Népnevelők Lapja, 1907 (42. évfolyam, 1-25. szám)
1907-11-30 / 23. szám
XLII. évfolyam. NÉPNEVELŐK LAPJA tartva, a felett is szigorúan őrködni tartoznak. Az inasokkal szemben pedig testületünk elnöksége kijelentette, hogy az ipartörvényben foglalt iparosiskolai fegyelmi szabályainak d. és b. pontja, valamint a 23 §. e. pontja tekintetbe vételével tanoncidejük 6 hónappal meghosszabbíttatik, miért is a fent említett 23 §. e pontja értelmében a tekintetes igazgatóságot felkérjük a bizonyítvány kiadásának ez időtartamra való felfüggesztésére. Végül elhatározta ipartestületünk elöljárósága, hogy az ipartestületek orsz. szövetsége utján a belügyminiszterhez felterjesztés intézendő oly rendelet kibocsájtása érdekében, mely az iparosinasoknak, mint gyámság alatt állóknak, a nemzetközi szociáldemokrata elvekhez való csatlakozás céljából különböző korcsmahelyiségekben mind sűrűbben tartani szokott összejövetele meggátoltassék, mert az vezeti az iparosinasokat abba az erkölcsi romlásba, hogy sem a házi, sem az iskolai fegyelmet nem respektálják. Midőn ipartestületünk elöljáróságának erről a határozatáról a tek. Igazgatóságot értesítjük, egyben köszönetet mondunk azért a figyelemért, hogy ily esetek bejelentésével jobb erkölcsű iparostanulóink védelmére intézkedést tenni alkalmunk nyílik. Egyidejűleg jelen átiratunkat másolatban az összes budapesti szabó szakirányú inasiskolák igazgatóságainak is megküldöttük. A budapesti férfiszabók ipartestülete elöljáróságának 1907. évi okt. 22-én tartott üléséből. Kiváló tisztelettel Farkass s k. jegyző, Cserna Lajos s. k. elnök. A másolat hiteléül Farkass János s. k. jegyző. (P. H ) Kivül : Tekintetes Igazgatóság! Szives tudomás és az iparostanulók előtt való felolvasás végett tisztelettel megküldjük. Budapest, 1907. nov. 8-án. Cserna Lajos s. k. elnök. (PH.) Farkass s. k jegyző. R. O. 241 Uj könyvek. (Ebben a rovatban csak a szerkesztőséghez beküldött könyvekről emlékezünk meg.) Vezérkönyv a budapesti népiskolák III. osztályának földrajztanításához. (Irta Velősy Lipót és Szabó Dezső. Kiadta a székesfőváros tanácsa. Ara 3 korona.) A kritika lelkiismeretének szigorúságával lapozgattam ezt az új Vezér könyvet, melynek megírásában Szabó D. ez alkalommal Velősy Lipóttal társult, akinek ily irányú korábbi vezérkönyvét mindnyájan jól ismerjük. Amióta a Velősy-féle vezérkönyv elfogyott általános panasz hallatszik s különösen a tapasztalatlanabb fiatal tanítók között a III. osztályban általános kipkedés-kapkodás tapasztalható a földrajztanítás terén. Még kipróbált régi tanítók is minduntalan egymás véleményére szorultak a tanterv anyagára és időbeli beosztására nézve, amennyiben erre az állami utasítás nem elég kimerítő, támogató. Mi sem természetesebb hát, mint, hogy felmerült egy jó vezérkönyvnek égető szüksége, amely ime kielégítést nyert ebben a 260 lapos vastag kötetben. A régi Velősy-féle vezérkönyv, akármilyen kitűnő szolgálatot is tett a tanítónak, idővel hézagosnak mutatkozott és a benne összegyűjtött anyagnak módszeres részletezését tette kívánatossá. Hiába, a tanítás mesterségének nagyon sikamlós a pályája, s még tapasztalt öreg tanítóembernek is jól esik, egy kis biztosságot nyújtó vezető. Ilyen célt szolgál az új Vezér könyv, melyben a részletezés feladata, úgy látszik, Szabó Dezsőnek jutott, aki ennek a feladatnak derekasan meg is felelt. A Velősy érdeméből ez természetesen mit sem von le, mert az anyag módszeres összeválogatásában az ő finom tanítói érzékét a múltból is ösmerjük. A hetekre való részletes fölosztás meg oly felelősséggel teljes munka, hogy az aziránt való bizalmunkat éppen csak ennek a társszerzőségnek kipróbált tanítói éleslátása, tapintata és tapasztalata kelti föl bennünk. A földolgozott anyag valóban semmi kívánnivalót nem hagy fönn , mindent felölel, amit az állami tanterv megkíván és amit a helyi körülmények is igényelnek. Éppen azért a könyvet nemcsak a fővárosi, hanem az egész ország tanítósága forgathatja haszonnal. Az utóbbi legfölebb a heti beosztásnak nem veheti hasznát, de a módszeres mintaleckék olvasásában épp oly gyönyörűségét fogja lelni, mint mi budapestiek Sőt a speciálisan budapesti anyagnak is nagy hasznát láthatja a vidéki tanítóember, amennyiben a fővárosi kalauzolásnak minden szükséges tudnivalóját felöleli. Annyit mindenesetre megér a vidéki tanítóságnak is, hogy az ország minden tanítói könyvtárában föltalálhassa. Az anyagnak fokozatos egymásutánja tanítói következetességgel van megállapítva, az előadási módszer pedig a modern pedagógia minden igényéhez alkalmazkodik. Ha valami hibát tudnék fölróni az új Vezérkönyvben, úgy ez nem a szerzők hibája, hanem annak a tantervnek, mely megoldhatatlan feladatokat ró a tanítóságra. Mert az év első 14 földrajzi órájára 6 sétát és 1 -2 kirándulást is kívánni és amellett még az iskolában is szemléltetni, rajzoltatni és még valamelyes elméleti oktatást is nyújtani, teljesen lehetetlen, ha pláne még azt is mérlegeljük, hogy a tanítási idő jórészét a begyakorlás és számonkérés is fölemészti. Még a tornaórákkal való kapcsolat sem mentheti a kirándulások lehetőségét, mert a séták legtöbbjére két óra nem is elegendő, nem is szólván arról, hogy a tornaórából is kíván a szakfelügyelet valaminemű eredményt erre az időre Az új tanterv egyáltalában túlbecsült a szemléltetésben, tehát a kirándulásokban is nyújtott pedagógiai tőkét, a tanításnak egyéb gazdasági értékei mellett. Nem mondom, hogy az elméleti oktatás mesterei valami nagy szellemi tőkét tudtak kovácsolni a régi módszerrel, de azért mégis csak tanultunk valamit a múltban, amikor még nem volt olyan sok, abból a bizonyos jóból, amely meg is árthat, mint a modern iskolának mindenható szemléltető oktatása. Talán ósdi konzervativizmussal fognak vádolni, ha a Vezérkönyvben fölsorolt 37 szemléltető eszköz egynémelyikét, mint például a kirakható faházikókat bizonyos mosollyal fogadom. Avagy, hogy bólogatom a fejemet, mikor olvasom, hogy az Aréna-úti-iskola tanítójának egy óra alatt a Zugló messze végén levő Paskál-malomhoz kell sétálnia és útközben még virágot is szedhet és játszhatik is a nebulóival. Hát hiszen szép dolog ez, szép. Megtettem magam is. Csak el tetszik felejteni, hogy erre nem lehet engem kötelezni, mert ezt én a tanítási időn kívül, egy-egy szabad napon tettem meg, mert egy-két tanóra erre bizony kevés. Az összerakható házikók is igen hatásos és szép taneszköz : a napközi otthonban, vagy a karácsonyfa alatt, de nem a földrajzi oktatás keretében, melynek komolyságát ilyen szemléltetés által veszélyeztve látom. Rátérvén azonban az előttem fekvő új Vezérkönyv tartalmi és formai méltatásába, helyesnek tartom, hogy a szerzők okulásunkra nemcsak a maguk szellemi és pedagógiai termelését tárják elénk, hanem mindazt, amit a III. osztály földrajzi oktatásáról tudnunk hivatalos kötelesség. És ez elsősorban a tanterv és az ahhoz fűzött hivatalos utasítás, mely a célra, anyagra és a főváros különleges utasításában a módszerre, az anyag földolgozására, a sétákra és kirándulásokra vonatkozik. Ezt a részt nagyobbára ismerjük már, hisz jóformán valamennyien szakácsai vagyunk a műnek, melyhez egyegy szemernyi sóval hozzájárultunk. Ami azonban ezután következik a Vezérkönyv-ben, ez már Velősy Lipót és Szabó Dezső munkája és ez a könyvnek speciálisan érdekes része : t. i. a földrajzi oktatásnak hétről-hétre mintaleckékben való földolgozása. Az a mód, mellyel ezt teszik, régi, kipróbált jó módszer, a hang pedig, mélyen teszik, a derék tanításnak közvetlen, meleg hangja, melyet minden gyermek megért. Lesznek magahitt, elbizakodott tanítók, akik azt fogják mondani, hogy ők is így tanítanak. De azoknak a könyv céljára nézve nincs igazuk. Mert nincsen olyan rossz tanítás, melyből ne tanulhatnánk valamit, hát még olyan jó mintaleckékből, mint amilyen Reisinger Gyula tanítástervezete, melyet a szerzők a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás mintájául függelékül fűznek vezérkönyvükhöz. Igen derék dolog, melyet élvezettel olvastam. A beszéd- és értelemgyakorlatból, a földrajzi oktatásra való átmenetül ügyes mesét használnak a szerzők. Ez az alapja földrajzi oktatásunknak. Ez az a bizonyos gyökér, melyből a földrajzi alapfogalmak ágaznak ki. Ezek megrögzítésére aztán természetesen már a rajz is jön segítségünkre. Kezdetben csak a nap járására és az égtájakra vonatkozó vázlatok, kéőbb már az alaprajz és a térkép fokozatos vázolása. Persze, csak amolyan