Népnevelők Lapja, 1907 (42. évfolyam, 1-25. szám)

1907-11-30 / 23. szám

XLII. évfolyam. NÉPNEVELŐK LAPJA tartva, a felett is szigorúan őrködni tartoznak. Az inasokkal szemben pedig testületünk elnöksége kije­lentette, hogy az ipartörvényben foglalt iparosiskolai fegyelmi szabályainak d. és b. pontja, valamint a 23 §. e. pontja tekintetbe vételével tanoncidejük 6 hónappal meghosszabbíttatik, miért is a fent említett 23 §. e pontja értelmében a tekintetes igazgatóságot felkérjük a bizonyítvány kiadásának ez időtartamra való felfüggesztésére. Végül elhatározta ipartestületünk elöljárósága, hogy az ipartestületek orsz. szövetsége utján a belügyminiszterhez felterjesztés intézendő oly rendelet kibocsájtása érdekében, mely az iparosina­soknak, mint gyámság alatt állóknak, a nemzetközi szo­ciáldemokrata elvekhez való csatlakozás céljából kü­­lönböző korcsmahelyiségekben mind sűrűbben tartani szokott összejövetele meggátoltassék, mert az vezeti az iparosinasokat abba az erkölcsi romlásba, hogy sem a házi, sem az iskolai fegyelmet nem respektálják. Midőn ipartestületünk elöljáróságának erről a határozatáról a tek. Igazgatóságot értesítjük, egyben köszönetet mondunk azért a figyelemért, hogy ily esetek bejelentésével jobb erkölcsű iparostanulóink védelmére intézkedést tenni alkalmunk nyílik. Egyidejűleg jelen átiratunkat másolatban az összes budapesti szabó szakirányú inasiskolák igazgatóságai­nak is megküldöttük. A budapesti férfiszabók ipar­­testülete elöljáróságának 1907. évi okt. 22-én tartott üléséből. Kiváló tisztelettel Farkass s k. jegyző, Cserna Lajos s. k. elnök. A másolat hiteléül Farkass János s. k. jegyző. (P. H ) Kivül : Tekintetes Igazgatóság! Szives tudomás és az ipa­rostanulók előtt való felolvasás végett tisztelettel meg­küldjük. Budapest, 1907. nov. 8-án. Cserna Lajos s. k. elnök. (P­H.) Farkass s. k jegyző. R. O. 241 Uj könyvek. (Ebben a rovatban csak a szerkesztőséghez beküldött könyvekről emlékezünk meg.) Vezérkönyv a budapesti népiskolák III. osztályának földrajz­tanításához. (Irta Velősy Lipót és Szabó Dezső. Kiadta a székes­­főváros tanácsa. Ara 3 korona.) A kritika lelkiismeretének szigorúságával lapozgattam ezt az új Vezér könyv­et, melynek megírásában Szabó D. ez alkalommal Velősy Lipóttal társult, akinek ily irányú korábbi vezérkönyvét mindnyájan jól ismerjük. Amióta a Velősy-féle vezérkönyv elfogyott általános panasz hallatszik s különösen a tapasztalatlanabb fiatal tanítók között a III. osztályban általános kipkedés-kapkodás tapasztalható a föld­rajztanítás terén. Még kipróbált régi tanítók is minduntalan egy­más véleményére szorultak a tanterv anyagára és időbeli be­osztására nézve, amennyiben erre az állami utasítás nem elég kimerítő, támogató. Mi sem természetesebb hát, mint, hogy felmerült egy jó vezérkönyvnek égető szüksége, amely ime kielégítést nyert ebben a 260 lapos vastag kötetben. A régi Velősy-féle vezérkönyv, akármilyen kitűnő szolgálatot is tett a tanítónak, idővel hézagosnak mutatkozott és a benne összegyűjtött anyagnak módszeres részletezését tette kívánatossá. Hiába, a tanítás mesterségének nagyon sikamlós a pályája, s még tapasztalt öreg tanítóembernek is jól esik, egy kis biztosságot nyújtó vezető. Ilyen célt szolgál az új Vezér könyv, melyben a részletezés feladata, úgy látszik, Szabó Dezsőnek jutott, aki ennek a fel­adatnak derekasan meg is felelt. A Velősy érdeméből ez termé­szetesen mit sem von le, mert az anyag módszeres összeváloga­­tásában az ő finom tanítói érzékét a múltból is ösmerjük. A hetekre való részletes fölosztás meg oly felelősséggel teljes munka, hogy az aziránt való bizalmunkat éppen csak ennek a társszerzőségnek kipróbált tanítói éleslátása, tapintata és tapasz­talata kelti föl bennünk. A földolgozott anyag valóban semmi kívánnivalót nem hagy fönn , mindent felölel, amit az állami tanterv megkíván és amit a helyi körülmények is igényelnek. Éppen azért a könyvet nem­csak a fővárosi, hanem az egész ország tanítósága forgathatja haszonnal. Az utóbbi legfölebb a heti beosztásnak nem veheti hasznát, de a módszeres mintaleckék olvasásában épp oly gyö­nyörűségét fogja lelni, mint mi budapestiek Sőt a speciálisan budapesti anyagnak is nagy hasznát láthatja a vidéki tanítóember, amennyiben a fővárosi kalauzolásnak minden szükséges tudni­valóját felöleli. Annyit mindenesetre megér a vidéki tanítóságnak is, hogy az ország minden tanítói könyvtárában föltalálhassa. Az anyagnak fokozatos egymásutánja tanítói következetesség­gel van megállapítva, az előadási módszer pedig a modern peda­gógia minden igényéhez alkalmazkodik. Ha valami hibát tudnék fölróni az új Vezérkönyv­ben, úgy ez nem a szerzők hibája, hanem annak a tantervnek, mely meg­oldhatatlan feladatokat ró a tanítóságra. Mert az év első 14 föld­rajzi órájára 6 sétát és 1 -­2 kirándulást is kívánni és amellett még az iskolában is szemléltetni, rajzoltatni és még valamelyes elméleti oktatást is nyújtani, teljesen lehetetlen, ha pláne még azt is mérlegeljük, hogy a tanítási idő jórészét a begyakorlás és számonkérés is fölemészti. Még a tornaórákkal való kapcsolat sem mentheti a kirándulások lehetőségét, mert a séták legtöbb­jére két óra nem is elegendő, nem is szólván arról, hogy a torna­óráb­ól is kíván a szakfelügyelet valaminemű eredményt erre az időre Az új tanterv egyáltalában túlbecsült a szemléltetésben, tehát a kirándulásokban is nyújtott pedagógiai tőkét, a tanításnak egyéb gazdasági értékei mellett. Nem mondom, hogy az elméleti okta­tás mesterei valami nagy szellemi tőkét tudtak kovácsolni a régi módszerrel, de azért mégis csak tanultunk valamit a múltban­­, amikor még nem volt olyan sok, abból a bizonyos jóból, amely meg is árthat, mint a modern iskolának mindenható szemléltet­ő oktatása. Talán ósdi konzervativizmussal fognak vádolni, ha a Vezér­­könyv­ben fölsorolt 37 szemléltető eszköz egynémelyikét, mint például a kirakható faházikókat bizonyos mosollyal fogadom. Avagy, hogy bólogatom a fejemet, mikor olvasom, hogy az Aréna-úti-iskola tanítójának egy óra alatt a Zugló messze végén levő Paskál-malomhoz kell sétálnia és útközben még virágot is szedhet és játszhatik is a nebulóival. Hát hiszen szép dolog ez, szép. Megtettem magam is. Csak el tetszik felejteni, hogy erre nem lehet engem kötelezni, mert ezt én a tanítási időn kívül, egy-egy szabad napon tettem meg, mert egy-két tanóra erre bizony kevés. Az összerakható házikók is igen hatásos és szép taneszköz : a napközi otthonban, vagy a karácsonyfa alatt, de nem a földrajzi oktatás keretében, melynek komolyságát ilyen szemléltetés által veszélyeztve látom. Rátérvén azonban az előttem fekvő új Vezérkönyv tartalmi és formai méltatásába, helyesnek tartom, hogy a szerzők okulá­sunkra nemcsak a maguk szellemi és pedagógiai termelését tár­ják elénk, hanem mindazt, amit a III. osztály földrajzi oktatásáról tudnunk hivatalos kötelesség. És ez első­sorban a tanterv és az ahhoz fűzött hivatalos utasítás, mely a célra, anyagra és a főváros különleges utasítá­sában a módszerre, az anyag földolgozására, a sétákra és kirán­dulásokra vonatkozik. Ezt a részt nagyobbára ismerjük már, hisz jóformán valamennyien szakácsai vagyunk a műnek, melyhez egy­­egy szemernyi sóval hozzájárultunk. Ami azonban ezután következik a Vezérkönyv-ben, ez már Velősy Lipót és Szabó Dezső munkája és ez a könyvnek speciáli­san érdekes része : t. i. a földrajzi oktatásnak hétről-hétre minta­leckékben való földolgozása. Az a mód, mellyel ezt teszik, régi, kipróbált jó módszer, a hang pedig, mélyen teszik, a derék tanításnak közvetlen, meleg hangja, melyet minden gyermek megért. Lesznek magahitt, elbizakodott tanítók, akik azt fogják mon­dani, hogy ők is így tanítanak. De azoknak a könyv céljára nézve nincs igazuk. Mert nincsen olyan rossz tanítás, melyből ne tanulhatnánk valamit, hát még olyan jó mintaleckékből, mint amilyen Reisinger Gyula tanítástervezete, melyet a szerzők a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás mintájául függelékül fűzn­ek vezérkönyvükhöz. Igen derék dolog, melyet élvezettel olvastam. A beszéd- és értelemgyakorlatból, a földrajzi oktatásra való átmenetül ügyes mesét használnak a szerzők. Ez az alapja föld­rajzi oktatásunknak. Ez az a bizonyos gyökér, melyből a föld­rajzi alapfogalmak ágaznak ki. Ezek megrögzítésére aztán ter­mészetesen már a rajz is jön segítségünkre. Kezdetben csak a nap járására és az égtájakra vonatkozó vázlatok, ké­őbb már az alaprajz és a térkép fokozatos vázolása. Persze, csak amolyan

Next