Néprajzi értesítő 21. évfolyam 1929.

Tanulmányok - Néhány adat az alföldi földházhoz és földólhoz / Ébner Sándor = 21. évf. 1. f. 1–4., ill., 5 ábr.

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NÉPRAJZI TÁRÁNAK XXI. ÉVFOLYAM ÉRTESÍTŐJE 1929. 1. FÜZET Néhány adat az alföldi földházhoz és földúlhoz. A Nyírség homokbuckáin s a Tisza—Duna közének homok­­házain mai napig fennmaradtak olyan földbeépített lakások és gazdasági épületek, melyek valamikor általánosak voltak. Ma már a földbeépített házat emberi lakásul, leginkább mint ideiglenes egy­ nyári hajlékot, a falu­jakból nyári munkára menő dinnyések és dohányosok vagy kukások használják. Állandóbb építmények a Nyírségen és Tisza—Duna közti pusztákon a földistállók, melyeket a, Nyíren fodornak, a Tisza—Duna közti Peregadacsipusztán gugyecs­nek vagy burgyénak neveznek. Lássuk előbb a földházakat. Az idénymunkát vállaló csányi dinnyés márciusban felkerekedik családjával s ahol felesbérbe dinnyetermesztésre földet kap, rendesen egyedül, de többedmagával is odaköltözik, elkészíti a melegágyakat és a dinnyeföld szélén fel­­építi primitív hajlékát, a dinnyés*gunyhót. Észak-déli irányban 8 méter hosszúságban, 5 méter szélességben 2—3 ásónyomra kiássa a földet és az így nyert mélyedés szélére jobbról, balról beássa a vastagabb szarufákat. Ezeket felső végükön összeszegzi, 6—6 össze­­szegzett szarufára 5—6 korcpálcát fektet, s olyan sűrűn fedi be arasznyi vastagon kukoricaszárral, hogy a rádobott föld be ne omol*­hasson. A déli oldalra teszi a gúny hó bejáratát, mely egy-két lépcső­­vel vezet le a kis hajlékba. A gunyhó fedélzetének hátsó felét s a bejárattól jobbra-balra maradó üreget bedeszkázza, vagy vesszővel befonva betapasztja. Hátulsó felén, néhol elül is, egy-egy kis ablakot (Magyar Péter csányi dinnyés gunyhójának alaprajza Rákoscsabai Újtelepen, ahol 83 hold dinnyésen 10—13 holdat művel egy család márciustól októberig.) Értesítő.

Next