Néprajzi értesítő 33. évfolyam, 1941

Tanulmányok - Ismeretlenebb erdélyi magyar hímzéstípusok / Palotay Gertrud / Szabó T. Attila = 33. évf. 1. sz. 1–35., ill., 106. ábr., Deutsche Zsf.

2 Palotay—Szabó­ nyében csak nagyon kevés községből vannak hímzésdarabok. E köz­ségek közül legdélebbre Görcsön esik, a többi, északabbra fekvő köz­ségek egy része a Szilágyság központjában a Zilah patak közelében (Balla, Lompért, Sarmaság) vagy attól többé-kevésbbé távolabb észak­keletre (Diósad, Sámson, Hadadnádasd, Bogdánd) fekszik. Amint e fel­sorolásból is látható, a Szilágyság nyugati, északnyugati és északkeleti községei nincsenek képviselve a rendelkezésünkre álló múzeumi anyag­ban. Bár számra nézve az említett közép-szilágysági falukból elég te­kintélyes anyag állott rendelkezésre, mégis két fontos körülmény tisz­tázatlanul maradt. Az egyik e terület néprajzi és itt közelebbről hímzés­beli összefüggése egyrészt az alföldi, másrészt az erdélyi magyarság hasonló munkáival, másrészt a környező román falvak hímzésanyagá­hoz való viszonyának kérdése. Minthogy lelkiismeretesen e kérdésben még csak vélekedni sem lehet, magunk a szilágysági hímzések ilyen összefüggéseiről semmit sem mondhatunk ; e helyett a rendelkezésünkre álló darabokat vizsgáljuk meg és így igyekszünk ezek alapján jelle­mezni e terület hímzés­anyagát.­ A szilágysági hímzésnek nincsenek olyan határozott bélyegei, ame­lyek első rápillantásra felismerhetővé s minden más vidék hímzéstípu­sától megkülönböztethetővé tennék, mint amilyenek pl. Kalotaszeg „írásos" munkái. Különálló típussá a szilágysági hímzést inkább a különféle — alább tárgyalandó — bélyegek összessége teszi, vagyis az, hogy ezek a jellegek ilyen összeállításban más vidék hímzéseiben nem fordulnak elő. Mindazonáltal a szilágysági hímzés egész megjele­nésében olyan egységes megformálást mutat, amely egy ott általáno­san begyökerezett ízlésirányra, stílusra enged következtetni, Így pl. va­lamennyi szilágysági hímzésre jellemző a hímzett felületnek egyöntetű betöltése oly módon, hogy a hímzett és hímzetlenül hagyott felületek kö­zött megvan az egyensúly. Ebben válik el a szilágysági hímzés más 1. ábra. Párnahímzés. Diósad, Szilágy m. 8838. It. sz. — Abb. 1. Polsterstickerei. 2. ábra. Párnahímzés. Görcsön, Szilágy m. 83636. It. sz. — Abb. 2. Polsterstickerei. 3 A szilágysági hímzésekkel röviden már foglalkozott Györffy István is (Magyar Népművészet, II. Szilágysági hímzések 1. Bpest, 1924.) Kőnyomatban közölt színes raj­zai közül többet magunk fényképben újra bemutatunk, mert a hímzés eredeti jellegét az ilyen közlés jobban érzékelteti. Györffy nagyobb mértékű XVIII. századi székely betelepülésről ír. E településnek azonban mindeddig nem sikerült egyetlen okleveles emlékét sem kimutatni. Lászlónak a népnyelvből idézett bizonyítékai sem meggyőzőek.

Next