Népnevelők Lapja, 1886 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-18 / 38. szám
38. szám. Budapest, 1886. szeptember 18. XXI. évfolyam. NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGYI HETILAP. Lap tulajdonos és kiadó : Felelős szerkesztő : A „NÉPNEVELŐK BUDAPESTI EGYESÜLETE." SOMLYAY JÓZSEF: Megjelenik a lap minden szombaton. Előfizetési ára : Egész évre 4 írt, félévre 2 írt, negyedévre 1 írt. Egyes szám 10 kr. Előfizetések és reclamátiók Ross Nándor egyesületi pénztároshoz, (VII. ker., Belső dob utcza 15. sz.) hirdetések és ezeknek díja pedig Neumayer Ede nyomdatulajdonoshoz, (VI. ker., Ó-utcza 2. sz.) Kéziratok pedig Somlyay József szerkesztőhöz (Budapest, I. ker. Krisztinaváros, pálya utcza 9. sz. a.) küldendők. Nő tanítók fiú-iskolákban. Nevelés-oktatásügyi és szolgálati szempontokból kiindulva, továbbá az eddigi tapasztalatokra való hivatkozással nyújtotta be a Budapesti Tanítótestület a főváros tanácsához ama kérelmét, hogy a nőtanítóknak a fiú osztályokban való alkalmaztatását fokonként szüntesse be. Nem tudjuk, foglalkozott-e már a tanács érdemlegesen az ország első tekintélyes tanítótestületének itt jelzett kérelmével, arról azonban meggyőződtünk, hogy foganatja e kérelemnek — legalább a jelen tanévre — nem volt. Harminczkét (32) nőtanító nyert ismét alkalmazást a tanügyi osztály részéről a fiu-iskolák I. osztályaiban, ide nem számítva azon 4 nőtanitót, kik, mint beteghelyettesitők fiu-iskolákban való helyettesítéssel vannak megbízva. A múlt tanévben az igy alkalmazott nőtanitók száma még csak 28 volt. Igen sok szülő van, ki csak kénytelen-kelletlen küldi fiúgyermekét az oly iskolába, ahol tudja, hogy női kezekre lesz bizva; s nem egy nőtanitó van, ki szívesebben munkálna kétszer annyi ideig, csak fiukat ne kelljen tanítania. S ez igen természetes. Az iskolának úgy kül-, mint beléletét tekintve, ez az állapot végtelen károkat okoz. Hogy e visszás állapotok lassan kint, sőt ha lehet, minél hamarább megváltozzanak, arra ugy egyeseknek, mint testületeknek, nemkülönben az iskolai hatóságoknak és a sajtónak egyaránt közre kell működniök. Különösen az iskolaszékek tehetnének ez ügyben sokat. Vessék fel a kérdést üléseiken, s hozandó határozataik felterjesztésével bírják rá a főváros tanügyi főbb hatóságát arra, hogy a helytelen útról letérve, adják vissza az iskolát ismét az ő eredeti rendeltetésének ; ne mellőzzék a férfi tanerőket ott, hol a nő azokat nem pótolhatja. Midőn tehát e kérdést felvetjük, s azt az iskolai hatóságoknak, valamint a tanító-egyesületek és testületeknek megvitatásra a szükséges lépések megtétele céljából ajánljuk, nem mulaszthatjuk el, hogy azon