Néprajzi értesítő 4. évfolyam, 1903.

A székely csűr / Szinte Gábor = 4. évf. 1–2. sz. 1–23., ill., 26 ábr.

4 SZINTE GÁBOR E csűrös kert mintáját Háromszék megyéből vettem, hol ezelőtt néhány évtizeddel minden nagyobb gazdaságban meg volt a csűrös kert és a galambbugos kapu; ma már ott is ritkaság számba megy az ilyen csuda, mert az idők megváltoztak. Ma a székely földön is mindenki szükségből épít, a pompa már megszűnt! A csűrös kert sima földjét bársonyos gyep fedte, melynek tisztán tartása a béres gyerekek dolga volt. Ott tanultak ők kaszálni, gereblyézni, hogy a mezőn szé­gyent ne valljanak. A beteg állatot itt sétáltatták, a csikókat tavasz­szal ide engedték ugrándozni, itt kötötték ponyvára, itt lovagolták meg. Nyári hordáskor a gyep kiszáradt a kerekek és az igavonó állatok nyomása alatt, a felvágott talajt elegyengették, hogy a le­pergő szemet föl lehessen seperni, a fejet összeszedni s egyáltalán tisztán lehessen tartani. Egy ideig csak a csűrben rakodtak, majd a csűr elejére kerül a sor, hová két oldalt szép kerek asztagot raktak, külön a rozsból, külön a búzából, hogy a szem össze ne kerüljön. Az volt a nagy gazda, kinél egész sor asztag díszítette a csűr elejét. (Csűr eleje, csűr hátulja a szérűs kert csűrön előtli és csűrön hátul való része.) Ha a hordás megszűnt, úgy ősz felé, augusztus végén kezdődött a cséplés. Minden háznak megvoltak a maga rendes cséplői a falu­ban, vagy ha ezek nem álltak be, ott voltak a csíkiak. Csík megye erőteljes férfiai bejárták az alföldet (Erdélyben sík föld az Olt és Maros mente) s karácsony nagy hetéig csépeltek kézi cséppel, részibe. Kész étel mellett a 16—18. vékát kapták a tiszta búzából. — Összes fel­szerelésük : a csép 2—8 nehéz hadaróval, a felező seprű, a vágó gereblye, a tarka tarisznya, egy pár változóval. (Változó­­ fehérnemű.) A csűr mögött az elcsépelt gabonaneműk zsúpja, szalmája, 2. ábra. Csűrös kert, Gidófalva (Háromszék m.).

Next