Néprajzi értesítő 2. évfolyam, 1901.

Kirgiz pásztorlakások / Simics Károly = 2. évf. 1. sz. 1–7., ill., 9 ábr. + 3 t.

2 SIMICS KÁROLY A mint a folyó jobb partján kikötünk, a folyó mentén a kirgizeknek sor­­­jában épült kibitkát pil­lantjuk meg, melyeknek gazdái a folyóban halá­szattal foglalkoznak. — A steppen körültekintve, nagyobb nyájakat s a kibitkákon kivül nádból épült nagyobb tákol­mányokat veszünk észre. A vidék, különösen a buján tenyésző fa és a folyónak közelsége, rendkívül kedvez a nomádizáló kirgizek marha­tenyésztésének. A komp kikötőjétől északkeleti irányban elindulva, körülbelül háromnegyed órai gyaloglás után ilyen marhatenyésztő kirgizhez érke­zünk, a­hol a gazdának lakósátrán (kibitka) kívül a pásztorok nád­kunyhóját és a nyájak befogadására szolgáló karámokat pillantjuk meg. Lépjünk közelebb s tekintsük meg behatóbban. Halmon, körülbelül két méter magas nádsövényt látunk (halmon valószínűleg azért, hogy a pásztornak jobb kilátása legyen), mely hét­nyolcz méter hosszú udvart kerít be. Ennek — lásd 1. és 2. szöveg­ábránkat és I. táblánkat — az udvarnak egyharmada szintén náddal van fedve és a lovak búvóhelyéül szolgál. Az udvar többi része a zsírfarkú birkák befogadására szolgál. Ezeket éjszakára ide bezárják s itt a szél ellen az aránylag magas nádfalak eléggé megvédik. Ezzel az udvarral határos a pásztor lakása, melynek hossza és széles­sége körülbelül öt méter, magassága két és fél méter s szénával van fedve. Belsejében két-három szál deszkából összerótt padot találunk, ez a pásztor ágya. Ott látjuk még a pásztor bőrbundáját (tulupp), az öntött­vas főzőbográcsot, a vas háromlábot, továbbá egy fa három­ lá­bot, melytől az orosz theás kanna függ — lásd 3. szöveg­ábránkat — s mellette a pásztor tápláléka: kis kenyérke, túró és téglat­ea. Ebből a helyiség­ből a pásztor két deszkával bezárható nyilason át az imént leírt baromudvarba tekinthet ki. A náddal bekerített baromudva­ron kívül a pásztor lakását körül- I 2. ábra. 3. ábra.

Next