Néprajzi értesítő 33. évfolyam, 1941

Tanulmányok - Ismeretlenebb erdélyi magyar hímzéstípusok / Palotay Gertrud / Szabó T. Attila = 33. évf. 1. sz. 1–35., ill., 106. ábr., Deutsche Zsf.

Ismeretlenebb erdélyi magyar hímzéstípusok. t Az egyes erdélyi hímzéstípusoka alább tárgyaló fejtegetéseink megíogalmazását a Néprajzi Múzeum erdélyi hímzésanyagának tüzetes átnézése előzte meg. 1 E dolgozat tehát a Néprajzi Múzeum erdélyi hím­zések tekintetében is páratlanul gazdag gyűjteményében meglévő, s a néprajzi irodalomban mindeddig nem, vagy csak futólag ismertetett hím­zésfajták leírása, Minthogy jelenleg nem áll módunkban e területek hímzésanyagára vonatkozó helyszíni tanulmányokat végezni, sem az erdélyi köz- és magángyűjteményeket ilyen szempontból átnézni, aláb? biakban csak a Néprajzi Múzeum anyagára támaszkodunk. Ilyen kö­rülmények között természetesen nem volt lehetséges a hímzések terü­leti elterjedésének határait megvonni, sem időbeli rögzítésüket megkí­sérelni. Alábbiakban tehát elsősorban az anyagismertetés célját kíván­juk szolgálni, s itt-ott megkísérelt összehasonlító megjegyzéseink inkább csak iránymutatók. Szinte felesleges külön megjegyeznünk, hogy meg­állapításainkat abban a tudatban tesszük közzé, hogy ha a rendelke­zésünkre álló anyag aránylagos csekélysége miatt fejtegetéseink helyen­ként hiányosak és talán nem olyan meggyőzőek, mint magunk szeret­nők, mégis a későbbi kutatás számára megállapításaink megjelölik azo­kat a pontokat, ahol a kiegészítés elodázhatatlan feladat. A tárgyalandó hímzésfélék csoportosítását maga az anyag adta meg, amennyiben egy-egy szűkebb területről való hímzésféle, csaknem mindenütt, egy-egy határozott típushoz való tartozást is jelent. Ha mégis egy-egy zárt területről származó hímzések stílus szempontjából nem egyeznek, akkor ezt valószínűleg időbeli eltérések okozzák. Szilágysági hímzések. A Szilágyság, vagy ahogy régen nevezték, a Tövishát, Szilágy megyének azt a részét foglalja magába, amely a Szilágy patak mentén terül el. Délről határa a Zilahnál elvonuló és a Szilágyságot Erdélytől elválasztó Meszes, keletről a Szamos, északon a Bükk és a Korondi erdő. Nyugaton Tasnád táján az Alföld felé pontosan meg nem vonha­tók határai, délnyugaton azonban a Bihar-hegység legészakibb nyúl­ványai különítik el a Nagy-Alföldtől. 2 Az így körvonalazott terület népi­ség szempontjából nem egységes, hanem vegyes magyar és román lakosságú. Erről az aránylag nagy területről a Néprajzi Múzeum gyűjtemé­1 L. ehhez : Haáz Ferenc — Paíotay Gertrud — Szabó T. Attila: A Néprajzi Múzeum erdélyi vászonhímzés-anyaga. Ért. 1940. 3. sz. 396—417. 2 Erre nézve 1. Petri Mór: Szilágy vármegye monographiéja. Bpest, 1901. I. 86 —92. — Pesty Frigyes Helységnévtára (Kézirat a Magyar Nemzeti Múzeum kézirat­tárában Fol. Hung. 1114. sz. 24:251 a-b.) Néprajzi Értesítő 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék