Néprajzi értesítő 7. évfolyam, 1906.
Tanulmányok - Dévai székely-csángó keresztelő és lakodalom / Szabó Imre = 7. évf. 1. f. 1–10., ill., 5 ábr.
Az áldott állapotban levő nőről, valamint a csecsemőkről csak kevés babonát sikerült gyűjtenem. Például fölemlítem azt, hogyha a más állapotban levő asszony csavart talál az úton, azt tartja, hogy fia fog születni, míg ha anyacsavarra akad, bizonyosan leánya lesz. Hiszik, hogy valamely gyermek tátossá születhetik. Ha a fiú lesz azzá, úgy az egész tátos, míg a leány csak fél tátos. (Bővebben 1. Kolumbán : „Babonás hiedelmek a dévai csángóknál". Edlin, 1904. 1—2. füz. 40. lap.) A fölpántlikázott gyertyaajándék, a savanyú és édes leves föltálalása, valamint a „radina" szlávoknál divó szokások s onnan vették át, különben feltaláljuk a ruthéneknél, oroszoknál, lengyeleknél sőt az oláhoknál is. Székely-csángóink házassági szokásaiban is sok a vonzó és érdekes jelenet. Van ám ekkor czéczó, vígság és öröm a háznál, de nem hiába, mert egyszer legény a legény, no de még egyszer leány a leány is. Az ismerkedés könnyen történik, mert hisz valamennyi kis gyermekkora óta úgyszólva együtt nő fel s már ezidőtől fejlődik ki egymás iránti érzelmek. Jóllehet, a legtöbb leánynak megvan már a maga „szeretete", azért mégsem állhatják meg, hogy meg ne „bizonyosodjanak" felőle, vájjon az lesz-e a párjuk, akit szeretnek, vagy más. Ha pedig még nincs a leányzónak választottja, bizony ő is kíváncsi arra, hogy kivel fogja életén át a kenyeret és sót megenni. Hogy ezt megtudhassák, arra való a Szilveszter- 1. á. „Kolozsnát" vivők székely-csángó keresztelőn.