Néprajzi értesítő 4. évfolyam, 1903.
A székely csűr / Szinte Gábor = 4. évf. 1–2. sz. 1–23., ill., 26 ábr.
6 SZINTE GABOR A csűr rendesen 2 öl széles, 3 öl hosszú (1 öl — 190 cm.) de van annál kisebb is, nagyobb is, így az odor hossza egyenlő a csűr hoszszával, mélysége pedig 2 öl és 4 öl között váltakozik a szerint, amint az évi átlagos termés kisebb, vagy nagyobb helyet igényel. Egy odorban rendesen 100 kalongya (kereszt) fér el, de vannak csűrök, melyeknek két odrában 300 kalongya búza is elhelyezhető. Ilyenkor a rakás fölér a csűr agyáig, még a kakasülőn is felül. Szépen néz ki egy megrakott két odrú csűr, a gazda büszkesége, a cséplők nagy öröme, mert van mit dolgozni, könnyű, kényelmes helyen. Az odor szerkezete a kévékbe kötött szalmás terméshez alkalmazkodott. Úgy fektetik ide a kévéket be, hogy bütüvel kifelé álljon, hegyével pedig befelé, nehogy a madarak elszedjék, vagy a csapós esőben megcsirázzék a szem. Alól magas mellvéd fal övezi a csűrt vállmagasságig, hogy csépléskor a szem ne pattogjon az odorba. E mellvéd gerendái tapaszolva és többnyire meszelve is vannak; gondosabb gazda itt deszkaburkolatot alkalmaz, hogy a csép ne verhesse le a tapaszagyagot. A mellvéd felett széles nyilas tátong a könnyű ki és berakás czéljából. Még egy kis ajtó is van rajta, hogy a ki és bejárás könnyíttessék. Az odor mellső falán két oszlop tartja a rövid, csapolt rakófákat s fölötte az átkötő gerenda egyszerűen átalfának neveztetik. Az átalfa erős gerenda, mely még egy társával két helyen köti át derékon az egész épületet s mély bevágással erősen tartja a koszorúgerendát, nehogy a ferde szarufák szét- 3. ábra. Az odor.