Néprajzi értesítő 36. évfolyam, 1954
Tanulmányok - Az Országos Néprajzi Múzeum nádvágógyűjteménye / Boross Marietta = 36. évf. 173–193., ill., 21 ábr. + 1 t., Rezume na russkom azyke
184 Boross Marietta nálatát. A nádvágás ezzel az eszközzel a következőképpen történik: egy hónaljnyi nádat szorítanak balkézzel a hónalj alá, s alul az egész csomót körülvágják. Akkor lesz egy hónalj, vagy ahogyan mondják: „odaállok a nád szélibe kaszával, megkerítem hónom alá, egyre vágom alulról, amikor tele a hónalj, kész egy kéve"29. Szabályozták azonban a vágórész és nyél közti távolságot, attól függően, hogy milyen talajról dolgoztak vele. „Csúszóra" akkor jó állítani, ha „lábról" dolgoznak, így akkor könnyebb vele nádat vágni. Ha „karéjra" vágja, akkor „kerít" vele (12. és 13. ábra). „Hajóról dolgozva kapóra állítják a kacért, hogy kapaszkodjék. A hajóban állva, alulról felfelé húzza. Jó hosszú a nyele is ekkor, hogy a nád közé vágott hajóút mindkét oldalára jó messzire be tudjon nyúlni. A nyél, ha hajóról dolgoznak vele, akkor hajlott'30. , Ha a kaszából készült nádvágók élettartamát akarnánk meghatározni, akkor nagyon bizonytalan eredményre jutnánk. Élettartamuk függ a minőségtől, a használat módjától és gyakoriságától. A rétben bukdácsoló pákászember még az, unokájára is ráhagyja. Viszont a rendszeresen, télről-télre nádaló emberé, még ha gonddal kalapálja is, hamar elkopik. Az elkopást gyorsítja vagy lassítja az is, hogy milyen minőségű nádat vágnak vele. „ ... az acélos berettyófenéki nád hamar koptatja a vágó élét, míg a rét némely más helyeit viszont úgy emlegették, ahol könnyű a vágás. A jó minőségű vágót, amelynek finom élet lehet kalapálni, addig használják, míg van annyicska keskeny pengéje, mint a nádszál vastagsága"31. Leghamarabb a vágó pántja szakadt, pattant el. Pótlásáról a falusi kovácsok gondoskodtak. A kaszahegyből készült nádvágó országos elterjedtségét nem igen tudjuk megrajzolni, ugyanígy nehézségeink vannak keletkezésének körülményeivel. Mégis az országnak egyes helyein nyomon követhetjük, milyen volt a nádvágó a kaszahegyből készült elterjedése előtt 32. A rétek és vizek lecsapolásával nádtermő területeink jelentősen megcsappantak. „A nádvágó, kaszor, kacur azonban még ma is kézen forog, tengerikóró vágására használják a régi nevén. A mai nemzedék hozta használatba a csutkavágót. Ez abban tér el a nádvágótól, hogy rövidebb a nyele, kb. 16—17 cm, de pengéje kb. 6—8 cm széles és ormója nincs. Ennek oka pedig az, hogy a kórószár vastagabb a nádszárnál, s rántó mozdulattal vágván el, a vágó akadálytalanul átszalad rajta, nem rántja vissza a szárvágó embernek a karját".33 Parasztságunk kezén a nádvágó nemcsak mint nádvágó él tovább, hanem „a szárvágót (Böszörményben gagucs) vagy nádvágót régebben a kévébe kötözés kezdetén szintén használták itt-ott marokszedő szerszámnak; ma már a gamó kiszorította"34. A nádvágó használatának megváltozására utal nevének a megváltozása is. 29 EA 1786. Fülöpszállás. Fél Edit gyűjtése. 1949. 30 EA 2403. Sármellék. Csermák Géza gyűjtése, 1951. 31 Szűcs Sándor szíves szóbeli közlése. , 32 Szabó Kálmán: Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteménye. NÉ XXIX. 409. „Ujabban a kaszadarabból készült nádvágók terjedtek el . .." Másik adat Szeged környékéről. Saját gy. 1952. A múlt század 60—70-es éveitől kezdve vált általánossá a kaszapengéből készült nádvágó. 33 Szűcs Sándor szíves szóbeli közlése. 34 Györffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön. NÉ XX. 8.