola­szobában, mely tárgyak vannak a tanulótól vagy tanu­lóktól jobbra, melyek balra, melyek előttük, melyek hátuk mögött? Mely tárgyak vannak a felső padozathoz (gerendához) erősítve ? mely iskola-bútorok vannak, (állnak) az alsó padozaton? Hova menekültök, ha a sza­badban vagytok és esni kezd? Hova mentek melegedni, k. 102. *) L. Theorie u. Praxis d. Volksschule Dr. Rein, I.

Next