Néprajzi értesítő 13. évfolyam, 1912.
Tanulmányok - A feketekörösvölgyi magyarság viselete / Győrrfy István = 13. évf. 1. f. 1–24., ill., 24 ábr. + 2 t.
A FEKETEKÖRÖSVÖLGYI MAGYARSÁG VISELETE zöme él. Az itteni oláhság minden egyes ruhadarabjának párja megtalálható az Alföld különböző színmagyar vidékén, ahol oláh sohsem lakott, ellenben analógiát a romániai oláhság viseletében vajmi keveset lehet találni, sőt még a délerdélyi oláhságéban sem. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert 300 év előtt még a Fekete-Körös völgyében nagyobbrészt magyar falvak állottak s az oláhság a török világ alatt és után az elpusztult falvakba nem nagyobb tömegekben, hanem úgyszólván egyenként szállott be. A magyarság viseletének tárgyalásánál tekintettel leszek az alföldi analógiákra, de felemlítem a magyar és oláh viselet közötti különbségeket is. A feketekörösvölgyi magyar nő maga szövi a vásznat rendesen a magafonta kenderfonalból vagy pamutczérnából. Rendesen a bélbevaló fonalat vagy miczért veszi a boltból. A környékbeli oláh nő igen szép szőttes kendőket, vánkoshajat, tarisznyákat, fehérneműnek való mintás vásznakat sző, fehérneműt, szumányt hímez, a magyar asszony ellenben semmiféle szövött díszt nem szeret, sőt nem is hímez, a tarkaságot sem szereti. Még a legöregebb asszonyok sem emlékeznek arra, hogy valaha hímeztek volna. A viselet alapszíne a fér, fehér a vászon - darócz - bőrruhanemű. A felső és ünnepi ruhák színe és dísze kétféle, öregeké fekete, fiataloké piros, újabban alárendelten a kék szín is. A fekete, a piros vagy kék szöveteket is minden mintázás nélkül szeretik. Ruhadarabjaik között csak azok a díszesebbek, amelyeket iparosok, ú. m. szűcsök és szűrszabók állítanak elő. A szűcsműhely minden termékét viselik, de a szűrt már csaknem teljesen elhagyták. A darócz és berke házilag készül, ezért nem czifra. Újabban a hímzés is kezd divatba jönni. Különös, hogy nem az oláhság léptennyomon látható mintáit utánozzák, hanem szűcs-ornamentumokat hímeznek különösen Fenesen. Talán még kifejlődhetik valami népi művészetté, hacsak meg nem jelenik a népi motívumok és hímzéstechnika ádáz ellensége valamely kézimunkatanítónő képében. A horgolás nagyon divatozik; lepedőkön, vánkoshajakon, jegykendőkön csakis horgolt csipkéket lehet látni. Egész modern minták vannak különösen párnahajakon, ezeket a leányok Belényesben, Szalontán lesik el úri házaknál, ahol szolgálnak. Erre vezethető vissza az is, hogy újabban a leányok nem nagy sikerrel természetes virágokat is próbálnak hímezni különösen a pusziira. 1. á. Férfi rövid ingben, Tárkány 8